BK BH 1981/389
BK BH 1981/389
1981.10.01.
Bűnhalmazat megállapításának van helye, ha az elkövető – akár ugyanazon nyilatkozat során – több személlyel szemben tesz bűncselekmény elkövetésével vádoló valótlan tartalmú tényállítást [Btk. 12. § (1) bek., 233. § (1) bek. a) pont].
A járásbíróság a terheltet 2 rb. hamis vád bűntette miatt 1 évi és 2 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a városi bíróság korábbi ítéletével kiszabott felfüggesztett 5 hónapi szabadságvesztés végrehajtását is.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A többszörösen büntetett terhelt közvetlen telekszomszédja V. K., akivel évek óta haragos viszonyban van, több polgári és büntetőeljárás volt és van jelenleg is közöttük folyamatban.
A terhelt kérelmére a járásbíróság V. K.-val szemben fizetési meghagyást bocsátott ki. Ez ellen V. K. ellentmondással élt, s mint polgári pert a járásbíróságon iktatták és a járásbíróra szignálták. Mivel a terhelt a bíróság felhívására az eljárási illetéket nem rótta le a járásbíróság végzéssel a pert megszüntette, majd a terhelt igazolási kérelmének helyt adva az eljárást tovább folytatta és a tárgyalásra határnapot tűzött ki.
A terhelt a tárgyalási határnap előtt megjelent a járásbíróság irodájában, ahol többek között az iránt érdeklődött az irodavezetőtől, hol kell előterjeszteni elfogultsági kifogást egy járásbíróval szemben. Az irodavezető kérdésére a terhelt elmondta, hogy az ügyében eljáró járásbíró a peres ellenfelének, V. K.-nak az iskolatársa volt, jó barátja, részére mindent elintéz, melyet V. K. pénzzel is honorál. Ekkor az irodavezető közölte a terhelttel, hogy az állítása képtelenség, ugyanakkor felvilágosította, hogy elfogultsági kifogását a járásbíróság elnökénél terjessze elő. A terhelt megismételte, hogy az általa elmondottak megfelelnek a valóságnak.
Az irodavezető közölte a járásbíróval a történteket, a járásbíró pedig a tárgyaláson a jegyzőkönyvben rögzítette az irodában történteket s erre nézve a terheltet megnyilatkoztatta. A terhelt előadta, hogy „ezt a nyilatkozatomat most is változatlanul fenntartom, mert V. K. mondta ezt nekem a szőlőben, hogy a bíró úr részére mindent megcsinál, pénzt is adott neki, baráti viszonyban vannak, mindent elintéz a részére”. Ezután a járásbíró az elnöknél elfogultsági kifogást jelentett be.
Az eljárás során megállapítható volt, hogy a járásbíró V. K.-t nem ismerte, vele még hivatalos eljárása során sem találkozott, valamint hogy V. K. sem a terhelt, sem más előtt nem állította az általa nem ismert járásbíróról mindazt, amit a terhelt tényállításában előadott. A terhelt tudva valótlan tényállítást tett a járásbíróra és V. K.-ra vonatkozóan.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a terhelt cselekményét 1 rb. hamis vád bűntettének minősítette és a szabadságvesztést 10 hónapra leszállította.
A megyei bíróság álláspontja szerint az ügyész a járásbíróság irodájában történteket nem tette a vád tárgyává, ezért csak a bírósági tárgyaláson elhangzottak valósítják meg a hamis vád bűntettét, vagyis ez a történés alapozza meg a terhelt bűnösségét.
A megyei bíróság ítéletének indokolása szerint, ha a vádolás folytán egyetlen eljárás indult vagy indulhatott volna, függetlenül a vádolt személyek számától, bűncselekményegység áll fenn, és 1 rb. bűntett megállapításának van helye. Ha két vagy több személyt vádolt hamisan az elkövető, halmazat megállapítására csupán akkor kerülhet sor, ha a vádolt személyekkel szemben más-más hatóság előtt vagy azonos hatóság előtt, de külön eljárások indultak, vagy lettek volna indíthatók. A hamis vád bűntetténél tehát az egység vagy halmazat nem a vádolt személyek, hanem a megindítható vagy megindult eljárások számától függ.
A megyei bíróság ítélete ellen a cselekményt minősítő rendelkezés miatt ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A törvény a hamis vád törvényi tényállásának megalkotásával azt kívánta megakadályozni, hogy ártatlan személyek ellen büntető- – szabálysértési vagy fegyelmi – eljárást indítsanak. E bűncselekménynek a jogi tárgya egyrészt az igazságszolgáltatás tisztasága, mert elsődlegesen az igazságszolgáltatás érdekét, annak törvényes, zavartalan működését veszélyezteti, másrészt pedig – rövid meghatározással – az egyes emberek becsülete, személyes szabadsága, élete, vagyoni és egyéb érdeke stb.
A halmazat megállapítását az teszi indokolttá, hogy az elkövető különböző személyek vonatkozásában támadja a törvényhozó által védett érdeket. Következésképpen az az elkövető, aki több személyt vádol hamisan – még ha egyazon előterjesztésben, egy feljelentésben vagy ugyanazon ügyben teszi is –, több személlyel szemben teremti meg az igazságtalan ítélet hozatalának a lehetőségét, illetve a veszélyét. Ebből következik, hogy az elkövető annyi rendbeli hamis vád bűncselekményét valósítja meg, ahány személy vonatkozásában idézte elő az igazságtalan ítélet meghozatalának veszélyét, lehetőségét. Ennélfogva tehát nem a valótlan tényállítás alapján indítható vagy indult eljárások száma, hanem a hamisan vádolt személyek száma határozza meg, hogy a hamis vád hány rendbeli bűntettnek minősül.
A terhelt az irányadó tényállás szerint két személyt vádolt hamisan bűncselekmény elkövetésével; éspedig a járásbírót, a Btk. 250. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti vesztegetéssel, V. K.-t pedig a Btk. 253. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vesztegetéssel. Ezért a terhelt cselekménye nem egy rendbeli, hanem – amint a járásbíróság is helyesen megállapította – két rendbeli hamis vád bűntettét valósítja meg. Ennélfogva az a Btk. 12. §-ának (1) bekezdése alapján bűnhalmazat.
Törvényt sértett tehát a megyei bíróság, amikor a terhelt cselekményét egy rendbeli hamis vád bűntettének minősítette.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, a megtámadott határozat vonatkozó részét hatályon kívül helyezte és a terhelt cselekményét 2 rb. hamis vád bűntettének minősítette. (B. törv. 1. 1032/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás