PK BH 1981/462
PK BH 1981/462
1981.11.01.
A bíróság által a hiánypótlásra megállapított határidő meghosszabbítása iránt kellő időben benyújtott kérelem figyelmen kívül hagyásával a mulasztás következményeit nem lehet alkalmazni [Pp. 104. §].
A felperes keresetében házassága felbontását, a közös kiskorú gyermekük nála történő elhelyezését és gyermektartásdíj megítélését kérte.
Az alperes a házasság felbontását nem ellenezte, a gyermek nála való elhelyezését kérte és a házastársi közös vagyon megosztása iránt viszontkeresetet terjesztett elő. Előadta, hogy a házastársi közös vagyon a felperes szüleivel folytatott közös gazdálkodás eredménye és bejelentette, hogy a bíróság felhívására kész a felperes szüleit „perbevonni”.
A felperes a viszontkereset elutasítását kérte, tagadta az alperes ezzel kapcsolatos tényállításait.
Az elsőfokú bíróság az alperes részére megadta az illetékfeljegyzési jogot.
A járásbíróság a felek házasságát felbontotta, a közös kiskorú gyermeket a felperesnél helyezte el és az alperest gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. Az ezt meghaladó keresetet és viszontkeresetet elutasította és az alperest 10 939 forint feljegyzett viszontkereseti illeték megfizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint a viszontkeresettel előterjesztett vagyoni igény a felperes szüleinek perbenállása nélkül nem dönthető el, ezért „a perjogi akadályokba ütköző viszontkeresetet el kellett utasítani”.
Az ítélet ellen az alperes határidőben fellebbezett és a viszontkeresetét elutasító, a perköltségben marasztaló ítéleti rendelkezéseket támadta, továbbá sérelmezte a házasság felbontásával kapcsolatos ténymegállapításokat.
A megyei bíróság az alperesi képviselőnek 1980. július 11-én kézbesített végzésével az alperest felhívta arra, hogy nyolc napon belül pótolja a fellebbezés hiányát: pontosítsa fellebbezési kérelmét, rójon le 450 forint fellebbezési illetéket, jelölje meg a vagyoni igényre vonatkozó fellebbezési értéket és ezután is rója le az előírt illetéket.
Az alperesi képviselő 1980. július 15-én – tehát a hiánypótlásra felhívó végzés kézhezvételétől számított negyedik napon – a megadott 8 napos határidő további 15 nappal történő meghosszabbítását kérte arra tekintettel, hogy az ország különböző vidékein dolgozó alperessel a kapcsolatot nem tudta felvenni. Egyben a jogi képviselő azt is bejelentette, hogy az alperes képviseletét a fellebbezési eljárásban nem látja el.
A megyei bíróság végzésével az alperes fellebbezését elutasította. A végzés indokolása szerint az alperes a hiánypótlásnak nem tett eleget a megadott nyolcnapos határidőben, újabb határidő engedélyezésére pedig lehetőség nincs.
A másodfokú bíróság fellebbezést elutasító végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 104. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja, a meghosszabbított határidő azonban negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A Pp. 104. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a meghosszabbítást a fél kéri, kérelmét a határidő lejárta előtt kell előterjesztenie, a kérelem tárgyában az ellenfél meghallgatása nélkül is lehet határozni, ismételt meghosszabbításnak azonban csak az ellenfél meghallgatása után lehet helye.
A másodfokú bíróság tehát tévesen állapította meg, hogy a hiánypótlásra megállapított nyolcnapos határidő meghosszabbítására törvényi lehetőség nincs, de helytelenül járt el akkor is, amikor az alperesnek a határidő lejárta előtt benyújtott halasztási kérelmét figyelmen kívül hagyta és a mulasztás következményeit alkalmazta. Akkor járt volna el helyesen, ha előbb határoz a határidő meghosszabbítás iránti kérelem felől és a döntésétől függően a hiánypótlás határidejét újból meghatározza.
Téves volt a másodfokú bíróságnak az a rendelkezése is, amellyel az alperest arra hívta fel, hogy a vagyoni igénnyel kapcsolatos fellebbezésére jogorvoslati illetéket rójon le. Az alperes részére ugyanis a elsőfokú bíróság illetékfeljegyzési jogot engedélyezett, így a 16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet 6. §-a értelmében az illeték előzetes lerovása alól mentesült.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság végzését a Pp. 274. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 097/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás