BK BH 1981/394
BK BH 1981/394
1981.10.01.
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés szándékosan megvalósított, ha az elkövető üzemképes lőfegyverrel 40-50 m távolságból célzott lövést ad le a személygépkocsit vezető és abban ülő sértettekre [Btk. 171. § (3) bek.].
A járásbíróság a terheltet foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette és rongálás vétsége miatt halmazati büntetésül 8 hónapi – börtönben letöltendő – szabadságvesztésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt főállású mezőőr, aki a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, a vádbeli napon este egyik tsz-tag társaságában a termelőszövetkezet szőlőjében teljesített szolgálatot. A terhelt vadásztársasági tag, akinek 16-os kaliberű vadászfegyvere van, mely az adott esetben is nála volt. Ebben az időben hajtott be a szőlőtáblák közötti földes útra a sértett gépkocsival egy nőismerőse társaságában. A terhelt észlelve a gépkocsit, feltételezte, hogy az azon érkezők szőlőt akarnak lopni, ezért társával elhatározta, hogy a gépjárművet visszafelé feltartóztatják. Amikor mintegy fél órával később a sértett a járművel visszafelé közlekedett, a terhelt társa elemlámpával jelezve akarta őt megállásra késztetni. A sértett azonban továbbhajtott, s ekkor a terhelt előbb sörétes patronnal, majd gyöngygolyóval a tőle mintegy 40-50 méternyire levű gépkocsira lőtt. A sörétes patron a gépkocsi hátsó részét eltalálta, több horpadást okozott azon, a hátsó lámpa buráját, a hátsó szélvédő üveget és a belső visszapillantó tükröt pedig összetörte.
A sértett nőismerőse a hátsó ülésen ült, majd – még a lövések leadása előtt – a sértett felhívására lefeküdt az ülésre. A járműben ülők nem sérültek meg, de életük, testi épségük közvetlen veszélybe került. A gépkocsiban mintegy 2500 forint kár keletkezett.
A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlott veszélyeztetési cselekményét gondatlanságból elkövetettnek minősítette és ezért, valamint a terhére megállapított további bűncselekmény miatt halmazati büntetésül 8 hónapi – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte, amelyet a végrehajtás elrendelése esetén fogházban kell letölteni. A megyei bíróság a tényállást annyiban egészítette ki, hogy a gyöngygolyó nem hatolt be a gépkocsiba.
A megyei bíróság ítélete ellen a veszélyeztetési cselekmény minősítése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A megyei bíróság téves indokok alapján helyezkedett arra az álláspontra, hogy a terhelt gondatlan magatartást tanúsított. A terhelt szándékosan megszegte a mezőőrök lőfegyverhasználatára vonatkozó szabályokat [36/1968. (IX. 27.) MÉM sz. rendelet mellékleteként kiadott Szolgálati Szabályzat 20. pontja], amikor előzetes figyelmeztetés, illetve riasztólövés leadása nélkül lőtt olyan személyek után, akik őt semmiféle módon nem fenyegették, szolgálata teljesítésében nem akadályozták.
Ez a szabályszegés a sértett és nőismerőse életét és testi épségét közvetlenül veszélyeztette. Ennek valóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a terhelt által kilőtt sörétes patronból származó sörétek egyike a gépkocsi belső visszapillantó tükrét találta el s azt összetörte.
Azt a kérdést, hogy a terhelt tudata a szóban levő eredményt, vagyis a ténylegesen bekövetkezett veszélyhelyzetet miként fogta át: az eset összes körülményeinek gondos elemzésével lehet eldönteni.
A terhelt fegyverét megvizsgáló igazságügyi szakértő megállapította, hogy az üzemképes és emberi élet kioltására alkalmas fegyverből kilőtt 8-as sörétek 50 méternyi távolságban 1,80-2 méteres átmérőjű körben szóródnak, 10-15 szem azonban a sörétraj szélétől 30-50 cm távolságban csapódik le. Az említett távolságból kilőtt ilyen sörét súlyos sérülést is okozhat (pl. ha szemet ér).
A terhelt saját nyilatkozata szerint is hosszú vadászati múlttal, megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik és fegyverének a szakértő által felsorolt tulajdonságait ismeri.
E tényekből pedig az következik, hogy a lövés leadásakor tisztában volt azzal, hogy a sörétek némelyike a gépkocsi utasterébe behatolhat és az ott ülőket meg is sértheti. Szándékos cselekménye lehetséges következményeibe belenyugodva, az esetleges eredmény iránt közömbösen, tehát eshetőleges szándékkal cselekedett. Ebből pedig az következik, hogy a cselekmény a Btk. 171. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés I. tétele szerint minősülő foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettét valósítja meg.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtetteknek megfelelően megállapította, hogy a megyei bíróság ítéletének a cselekményt minősítő rendelkezése törvénysértő, azt hatályon kívül helyezte és a terhelt veszélyeztetési cselekményét a fentiek szerint minősítette, végül kimondta azt is, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata a Btk. 43. §-ának a) pontja alapján: börtön. (B. törv. III. 1097/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás