BK BH 1981/399
BK BH 1981/399
1981.10.01.
Ha a felnőttkorú és fiatalkorú összefüggő ügyében a fiatalkorúak bírósága az ismeretlen helyen tartózkodó felnőttkorú ügyét elkülöníti, és a fiatalkorú ügyét érdemben elbírálja, az elfogatóparancs útján utóbb kézrekerült felnőttkorú ügyének elbírálására a fiatalkorúak bírósága illetékes [Be. 297. §, 33. §, 34. § (2) bek.].
Az ügyben mind az Sz.-i, mind a P.-i Járásbíróság illetékességének hiányára hivatkozott, ezért a Be. 34. §-ának (2) bekezdése alapján eljáró bíróság kijelölése vált szükségessé.
Az illetékességi vita azzal kezdődött, hogy a P.-i Járásbíróság mint a fiatalkorúak bírósága az ügy iratait az eljárás továbbfolytatása végett az Sz.-i Járásbírósághoz tette át. Megállapította, hogy a felnőttkorú vádlott a fiatalkorú társakkal közösen követett el bűncselekményeket. A felnőttkorú I. r. vádlott az eljárás alá vonás után az első tárgyalás időpontjában ismeretlen helyen tartózkodott, ezért vele szemben a járásbíróság – ügyének elkülönítése mellett – az eljárást felfüggesztette és elfogatóparancsot bocsátott ki. Időközben az ügy a fiatalkorú II. és III. r. vádlottakkal szemben jogerősen befejeződött. Abból a tényből, hogy a fiatalkorú vádlottakkal szemben az ügy jogerős ítélettel befejeződött, a P.-i Járásbíróság mint a fiatalkorúak bírósága olyan következtetést vont le, hogy a még továbbra is eljárás alatt álló felnőttkorú I. r. vádlott ügyében eljárni nem illetékes, ezért az iratokat az elkövetés helye szerint. illetékes Sz.-i Járásbírósághoz tette át a Be. 168. §-ára hivatkozással.
Az Sz.-i Járásbíróság végzésében megállapította illetékességének hiányát és az iratok áttételét rendelte el a szerinte eljárni illetékes P.-i Járásbírósághoz.
Ezt követően a P.-i Járásbíróság végzésében ugyancsak illetékességének hiányát állapította meg, ami végül is a Be. 34. §-a szerinti kijelölési eljáráshoz vezetett.
A megyei bíróság az eljáró bíróság kijelölése során megállapította, hogy téves a P.-i Járásbíróságnak mint a fiatalkorúak bíróságának áttételt elrendelő határozata és annak indokolása.
A büntetőeljárás-jogi szabályok a fiatalkorúakra vonatkozóan részben az általánostól eltérő – azokkal szemben elsőbbséget élvező – rendelkezéseket tartalmaznak. Ilyen a Be. 297. §-a is, amely az illetékesség vonatkozásában ad eltérő szabályozást. Az ún. vegyes ügyekben – mint amilyen az illetékességi vitára okul szolgáló ügy is – a Be. 297. §-ának (2) és (3) bekezdései adnak útmutatást. A Be. 297. §-ának (2) bekezdése szerint a fiatalkorúak tanácsa a felnőtt terhelt ügyét is elbírálja, ha az a fiatalkorú(ak) ügyével összefügg. Az adott esetben a felnőttkorú I. r. és a fiatalkorú II. és III. r. vádlottak közötti szoros összefüggés megállapítható volt, ezért a fiatalkorúak ügyésze a két fiatalkorúval és a felnőttkorú vádlottal szemben a P.-i Járásbírósághoz, mint a fiatalkorúak bíróságához nyújtotta be a vádiratot. A (2) bekezdés szerint tehát a fiatalkorúak tanácsának kell elbírálnia a felnőttkorú ügyét is.
A vádirat benyújtása után a fiatalkorúak tanácsának a tárgyalás megkezdéséig csak akkor van lehetősége az ügyek elkülönítésére, illetőleg az áttételre, ha a terheltek nagyobb száma az eljárást jelentősen nehezítené. Ilyen ok az adott ügyben nem áll fenn.
A Be. 297. §-ának (3) bekezdése szerint az általános szabályok szerint illetékes járásbíróság jár el a fiatalkorúval szemben is, ha az ügyész kivételesen előtte emelt vádat. Az általános szabályok szerint illetékes bíróság is csak az előbb említett esetben különítheti el a fiatalkorú ügyét, és akkor vele szemben áttételt rendelhet el.
A P.-i Járásbíróságnak mint a fiatalkorúak bíróságának tehát nem volt lehetősége a Be. 168. §-a alapján az ügy áttételére, mert ezt az általános szabályt a Be. 297. §-a szerinti különös rendelkezés kizárja. Azáltal, hogy a fiatalkorúakkal szemben közben ítéletet hoztak, az ügy vegyes jellege nem szűnt meg, és az alapvető ok: az ügyek szoros összefüggése jelenleg is fennáll. A fiatalkorúak ügyésze a vádat továbbra is az eredetivel egyezően tartja fenn a felnőttkorú vádlottal szemben, amelyet a fiatalkorúak bíróságához nyújtott be, az eljárás tehát továbbra is ott van folyamatban.
Az általános és a fiatalkorúakra vonatkozó perrendi szabályok kapcsolata a Be. 33. §-ának alkalmazása körében is nyilvánvalóvá teszi a P.-i Járásbíróság határozatában kifejtett indokok helytelen voltát. A Be. 33. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanis a bíróság a tárgyalás megkezdése után csak a Be. 29. §-ának (1) bekezdése és a 297. §-ának (1)–(2) bekezdése esetén veheti figyelembe illetékességének hiányát. A Be. 297. §-ának (1)–(2) bekezdései alapján – az előbb kifejtettek szerint – áttételre nem kerülhet sor, az illetékesség hiánya pedig fel sem merülhet, hiszen a fiatalkorúak ügyésze a törvénynek megfelelően nyújtotta be a vádat a felnőttkorú vádlottal szemben is.
A fenti indokok alapján a megyei bíróság a P.-i Járásbíróság mint a fiatalkorúak bírósága által hozott végzését – illetékességének megállapítása mellett – hatályon kívül helyezte [Be. 34. § (2) bek., 238. §], és az eljárásra a P.-i Járásbíróságot mint fiatalkorúak bíróságát jelölte ki. (Pest Megyei Bíróság 2. Bf. 368/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás