PK BH 1981/451
PK BH 1981/451
1981.11.01.
A házastársak a közös vagyon megszüntetése során sem ruházhatják át egymásra a beépítetlen telken fennálló közös tartós földhasználati jogot, és e tekintetben a bíróság sem dönthet. A bíróságnak a házastársakat ilyen esetben arra kell felhívnia, hogy a földhasználattal kapcsolatos vitájukat az illetékes tanács szakigazgatási szervénél kell rendezniük. Ennek megtörténtéig a tárgyalás felfüggesztésére kerülhet sor [Ptk. 152. § (1) bek.; 1976. évi 33. sz. tvr. 5. § (3) bek.; 5/1977. (I. 28.) ÉVM–PM–IM sz. r. 9. § (1) bek.; Pp. 152. § (1) bek.].
A peres felek 1974. december 24-én kötöttek házasságot, az életközösség közöttük 1979. év végéig állott fenn.
A felperes keresetében a házasság felbontását és a házastársi közös vagyon megosztását kérte. Egyebek között előadta, hogy az életközösség fennállása idején, 1979. augusztus 9-én a K.-i Községi Tanácsnál használatbavételi szerződést kötöttek a k.-i 1416. sz. tulajdoni lapon 1837 hrsz. alatt felvett 450 m2 belterületi ingatlanra, és a szerződés alapján javukra a tartós földhasználati jogot az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. E jog ellenértékeként 20 600 forintot fizettek.
A járásbíróság ítéletével a felek házasságát felbontotta, a házastársi közös vagyont megosztotta és ennek során a k.-i 1416. sz. tulajdoni lapon 1837. hrsz.-ú ingatlanon fennálló tartós földhasználati jogot az alperes tulajdonába adta. E jog értékét 10 600 forinttal vette számításba az alperesnek jutott vagyoni értékben. A felperest értékkülönbözet címén 7700 forint megfizetésére kötelezte.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem számolta el javára a különvagyona értékesítéséből befolyt összeget, továbbá az életközösség fennállása alatt a felperes ingatlanára fordított összeget.
A megyei bíróság az első fokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta, a felperes által az alperes részére fizetendő marasztalás összegét 45 670 forintra felemelte.
Az első és másodfokú ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A peres felek a K.-i Községi Tanáccsal kötött szerződés alapján szereztek a perbeli ingatlanra tartós földhasználati jogot. E jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is megtörtént.
A Ptk. 152. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a földhasználati jogot átruházni és az e jog alapján használt földet haszonbérbe adni, továbbá a földhasználati jogról lemondani csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon lehet.
A tartós földhasználat részletes szabályait tartalmazó 1976. évi 33. sz. tvr., valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 5/1977. (I. 28.) ÉVM–PM–IM számú rendelet (R.) meghatározza a tartós földhasználat megszüntetésének eseteit. A használó a beépítetlen építési telken fennálló használati jogát másra át nem ruházhatja [R. 9. § (1) bek.].
A perbeli telek beépítetlen, így e vonatkozásban a felek a tartós földhasználati jogot egymásra át nem ruházhatják, de ilyen irányú jogszabályi rendelkezés hiányában a bíróság sem szüntetheti meg a földhasználati jogot. Ezzel szemben nincs akadálya annak, hogy a földhasználó az építés céljára használatba adott, de be nem épített föld használati jogáról a földtulajdonos javára lemondjon [Tvr. 5. § (3) bek.]. A lemondás folytán kialakult új helyzet rendezése azonban a tanácsi szervek hatáskörébe tartozik.
Törvénysértő ezért a járásbíróságnak a földhasználati joggal kapcsolatos rendelkezése, de törvénysértő a másodfokú ítélet is, amely a felek vagyoni kérdésének rendezésénél a földhasználatért fizetett használatbavételi díjat oly módon számolta el, hogy megelőzően nem tisztázta a használati jog mikénti alakulását. A bíróságok akkor jártak volna el helyesen, ha lehetőséget biztosítanak a feleknek arra vonatkozóan, hogy a földhasználatot az új helyzetnek megfelelően a használatot biztosító tanácsi szervnél rendezzék. A rendezésnek megfelelően kell gondoskodni az esetleg ezzel kapcsolatban mutatkozó vitás igények elszámolásáról.
A fentiek szerint a felek vagyoni vitája felől csak akkor lehet dönteni, ha tisztázódott, hogy a tartós földhasználat a továbbiakban melyik felet illeti meg, és az új rendezést követően maradt-e fenn valamelyik félnek a másikkal szemben anyagi követelése. A feleket ezért fel kellett volna hívni arra, hogy a tanácsi szervek előtt rendezzék a földhasználattal kapcsolatos kérdéseket, s az erre irányuló eljárás megindításáig, illetőleg befejezéséig a per tárgyalását fel kellett volna függeszteni [Pp. 152. § (1) bek.].
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. § (3) bekezdése alapján mindkét fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot a fentiek figyelembevételével lefolytatandó új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 205/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás