MK BH 1981/383
MK BH 1981/383
1981.09.01.
Ha a társadalombiztosítási szerv az ellátás jogalap nélküli felvétele miatt az örökössel szemben kíván igényt érvényesíteni, követelését csak polgári peres vagy nemperes eljárás útján érvényesítheti [Ptk. 7. §; 1975. évi II. tv. 106. §, 107. §; 17/1975. (VI. 14.) MT sz. r. 250. § (2) bek.].
Néhai B. A. mezőgazdasági szövetkezeti járadékát az alperes házastársi pótlékkal kiegészítve folyósította. A járadékos felesége 1975. augusztus havában meghalt. Az alperes a járadékos 1978. március 1-jén bekövetkezett haláláig továbbra is folyósította a házastársi pótlékot, mert a járadékos nem jelentette be a házastársa halálát.
Az alperes ilyen előzmények után határozatot hozott, amelyben a járadékos gyermekét – a felperest – 9602 forint jogalap nélkül felvett ellátás megtérítésére kötelezte. A határozat indokai szerint a felperes mint a meghalt járadékos örököse köteles a követelt összeget megfizetni. A felperesnek a határozat ellen benyújtott felszólalását a társadalombiztosítási bizottság elutasította és az alperes határozatát helybenhagyta.
A felperes a másodfokon hozott határozat ellen keresettel fordult a bírósághoz. Kérte a határozat hatályon kívül helyezését és a megtérítési kötelezettség alóli mentesítését. Arra hivatkozott, hogy az apja nem volt rosszhiszemű a házastársi pótlék felvételénél, mert nem tudta, hogy a felesége halálát be kellett volna jelentenie az alperesnek. Hivatkozott arra is, hogy az apjával nem élt közös háztartásban.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítéletének indokaiban megállapította, hogy a házastársi pótlékot megállapító határozatból a felperes apjának tudomást kellett szereznie arról, hogy házastársa halálát be kell jelentenie a nyugdíjfolyósító szervnek. Minthogy ezt nem tette meg, felróható mulasztás terheli a házastársi pótlék jogalap nélküli felvételében. A hagyaték összege az alperes követelésének összegét meghaladja, így a felperes megtérítési kötelezettsége fennáll.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett és kérte annak megváltoztatásával a megtérítési kötelezettség alóli mentesítését.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, mert az elsőfokú bíróság ítéleti döntésével és annak jogi indokolásával egyetértett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A társadalombiztosítási ellátás jogalap nélküli felvevőjének visszafizetési és más személyt az ellátás jogalap nélküli felvétele miatt terhelő megtérítési kötelezettségről az 1975. évi II. törvény (T.) 106. és 107. §-a rendelkezik. A T. 106. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése értelmében azt, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, a felvételtől számított 90 napon belül lehet az ellátás visszafizetésére kötelezni, ezen a határidőn túl csak akkor, ha felróható volt az ellátás jogalap nélküli felvétele. A T. 107. §-a a munkáltatónak és azoknak az egyéb szerveknek a megtérítési kötelezettségét állapítja meg, amelyeknek a mulasztása vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatása adott okot az ellátás jogalap nélküli megállapítására, illetve folyósítására.
A felhívott jogszabályok rendelkezéseiből következik, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok alapján az ellátás jogalap nélküli felvétele miatt a felperes terhére sem visszafizetési, sem pedig megtérítési kötelezettséget nem lehetett volna megállapítani. Visszafizetési kötelezettséget azért nem, mert ilyen kötelezettsége csak magának az ellátásban részesülőnek lehet, megtérítési kötelezettséget pedig azért nem, mert a felperesnek semmi szerepe nem volt az ellátás jogalap nélküli folyósításában.
Az alperes azonban – a keresetlevélre adott észrevételeiből kitűnően – azért találta a követelését a felperessel szemben érvényesíthetőnek, mert álláspontja szerint a felperes jogelődjének – néhai apjának – felróható volt az ellátás jogalap nélküli felvétele, és az ilyen módon keletkezett tartozásért, mint hagyatéki tartozásért a felperes mint örökös felel. A hagyatéki hitelező azonban – a Ptk. 7. §-a értelmében – az örökössel szembeni követelését csak polgári peres vagy nemperes eljárás útján érvényesítheti. Az a jog tehát nem illette meg az alperest, hogy a felperessel szemben támasztott – polgári jogi alapú – követelését a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott módon – megtérítésre kötelező határozattal vagy fizetési meghagyással – érvényesítse.
Ehhez képest az eljárt bíróságok akkor jártak volna el helyesen, ha a keresetnek helyt adva az alperes törvénysértő határozatát hatályon kívül helyezik.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kifejtettek nem vonatkoznak arra az esetre, amikor az örökhagyó visszafizetési kötelezettségét jogerős társadalombiztosítási határozat már megállapította. Erre az esetre a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 250. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók: a követelés meg nem térült összegét – az örökség erejéig – az örököstől adók módjára kell behajtani. (M. törv. I. 10 321/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás