BK BH 1981/396
BK BH 1981/396
1981.10.01.
I. A lopás akkor minősül helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre a jogosult tudta és beleegyezése nélkül bemenve elkövetettként , ha a lopás elkövetésére irányuló szándék már a bemenetel előtt fennállott [Btk. 316. § (2) bek. f) pont].
II. Pénzmellékbüntetés haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmények esetén sem szabható ki az idős és betegsége miatt rendszeres munka végzésére képtelen vagyontalan elkövetővel szemben, akinek a nyugdíja kizárólag megélhetése fedezésére szolgál [Btk. 64. § (1) bek. a) pont; BK 62. sz.].
A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében, ezért 3 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és 500 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt nyugdíjas, havi jövedelme 1560 forint, vagyona nincs. Többször volt büntetve vagyon elleni bűncselekmények miatt. Utolsó büntetéséből 1979 szeptemberében szabadult. Ezt követően egy ideig nem kapta meg a nyugdíját, pedig arra jogosult volt. Rabkeresménye elfogyott, így megélhetését nem tudta fedezni. Kérésére a községi tanács két esetben 500-500 forint segélyben részesítette. Rossz egészségi állapota miatt alkalmi munkát sem tudott vállalni.
A terhelt a vádbeli napon a körzeti orvos lakására ment, hogy tőle pénzt kérjen kölcsön. Az ajtót nyitva találta. Bement a lakásba, a konyhában a hűtőszekrény tetején megpillantott egy táskarádiót, amelyet hirtelen támadt elhatározás alapján magához vett. A 300 forint értékű rádiót a bizományi áruházban 200 forintért eladta. A kárt az eljárás befejezése előtt megtérítette.
A járásbíróság ítélete ellen a cselekmény jogi minősítése és a pénzmellékbüntetés kiszabása miatt a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos.
1. Az adott ügyben kizárólag azért valósult meg a lopás vétsége, mert a bűncselekményt a terhelt mint különös visszaeső követte el [Btk. 316. § (2) bek. e) pont]. A Btk. 316. §-a (2) bekezdése f) pontjának második fordulata szerinti minősítő körülmény nem áll fenn. Változatlanul irányadó a korábban kialakult ítélkezési gyakorlat, hogy a lopás csak akkor minősül helyiségbe vagy ahhoz tartozó bekerített helyre a jogosult tudta és beleegyezése nélkül bemenve elkövetettnek, ha a lopás elkövetésére irányadó szándék már a bemenetel előtt fennállott. E minősített esetnél a belopódzás, besurranás nem azonos a nyitott helyre történő engedély nélküli puszta bemenetellel.
Az adott esetben megállapított tényállásból azonban egyértelműen következik, hogy a terhelt nem lopási szándékkal ment be a körzeti orvos lakásába, ez a szándék csupán a helyiségen belül tartózkodva, a rádiót meglátva alakult ki benne.
2. Törvénysértő a járásbíróság által alkalmazott pénzmellékbüntetés is.
A Btk. 64. §-ának (1) bekezdése értelmében a pénzmellékbüntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a terhelt megfelelő keresettel, jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezzék. A terhelt 61 éves, vagyontalan, rossz anyagi körülmények között él. A bűncselekmény elkövetése előtti időben a ruháit is eladogatta, hogy élelmet tudjon vásárolni. Rossz egészségi állapota miatt alkalmi munkát sem végezhetett. Nyugdíja csak a létfenntartására elegendő.
A pénzmellékbüntetés törvényi feltételei tehát nem voltak megállapíthatók, sőt, már az ítélet meghozatalakor nyilvánvaló volt, hogy a pénzmellékbüntetést a terhelt nem tudja megfizetni, azt át kell változtatni. (A terhelt egyébként a pénzmellékbüntetés átváltoztatása kapcsán a 10 napi szabadságvesztést kitöltötte.)
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság ítélete a cselekmény jogi minősítését indokoló részében, illetve az ítélet rendelkező része a pénzmellékbüntetés kiszabása miatt törvénysértő, ezért az ítéletet a pénzmellékbüntetést kiszabó részében hatályon kívül helyezte. (B. törv. II. 943/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás