PK BH 1981/410
PK BH 1981/410
1981.10.01.
A munkáltató és a dolgozó közötti vitát csak abban az esetben lehet munkaügyi vitának tekinteni, ha az a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben merül fel. Kívül esik a munkaviszonnyal összefüggő tevékenységi körön az a károkozásra vezető magatartás, amikor a dolgozó az eredetileg munkaviszonyával kapcsolatban használt gépkocsit – a munkáltató utasításától eltérve – saját érdekében végzett szállításra veszi igénybe. Az ilyen körülmények között keletkezett kárért való felelősség elbírálásáról nem a munkajogi, hanem a polgári jogi felelősségi szabályokat kell alkalmazni [Mt. 57. § (1)., 63. § (1) bek.].
A felperes szobafestő és mázoló kisiparos, akinek az alperes 1979. március 7-től 1979. szeptember 8-ig az alkalmazottja volt. 1979. augusztus 8-án a reggeli órákban a felperes – a munkavégzés keretében – arra utasította az alperest, hogy a felperes gépkocsijával menjen T.-re és ott végezze az iskola festését, M. I. ipari tanulóval együtt. Az alperes délelőtt ezt a munkahelyet elhagyta és visszament a gépkocsival, hogy az apósától permetezőgépet kérjen kölcsön. Apósától a gépet az alperes nem tudta kölcsönvenni, átvett ellenben krumplit és egyéb zöldséget, hogy azokat saját lakására szállítsa. A lakására menet a gépkocsival felborult, amelynek következtében a gépkocsiban jelentős kár keletkezett.
A felperes keresetében a gépkocsiban keletkezett kár fejében 41 139 Ft megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes azzal védekezett, hogy a kár a munkaviszonnyal kapcsolatban keletkezett, így a polgári bíróságnak nincs hatásköre a jogvita elbírálására. Álláspontja szerint kártérítő felelőssége a munkajogi szabályok szerint állhat csak fenn.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 30 nap alatt fizessen meg a felperesnek 41 130 Ft-ot és ennek 1979. augusztus 8-tól járó évi 5%-os kamatát, valamint 2400 Ft perköltséget, az államnak pedig 2466 Ft illetéket. Az ítélet indokolása szerint az alperesnek az a magatartása, hogy az apósától kapott krumplival és zöldséggel a munkahelyétől eltérő útvonalon saját lakására indult, nem vonható a munkaviszony körébe, így megalapozatlan az alperesnek a munkajogi rendelkezések alkalmazására irányuló védekezése. Az alperes kártérítő felelőssége a polgári jogi – szerződésen kívüli – kártérítési szabályok szerint, a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése alapján fennáll.
A másodfokú bíróság végzésével az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, a pert megszüntette és a keresetlevelet az összes iratokkal együtt megküldte a K.-i Járási Hivatal Közös Munkaügyi Döntőbizottságának. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a felek közötti jogvita a munkaviszony alapján keletkezett. A felperes ugyanis mint munkáltató adott megbízást a gépkocsi használatára. Az alperes egyes cselekedeteit egységesen kell szemlélni: a munkaviszonyból „eredő és azzal összefüggő ténykedése során” kívánta az apósától kapott élelmiszert a gépkocsival a lakására vinni. Így a munkajogi szabályok alkalmazandók.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (Mt.) 57. §-ának (1) bekezdése szerint a dolgozó a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megsértésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Az Mt. 63. §-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitában (munkaügyi vita) – ha a törvény vagy a Minisztertanács kivételt nem tesz – a munkaügyi döntőbizottság jár el.
E rendelkezések helyes értelmezése mellett a munkáltató és a dolgozó közötti vitát csak abban az esetben lehet munkaügyi vitának tekinteni, ha az a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben merül fel.
A peradatokból megállapítható, hogy az alperes csupán arra kapott utasítást a felperestől, hogy annak gépkocsijával T-re menjen és ott munkát végezzen. Függetlenül attól, hogy a permetezőgép beszerzése a munkavégzés érdekében indokolt volt-e, kétségtelen, hogy az alperes a munkaviszonnyal összefüggésben nem álló módon, kizárólag saját érdekében a felperes gépkocsiját élelmiszer-szállításra vette igénybe, mégpedig a munkahely megközelítéséhez szükséges útvonaltól eltérő úton. Eközben – saját lakása felé haladva – érte a baleset, amelynek folytán a felperes gépkocsija károsodott. Az alperes tehát eredetileg a munkaviszonyával kapcsolatban használta a felperes gépkocsiját, azt azonban a fentebb írt magatartásával kivonta ebből a körből: a munkáltató utasításától eltérve és azt megsértve a munkát abbahagyta. A károkozásra vezető magatartása ilyen körülmények között már kívül esett a munkaviszonnyal összefüggő tevékenységi körön.
Az alperes tehát az okozott kárért az általános felelősségi szabályok szerint tartozik helytállni, nem tarthat igényt a kedvezőbb munkajogi felelősségi szabályok alkalmazására.
Az előadottakból megállapítható, hogy a másodfokú bíróság álláspontja téves, végzése tehát törvénysértő. A Legfelsőbb Bíróság ezért ezt a végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyben a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. V. 21 158/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás