BK BH 1981/448
BK BH 1981/448
1981.11.01.
Ha az elsőfokú bíróság a vádindítványban vád tárgyává tett cselekményt tévesen vétségként értékeli és az eljárást a vétségi eljárás szabályai szerint bírálja el a másodfokú eljárásban a cselekmény bűntettként történő érdemi elbírálásának van helye [Be. 90. § 250. § II. pont a) és d) alpont, 228. §; BK 76. sz.].
A járásbíróság a terheltet kisebb kárt okozó csalás vétsége miatt 7 hónapi – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte, egyben pártfogó felügyeletét rendelte el.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A hosszabb idő óta sem állandó, sem alkalmi munkát nem végző terhelt létfenntartását vagyon elleni bűncselekmények elkövetéséből biztosította úgy, hogy egy hónap leforgása alatt összesen 14 esetben különböző vendéglátó-ipari egységekben – 31 forinttól 131 forintig terjedő összegben – fizetés nélkül ételt és italt fogyasztott s ezáltal 1246 forint kárt okozott.
A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
A megyei bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen eljárási szabálysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A megyei bíróság a tényállás alapján helyesen állapította meg, hogy a terhelt cselekménye üzletszerűen elkövetett csalás, és nem a Btk. 318. §-ának (3) bekezdése szerinti csalás vétségét, hanem a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntettét valósítja meg. A helyes minősítés alapján tehát az ügy bűntetti eljárásra tartozik.
Tévedett azonban a megyei bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a vétségi eljárás lefolytatásával a járásbíróság olyan eljárási szabályt sértett, amely az ítélet feltétlen hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását vonja maga után, figyelemmel a Be. 250. §-a II. pontjának a) és d) alpontjaira.
A vétségi eljárás szabályai szerint ugyanis az elsőfokú bíróság ítéletét csupán abból az okból, hogy a fellebbezési bíróság minősítésváltoztatása folytán a cselekmény bűntetti eljárásra tartozik, nem kell hatályon kívül helyezni. Az adott esetben a büntetőeljárás a vétségi eljárásra tartozó csalás vétsége miatt indult, s ebben az eljárásban egyesbíró járt el, így a bíróság törvényesen volt megalakítva a vétségi eljárásban pedig nem kötelező az ügyészi részvétel, ezért az említett eljárási szabálysértések sem valósultak meg.
Amennyiben a másodfokú bíróság arra a jogi álláspontra helyezkedik, hogy a cselekmény a vádtól, illetőleg az elsőfokú bíróság ítéletétől eltérően minősül, ez nem szolgálhat alapul a hatályon kívül helyezésre, mert ezt a tévedést a másodfokú bíróság – a súlyosítási tilalom keretei között – orvosolhatja. Kivétel, amikor a helyes minősítés szerint a bűncselekmény első fokú elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik: ilyen esetben az ítéletet hatályon kívül kell helyezni és az ügyet új eljárásra a hatáskörrel rendelkező bírósághoz kell küldeni.
Az adott esetben tehát a megyei bíróságnak, a helyes minősítés megállapítása mellett, az ügyben érdemben kellett volna döntenie a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma 76. számú állásfoglalásában kifejtett jogértelmezés szerint. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértés megállapítása mellett a törvényességi óvással megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot az ügynek a bűntetti eljárás keretében történő érdemi elbírálására utasította. (B. törv. I. 159/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás