MK BH 1981/40
MK BH 1981/40
1981.01.01.
I. Ha a jogszabály a keresetlevél benyújtására határidőt szab meg, és a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a következő munkanapon 24 óráig ajánlott küldeményként történő postára adással a fél joghatályosan terjesztheti elő a keresetlevelet [Pp. 103. §, 105. § (4) bek., 349. § (1) bek.].
II. A keresetindításra megszabott határidő igazolással ki nem mentett elmulasztása esetén a munkaügyi bíróság az elkésettség kérdésében sem dönthet ítélettel, hanem a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania, illetőleg a pert meg kell szüntetnie [Pp. 130. § (1) bekezdés h) pont 157. § a) pont].
Az alperes fegyelmi eljárást indított a felperes ellen és ennek eredményeként a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi büntetésként egyéves időtartamra alacsonyabb munkakörbe helyezte, egyben megvonta az 1979. évi nyereségrészesedés 50%-át.
A fegyelmi határozat ellen – annak megváltoztatása érdekében – a felperes kérelmet terjesztett elő a döntőbizottsághoz, majd annak elutasító határozata ellen keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz és mindkét határozat hatályon kívül helyezését kérte, állítva, hogy fegyelmi vétséget nem követett el.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét a keresetlevél benyújtásának elkésettsége miatt elutasította.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 349. §-ának (1) bekezdése értelmében a Pp.-nek az adott ügyben is alkalmazandó 103. §-a (4) bekezdése szerint, ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
A Pp. 105. §-ának (4) bekezdése szerint pedig a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.
A periratokból megállapítható, hogy a felperes a döntőbizottság határozatát 1980. február 15-én vette kézhez. A keresetlevél benyújtására nyitva álló harmincnapos határidő kezdete február 16-a, mivel a napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele [Pp. 103. § (2) bek.]. Eszerint a felperes a keresetlevelet 1980. március 17-én 24 óráig joghatályosan előterjeszthette tekintettel arra, hogy március 16-a munkaszüneti napra esett.
A felperes a keresetlevelét – a periratokhoz csatolt, a keresetlevelet tartalmazó borítékon levő bélyegzőlenyomatból és ajánlási ragszelvényből megállapíthatóan – 1980. március 17-én 24 órakor ajánlott küldeményként postára adta.
Tévedett tehát a munkaügyi bíróság, amikor a felperes keresetét elkésettség miatt elutasította. A felperes ugyanis a szóban levő perbeli cselekményét 1980. március 17-én 24 óráig joghatályosan teljesítette.
Végül megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy abban az esetben, ha a felperes a keresetindításra megszabott határidőt valóban elmulasztotta volna és igazolási kérelmet sem terjesztett volna elő, vagy azt a bíróság elutasította volna, a bíróságnak nem ítélettel kellett volna döntenie a perben, hanem már a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján, illetve – ha már tárgyalást tartott – a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján meg kellett volna szüntetnie. (M. törv. I. 10 267/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás