PK BH 1981/406
PK BH 1981/406
1981.10.01.
Az épület- és háztartási biztosítás a háztartás kockázatait felölelő összetett biztosítási forma, amely nem terjed ki a biztosított épület bérbeadás útján hasznosított helyiségében elhelyezett, de más személy tulajdonában levő vagyontárgyakra. Ez a biztosítási forma tehát a bérleti szerződés hibás teljesítéséből eredő kár megtérítésére nem nyújt fedezetet [Ptk. 548. §, 558. §].
Az alperesek mint a társasház tulajdonosai, épület- és háztartási biztosítással rendelkeznek. A társasház pincéjét az alperesek évi 80 000 Ft bérleti díj ellenében bérbe adták. Ebben a pincében a bérlő az A. Kiadótól bizományba átvett könyveket tárolta. 1976 januárjának első napjaiban a pince mennyezetén levő csőhálózatban csőrepedés történt. A kiömlött víztől az ott tárolt könyvekben 234 889 Ft kár keletkezett. A felperes ezt a kárt az A. Kiadóval kötött biztosítási szerződés alapján megtérítette, majd a Ptk. 558. §-a alapján az általa kifizetett 234 889 Ft és kamatai megfizetése iránt keresetet indított az alperesek ellen. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Hivatkoztak egyrészt a bérlővel kötött megállapodásukra, amely szerint „a csőhálózat meghibásodása folytán bekövetkezett kárért kizárólag a bérlőt terheli a felelősség”; másrészt arra, hogy a felperessel kötött épület- és háztartási biztosítás alapján a pincében keletkezett kárra vonatkozóan saját biztosítással rendelkeznek.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Ezt az ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a helyiséget bérbe adó alperesek voltak kötelesek az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni [1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 1/1972. (I. 19.) Korm. számú rendelet 2. §-a]. E kötelezettségüknek azonban nem tettek eleget. Ennek következménye volt a csőrepedés, az így keletkezett kárért tehát felelősséggel tartoznak (Ptk. 307. §-a). A bekövetkezett kárt a külön biztosítási szerződés alapján a felperes térítette meg, következésképpen a kártérítési követelés átszállt a felperesre (Ptk. 558. §). Az alperesek azonban maguk is épület- és háztartási biztosítási szerződést kötöttek a felperessel. Ez a szerződés – a biztosítási kötvény I. fejezete 2/c pontjának utolsó fordulata szerint – kiterjedt az épület pincéjében elhelyezett tárgyakra is. A lakóépület vízvezetékéből kiáramló víz által okozott károk pedig a biztosítási események között szerepelnek (I. fejezet 1/g pont). Az alperesekkel kötött biztosítási szerződés tehát fedezetet nyújt a bérbe adott pincében levő vagyontárgyaknak csőrepedés okozta megrongálódása miatt bekövetkezett kárra, függetlenül attól, hogy a pincében elhelyezett vagyontárgyak a biztosított személyek vagy más tulajdonában voltak-e. Ez következik a Ptk. 548. §-ából is, amely lehetővé teszi, hogy vagyonbiztosítási szerződést ne csak a tulajdonos köthessen, hanem az is, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt. Márpedig kétségtelen, hogy az alperesek ezek közé tartoznak, hiszen károsodás esetén kártérítési felelősségük áll fenn. A pincében tartott vagyontárgyakra tehát kettős biztosítás volt. Ennek az a következménye, hogy a biztosító nem követelhet megtérítést a bérbeadó alperesektől, akiknek a javára ugyancsak biztosítás állott fenn.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az alperesek mint bérbeadók a bekövetkezett kárért az említett jogszabályok alapján – szerződésszegés folytán – kártérítési felelősséggel tartoznak. Helyes az a megállapítás is, hogy a kárt a károsulttal fennálló biztosítási szerződés alapján megtérítő felperes a Ptk. 558. §-a alapján megtérítési igénnyel léphet fel a kárért felelős alperesekkel szemben. Téves azonban a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az alperesek által megkötött épület- és háztartási biztosítás az alperesek tulajdonában álló, bérbeadás útján hasznosított pincében elhelyezett, de más személyek tulajdonában levő vagyontárgyakra is kiterjed.
Az épület- és háztartási biztosítás a széles értelemben vett háztartás kockázatait felölelő összetett biztosítási forma, amely meghatározott körben vagyon-, baleset- és felelősségbiztosítást foglal magában. Célja a városi családi házak (szövetkezeti lakások, öröklakások társasházban levő lakások) és nyaralók építése, valamint használata során bekövetkezett káresemények folytán előállott vagyontárgyak (baleseti károk) megtérítése.
A felek között létrejött biztosítási szerződés tartalma határozza meg azt, hogy a felperes helytállási kötelezettsége milyen feltételek mellett áll be. A szerződés tartalmát az épület- és háztartási biztosítás feltételei határozzák meg. A biztosítási feltételek I. fejezetének 1. pontja a biztosítottak személyi körét, 2. pontja pedig azokat a vagyontárgyakat határozza meg, amelyekre a biztosítás kiterjed. A 2/a. és c) pontból megállapítható, hogy a társasházi lakások tulajdonosainak ilyen típusú biztosítása kiterjed a közös tulajdonban levő épületrészekre, így a pincére és az ott levő vagyontárgyakra is. A biztosított vagyontárgyak felsorolásából azonban megállapítható, hogy általában csak a biztosított tulajdonában álló meghatározott vagyontárgyak körére terjed ki a biztosítás. A kötvény külön emeli ki azokat az eseteket, amikor a biztosítás a nem biztosított tulajdonában álló vagyontárgyakra is kiterjed (pl. a biztosított által bérelt tárgyakra, kiegészítő biztosítás alapján pótdíjfizetés mellett a biztosított által folytatott, ipari, kereskedelmi tevékenység körébe tartozó egyéb tárgyakra).
A biztosítási feltételek III/3. pontja egyébként kifejezetten kimondja, hogy e biztosítás nem nyújt fedezetet arra a kárigényre, amely a nem szerződésen kívüli kártérítési felelősség alapján terheli a biztosítottat. Így tehát a bérleti szerződés hibás teljesítéséből eredő kár megtérítésére ez okból sem nyújt fedezetet az épület- és háztartási biztosítás.
A biztosítási feltételek idézett tartalmából tehát az következik, hogy a biztosítottak (alperesek) tulajdonában álló pincében a pince bérletére vonatkozó szerződés alapján harmadik személy mint bérlő által elhelyezett (raktározott) vagyontárgyakra az adott biztosítási forma nem terjed ki.
A másodfokú bíróság által kifejtett jogi álláspont arra az eredményre vezethetne, hogy bármilyen, a biztosított személy tulajdonában nem levő, nagy értékű vagyontárgy a háztartási biztosítási forma védelme alá kerülhetne anélkül, hogy arra tulajdonosa vagy a biztosításában érdekelt személy külön biztosítási szerződést kötne. A felperest pedig olyan mértékű fizetési kötelezettség terhelné, amilyen kárkockázatra a biztosítási díj meghatározásánál figyelemmel sem volt. Ez egyébként az adott biztosítási fajta alapvető céljával is ellenkeznék, amely a „háztartás”-ban szokásos vagyontárgyakban bekövetkezett károk viselésének terhe alól kívánja a biztosítottakat mentesíteni.
A Ptk.-nak a másodfokú bíróság által felhívott 548. §-a a biztosítottak személyi körének kiterjesztésére ad csupán lehetőséget, amikor megengedi, hogy valamely vagyontárgyra a tulajdonoson kívül a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy is vagyonbiztosítási szerződést köthessen. Az alperesek mint bérbeadók érdekeltek voltak a bérlő által a közös tulajdonukban álló pincében elhelyezett vagyontárgyak megóvásában, így lehetőségük lett volna arra, hogy vagyonbiztosítási szerződést kössenek. Ilyen szerződés hiányában azonban a Ptk. e rendelkezése sem ad alapot háztartási biztosításuknak a perbeli vagyontárgyakra való kiterjesztésére.
Az előadottakra tekintettel megállapítható, hogy a felperesnek mint a közvetlen károsult törvényi engedményesének az alperesekkel mint bérbeadókkal szemben – a károsultnak kifizetett biztosítási összeg erejéig – támasztott megtérítési igénye jogszerű. Ezért a felperes keresetét elutasító másodfokú ítélet törvénysértő.
Tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke a törvényességi óvást a Pp. 273. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határidőn túl nyújtotta be, így a törvényességi határozat hatálya a felekre nem terjed ki. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján – a törvénysértés megállapítása mellett – a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (P. törv. V. 21 127/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás