BK BH 1981/391
BK BH 1981/391
1981.10.01.
A közúti közlekedésben hosszú idő óta kifogástalan magatartást tanúsító gépjárművezetővel szemben eseti jellegű figyelmetlenség folytán bekövetkezett baleset esetén intézkedés alkalmazása indokolt [Btk. 72. §, 187. § (1) bek.].
A járásbíróság a terheltet közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 90 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy az egynapi tétel összegét 80 forintban határozta meg.
A megállapított tényállás lényege szerint a terhelt gépkocsivezető, 1960-ban szerzett A, B, C és D kategóriára szóló járművezetői engedélyt. Több mint egymillió km-t vezetett, balesete, szabálysértése nem volt. Megkapta a „vezess baleset nélkül” oklevél egymillió kilométeres fokozatát.
A terhelt a vádbeli napon a munkáltatója tulajdonában levő mikrobuszt vezette. Egyenes irányban kívánta keresztezni az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblával védett utat. A jelzőtáblánál megállt, majd ismét megindult. Nem vette észre a jobbról, védett úton motorkerékpárjával közlekedő sértettet, és a két jármű a kereszteződésben összeütközött úgy, hogy a terhelt által vezetett gépkocsi jobb oldali első részének hajtott neki a sértett a motorkerékpár elejével.
A baleset következtében a motorkerékpáros 40 napos, annak utasa pedig 30 napos tényleges gyógytartamú sérüléseket szenvedett.
A közúti balesetet a terhelt okozta, mert megszegte a KRESZ 28. §-a (2) bekezdésének b) pontjában írt rendelkezést.
A járásbíróság a terhelt bűnösségét a Btk. 187. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közúti baleset gondatlan okozásának a vétségében állapította meg.
A büntetés kiszabásánál enyhítőként értékelte a bűnösségére is kiterjedő beismerését, jó munkavégzését, a büntetlen előéletét, eddigi kifogástalan közlekedési magatartását. Súlyosítóként vette figyelembe, hogy alapvető közlekedési szabály megszegésével okozott balesetet, valamint azt, hogy két személy sérült meg. A bíróság ezeket a körülményeket értékelve főbüntetésként pénzbüntetést szabott ki és úgy találta, hogy a járművezetéstől eltiltás alkalmazására nincs szükség.
A megyei bíróság a terheltet mellékbüntetésül a járművezetéstől 1 évi eltiltásra is ítélte, míg az első fokú ítéletet egyebekben helybenhagyta.
A megyei bíróság azzal az indokolással, hogy a terhelt alapvető közlekedési szabályt szegett, és hogy két személy súlyosan megsérült, a kedvező közlekedési előélete mellett is szükségesnek tartotta a járművezetéstől eltiltást.
A járásbíróság és a megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítéletei ellen a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Kétségtelen, hogy a terhelt a vád tárgyává tett cselekményével alapvető közlekedési szabályt szegett meg és ezzel két személy sérülését okozta. A cselekmény jogkövetkezményeinek levonásánál azonban differenciáltabban kellett volna értékelni azt, hogy a terheltnek eddigi életvezetése során, kb. 30 éven keresztül kiemelkedő volt a közlekedési morálja, a balesetet megelőzően is a tiltó táblának megfelelően megállott. Ezekből is egyértelműen következik, hogy a balesetet előidéző figyelmetlensége kisebb fokú és teljesen eseti jellegű volt.
A terhelt munkáltatójának az iratok között elfekvő jellemzése szerint 1953 januárjától dolgozik a vállalatnál, 1964-ig traktorosként, azóta gépkocsivezetőként. Munkáját a legjobb tudása szerint becsülettel látta el, és ezért több mint 10 esetben kapott kitüntetéseket és elismeréseket.
A terheltnek ez a közlekedési előélete nemcsak egyszerűen kedvező, hanem példamutatóan kimagasló és alappal nyújt következtetést arra, hogy a közlekedési magatartásától idegen, eseti jellegű figyelmetlensége okozta a balesetet előidéző közlekedési szabálysértést.
Ezekre figyelemmel az ügyben eljáró bíróságoknak a bűncselekmény elkövetésének megállapításával egyidejűleg a terheltet a Btk. 72. §-a alkalmazásával a törvényben meghatározott legkisebb időtartamra kellett volna próbára bocsátania.
Törvénysértő a megyei bíróság ítélete a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó részében is. E mellékbüntetés kiszabására a terhelt példás közlekedési előélete és a vád tárgyává tett cselekmény elkövetési körülményei figyelembe vétele mellett nem volt törvényes alap, mert a közlekedésben való részvétele semmiféle veszélyt nem jelent a közlekedés biztonságára.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság ítélete, valamint a megyei bíróság ítélete a terhelt bűnösségének megállapítása és a büntetés kiszabása miatt törvénysértő: ezért e határozatok említett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, a Be. 214/A. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a terhelt elkövette a közúti baleset gondatlan okozásának vétségét és ezért őt a Btk. 72. §-ának (1) és (3) bekezdése alkalmazásával 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. (B. törv. V. 253/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás