BK BH 1981/397
BK BH 1981/397
1981.10.01.
A másodfokú bíróság akkor is köteles felülbírálni a fellebbezéssel nem érintett terheltre vonatkozó első fokú ítéletet, ha a fellebbező terheltekkel azonos okon alapuló felmentő rendelkezés a bűnhalmazatban álló bűncselekmények egyikét érinti [Be. 237. § (3) bek.].
A megállapított tényállás lényege a következő.
A négy terhelt a vádbeli napon a vendéglőben szórakozott, majd ittas állapotukban megtámadták, ütlegelték és rugdosták a két sértettet. Röviddel ezután az I. r. és a II. r. terheltek az utcán még további két személyt bántalmaztak, majd valamennyien hazatértek a munkásszállóba.
Az előbbi események miatt a szálló előtt többen összegyűltek, bekiabáltak és a szállóba köveket hajigáltak. Ekkor az I. r., a II. r. és a IV. r. terheltek különböző eszközöket vettek magukhoz és kiszaladtak az utcára. Ekkor haladt el B. J. a szálló közelében és igyekezett a közeli buszmegállóba. A terheltek odaszaladtak B. J.-hez és őt valamennyien ütlegelték, aminek következtében B. J. a bal alsó szemhéj bevérzéses sérülését és a bal oldali járomív törését szenvedte el. A sérülés 8 napon túl gyógyult.
E tényállás alapján – többek között – a járásbíróság az I. r. és a IV. r. terheltek bűnösségét is megállapította a garázdaság bűntettében – melyet az I. r. terhelt folytatólagosan követett el – és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettében, ezért az I. r. terheltet 10 hónapi szabadságvesztésre, a IV. r. terheltet pedig 6 hónapi – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte. A járásbíróság a büntetőeljárást a III. r. terhelt ügyében elkülönítette. A járásbíróság ítélete a II. r. terhelt vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett, míg az első fokú ítélet ellen az I. r. s a IV. r. terheltek fellebbeztek.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. és a IV. r. terheltekre vonatkozó részében annyiban változtatta meg, hogy őket az ellenük társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette, egyebekben a járásbíróság ítéletét helybenhagyta.
Határozatának indokolásában a másodfokú bíróság kifejtette: a járásbíróság iratellenesen állapította meg azt, hogy a terheltek – ütlegekkel felszerelve – a munkásszállóból kiszaladva B. J. sértettet bántalmazták, leütötték. A felmerült adatokból megállapítható, hogy B. J. sértettet egy fehér ingben és nadrágban levő személy ütötte le, aki a helyszínről elfutott, s aki nem azonos az ügyben megvádolt terheltekkel.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényesség óvás alapos.
A felülbírálat terjedelmére vonatkozó általános szabály szerint: ha az elsőfokú bíróság ítélete több vádlottról rendelkezik, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak azokra a vádlottakra vonatkozó részét bírálja el, akiket a fellebbezés érint. A Be. 237. §-ának (2) bekezdése szerint azonban a másodfokú bíróság az ítélet részjogerejének feloldása mellett kivételesen a fellebbezéssel nem érintett vádlott tekintetében is határoz. Ezt az eljárás egyszerűsítése érdekében és olyan esetekben engedi meg a törvény, amelyekben egyébként – rendszerint – törvényességi óvást kellene emelni a vádlott javára.
A másodfokú bíróság törvényesen járt el, amikor az iratok tartalma alapján a tényállást helyesbítette, az iratellenes megállapításokat a tényállás köréből kirekesztette. Helyesen ismerte fel azt is, hogy a bizonyítási eljárásban nem sikerült felderíteni annak a személynek a kilétét, aki B. J. sértettnek a súlyos testi sértést okozta.
A tényállásnak ilyen értelmű helyesbítése a tárgyi összefüggés folytán kihat a II. r. terhelt cselekményének elbírálására is, mert az ő vonatkozásában sem merült fel olyan bizonyíték, mely a terhére rótt súlyos testi sértés bűntettének megállapítására alkalmas. Ezért a másodfokú bíróság abba a helyzetbe került, hogy a Be. 237. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával módja lett volna arra, hogy a II. r. terheltet az ellene súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentse, minthogy azonban a II. r. terheltre vonatkozó felülbírálatot elmulasztotta, ítélete törvénysértővé vált. Ez a felülbírálat abban az esetben is kötelező, ha a több bűncselekményben bűnösnek kimondott terhelt nem valamennyi bűnhalmazatban álló cselekményére vonatkozik a felmentő rendelkezés meghozatalának szükségessége.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértés megállapítása mellett az iratokat visszaküldte a megyei bírósághoz a II. r. terheltre vonatkozó felülbírálat végett. (B. törv. II. 401/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás