GK BH 1981/420
GK BH 1981/420
1981.10.01.
A bíróságnak a perbe hívást a perbe hívottal feltétlenül közölnie kell, de a perbe hívás elfogadása vagy el nem fogadása a perbe hívott joga [Pp. 58. §, 59. §, 60. § (1) bek.].
Az alperes szállítási szerződés teljesítéseképpen egy vagonrakomány válaszfaltéglát adott fel a felperes telepe címére. A MÁV a küldeményt, amelynek berakása tanácsi megbízott felügyelete alatt történt, október 15-én 11 órakor szolgáltatta ki a felperes megbízottjának, a fuvarozó vállalatnak. A kirakás megkezdésére október 16-án reggel 7 órakor került sor tanácsi megbízott jelenlétében, a MÁV-tól október 16-án 9 órakor kértek kárjegyzőkönyvet. A küldeményben 593 db törött válaszfaltéglát találtak, amelyeknek ellenértékét a felperes a jelen perben követelte vissza az alperestől. A felperes a fuvarozó vállalatot már a keresetlevelében perbe hívta.
Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a felperes a kiszolgáltatáskori állapotot tartozott volna bizonyítani, az október 15-én kiszolgáltatott küldemény azonban több órán keresztül őrizet nélkül volt a vagonban, ezért a felperes által csatolt bizonyítékok alkalmatlanok annak bizonyítására, hogy a téglák egy része már a kiszolgáltatáskor törött volt. A küldemény berakáskori épségét a becsatolt berakási tanácsi jegyzőkönyv igazolja. Ebből az is következik, hogy a törések vagy a felperes érdekkörében vagy a fuvarozás során keletkeztek, azokért tehát vagy a felperes vagy a vasút a felelős. A felperes által beszerzett alkalmatlan bizonyító eszközök viszont nem teszik lehetővé azt, hogy ő a vasút ellen a kártérítési igényét sikerrel érvényesíthesse.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét és perbe hívási kérelmét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a kirakás befejezése után felvett jegyzőkönyvben az szerepel, hogy a rakomány felülete középen meszeletlen volt, ez pedig arra utal, hogy a kirakás megkezdésekor a küldemény már nem volt érintetlen. Ezt a körülményt a felperesnek, illetőleg a megbízottjának már a kiszolgáltatás előtt észlelnie kellett volna, ezért a vasúttól kiszolgáltatás előtti kármegállapítást kellett volna kérnie. Ennek hiányából viszont az következtethető, hogy a kiszolgáltatáskor a meszelés még érintetlen volt, a kár tehát később következhetett be, azért az alperes nem felel. A bíróság a perbe hívási kérelmet azért utasította el, mert a tényállás a rendelkezésre álló adatok alapján a fuvarozó vállalat perben állása nélkül is felderíthető volt.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, és az ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására kérte utasítani. Azt kifogásolta, hogy a bíróság az ő perbe hívási kérelméről a fuvarozó vállalatot nem értesítette. Álláspontja szerint a megbízottjának perben állása nélkül megfelelő érdemi határozat nem hozható. Ha ugyanis ő a jelen perben azért lenne pervesztes, mert a fuvarozó vállalat nem megfelelő károkmányokat szerzett be, akkor ezért a megbízottja lenne köteles helytállni. A bíróság azonban a megbízottja nyilatkozattételének lehetőségét nem biztosította.
A fellebbezés alapos.
A Pp. 58. §-a szerint az a fél, aki pervesztessége esetén harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, ezt a harmadik személyt perbe hívhatja. A Pp. 59. és 60. §-ból pedig következik, hogy a bíróság köteles értesíteni a perbe hívottat a perbe hívásról vagyis nem a bíróság elhatározásától függ, hogy a perbe hívási kérelmet teljesíti-e, vagy sem. A perbe hívás nem a tényállás tisztázását célzó jogosultsága a perben álló félnek, ezért ennek indokolatlanságára hivatkozással a perbehívási kérelem nem utasítható el. A jogszabály csak a perbe hívottnak biztosít választási jogosultságot a tekintetben, hogy a perbe hívást elfogadja-e. Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül tehát az, ha a bíróság a perbe hívásról a perbe hívottat nem tájékoztatja. A bírósági gyakorlat ezt az elvet követi.
A perbeli esetben az alperes kártérítési beszámítási kifogást emelt azon a címen, hogy a felperes által rendelkezésére bocsátott – a perbe hívott által beszerzett – jegyzőkönyvek a fuvarozó elleni fellépésre alkalmatlanok. Ezért az ő perbeli nyilatkozatára a jelen per eldöntése szempontjából is szükség lehet.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. II. 30 287/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás