BK BH 1981/401
BK BH 1981/401
1981.10.01.
I. Ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő alatt – akár e határozat meghozatala előtt, akár ezt követően – elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul: a korábbi és az újabb büntetőügy egyesítésének elmulasztása törvénysértő határozat meghozatalát eredményezi [Be. 374. §; Btk. 73. § (2) bek.].
II. Nem hűtlen kezelés, hanem sikkasztás valósul meg, ha a termelőszövetkezet részéről megbízott személy a műtrágyát részben a saját, illetőleg bérlőtársa művelésében álló földterületre szórja [Btk. 317. § (1) bek., 319. § (1) bek.].
1. A városi bíróság 1980. május 23. napján jogerőre emelkedett végzésében megállapította, hogy a terhelt elkövette a hűtlen kezelés vétségét és emiatt 2 évi időtartamra próbára bocsátotta.
Az elítélés alapjául szolgáló tényállás szerint a terhelt mint a termelőszövetkezet tagja éjszakai műszakban a tsz. földjén, a tsz. munkagépével trágyaszórást végzett. Ugyanakkor – e gépet használva – a termelőszövetkezet műtrágyájával megszórta bérlőtársának vele együttes művelésben levő 6 hektárnyi földterületét is és ezzel a termelőszövetkezetnek 4788 forint kárt okozott. A kárt a terhelt a nyomozás során megtérítette.
2. Ezt követően a terhelt ellen újabb büntetőeljárás indult amiatt, hogy 1980. október 2. napján az éjszakai szállítás során 17 755 forint értékű napraforgót saját házának udvarára vitt.
A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki sikkasztás bűntettében és ezért 10 hónapi – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre, valamint 4000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen emelt törvényességi óvás alapos.
I. A városi bíróság az 1. alatt jelölt ügyben helyesen alkalmazta a Btk. 72. §-ában szabályozott próbára bocsátást, a későbbiekben azonban a terhelt a próbaidő alatti magatartásával azt bizonyította, hogy ez az intézkedés vele szemben nem érte el célját, és büntetés alkalmazására van szükség [Btk. 73. § (2) bek.]. A terhelt az újabb, 2. alatt jelölt bűncselekményét ugyanis az előző ügyben történt próbára bocsátás tartama alatt követte el. Ehhez képest azonban a járásbíróság figyelmen kívül hagyta a Be. 374. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendelkezést, amely szerint, ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő alatt újabb büntetőeljárás indul, az ügyeket egyesíteni kell, és az újabb ügy elbírálására illetékes bíróságnak kell eljárnia.
E törvényi rendelkezés alapján tehát a terhelt ellen indított két büntetőügyet egyesíteni kellett volna, és a próbára bocsátás megszüntetése mellett egy eljárásban, mindkét tényállás és a terhelt bűnösségének megállapítása alapján halmazati büntetést kellett volna kiszabni.
Iránymutatásul rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt indul újabb büntetőeljárás, az ügyeket ugyancsak egyesíteni kell. Az egyesítés kötelező elrendelését illetően ugyanis a Be. 374. §-a nem tesz különbséget aszerint, hogy a próbára bocsátott ellen a próbaidő alatt avagy ez előtt elkövetett bűncselekményért indult-e büntetőeljárás, hanem a felhívott jogszabály (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben újabb büntetőeljárás indul, el kell rendelni az ügyek egyesítését.
II. Törvénysértő az 1. alatti ügyben eljárt városi bíróság végzése a terhelt által megvalósított bűncselekmény jogi értékelése tekintetében.
A járásbíróság a terhelt által elkövetett bűncselekményt a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő hűtlen kezelés vétségeként értékelte. Az irányadó tényállás szerint a terhelt a tsz-ből eltulajdonított műtrágyát a saját, illetőleg testvérének vele közös művelés alatt álló földterületén felhasználta, amihez a tsz erőgépét vette igénybe.
A Btk. 319. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hűtlen kezelés bűncselekményét az követi el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. A hűtlen kezelés tehát kárt okozó visszaélés a vagyonkezelési megbízatással, s ezt a cselekményt alapvetően az különbözteti meg az ún. fosztogató jellegű vagyon elleni bűncselekményektől [Btk. 316., 317. és 318. §], hogy a törvényi tényállásból hiányzik az eltulajdonítás.
A Btk. 317. §-ának (1) bekezdése határozza meg a sikkasztás bűncselekményét, amely szerint: aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, sikkasztást követ el.
Amikor a terhelt a saját földjére a tsz. tulajdonát képező műtrágyát elvitte és azt ott felhasználta, akkor a műtrágyát jogtalanul eltulajdonította, ezért e vonatkozásban a terhelt nem a Btk. 319. §-ának (2) bekezdése szerinti hűtlen kezelés vétségét, hanem a Btk. 317. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétségét valósította meg.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértéseket megállapította és az ügyeket új eljárás lefolytatása végett a járásbírósághoz visszaküldte. Az új eljárás során az előzőekben kifejtetteknek megfelelően kell eljárni. (B. törv. II. 283/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás