GK BH 1981/472
GK BH 1981/472
1981.11.01.
Ha a megbízott a megbízók egy részének utasítása ellenére köt egyezséget hibás teljesítés miatt indított perben, az egyezség bírói jóváhagyásáról való döntés előtt az említett megbízók által előadott kifogásokat részletesen meg kell vizsgálni és azok helytállóságát el kell bírálni [Pp. 382. §].
A beavatkozók részére ún. koordinált raktárbázis létesült. A beruházás lebonyolításával a perben beavatkozóként szerepelt nagykereskedelmi vállalatok a felperest bízták meg. Az I. r. alperessel mint kivitelezővel a felperes kötött szerződést, a II. r. alperes pedig a létesítmény tervezője volt. A műszaki átadás-átvétel üzemelést nem gátló hiányok és hibák megállapításával történt. A létesítmény szavatossági felülvizsgálata után november 8-án a felek jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a főépületnél a függőleges és lefedő bádogozások repedtek, javításra szorulnak, az attikafalak forrasztásai repedtek, továbbá hogy a fűtési csőcsatornán a kivitelező nem végzett javítást. A felperes e három tétel vonatkozásában indított keresetet az I. r. alperes ellen, amelyben a nevezettet póthatáridőn belüli kijavításra és 607 000 Ft kötbér megfizetésére kérte kötelezni.
Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte, vitatta a felperes keresetének a jogalapját és összegszerűségét is. Előadta, hogy a tervekben meghatározott dilatáció elégtelensége miatt keletkezett szigetelési zsugorodások kijavítását a felkért szakértő által meghatározott módon már megkezdte, időközben azonban új tűzrendészeti előírások léptek hatályba, tehát a végzendő munkák egy részét a kijavítás során értéknövelő tényezőnek kell tekinteni. Ennek megtérítésére a jogát fenntartotta, a tervhiba vonatkozásában pedig szakértői bizonyítást indítványozott.
A megbízó nagykereskedelmi vállalatokat a felperes hívta perbe, és ezek a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében a perbe be is avatkoztak.
A bíróság meghallgatta a szakértőt, aki a kijavítás módjára készített előzetes szakvéleményt. Ezután a felek között egyezségi tárgyalások kezdődtek, a beavatkozók közül azonban csak a IV. r. és az V. r. beavatkozó kívánt egyezséget kötni, az I., II. és a III. r. beavatkozó ellenezte az I. r. alperes ajánlata szerinti egyezség megkötését. E nyilatkozatokat az elsőfokú bíróság jegyzőkönyvben rögzítette, ezután azonban – amint azt a jegyzőkönyv tartalmazza – a felek és a beavatkozók tárgyaltak, és ennek eredményeként a felperes bejelentette, hogy az I. r. alperes egyezségi ajánlatát elfogadja. A felek között a következő egyezség jött létre.
Az I. r. alperes vállalta, hogy a fűtőcsatorna meghibásodásával kapcsolatosan végleges rendezésként 50 000 Ft-ot fizet a felperesnek. Vállalta továbbá a tetőhibák szavatossági kötelezettsége terhére történő kijavítását és ezen felül a szakértő által készített tervdokumentáció és költségvetés alapján az eredeti tervben nem szereplő munkák elvégzését. Az értéknövelő munkának tekintendő rész vállalkozási díját 1 237 553 Ft-ban jelölte meg. Ennek az összegnek az 50%-át az I. r. alperes viseli, a másik 50% megfizetését pedig a felperes vállalta magára.
Ezt az egyezséget a megyei bíróság jóváhagyta.
Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen a III. r. beavatkozó fellebbezést terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a felperes az utasításait figyelmen kívül hagyva, akaratával ellentétes egyezséget kötött, amelyet – álláspontja szerint – a megyei bíróság nem hagyhatott volna jóvá.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában utalt a Pp. 57. §-ára, amely szerint a beavatkozó perbeli cselekményeinek csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Ebből következtette, hogy nincs hatálya a beavatkozó ama nyilatkozatának, amellyel ellenezte a felperes és az I. r. alperes között egyezség megkötését. Ennek alapján megállapította, hogy nem ütközik jogszabályba az elsőfokú bíróságnak egyezséget jóváhagyó végzése, és a rendelkezésre álló adatok nem támasztják alá a beavatkozónak azt az álláspontját, hogy az egyezség jóváhagyása népgazdasági érdeket sért, illetve nem felel meg a felek méltányos érdekeinek. Ha a felperes a megbízási szerződés keretében a beavatkozónak kárt okozott, akkor megvan a lehetősége annak, hogy azt a kárát a megbízottjával szemben külön perben érvényesítse.
Az első- és másodfokú bíróság végzései ellen megalapozatlanság és törvénysértés címén emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 384. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha az megfelel a jogszabályoknak, a felek méltányos érdekeinek és a népgazdaság érdekeinek, megkívánja, hogy a bíróság e rendelkezés szem előtt tartásával a felek egyezsége ellenére kellő mértékben tárja fel a tényállást. Enélkül ugyanis nem tudja megállapítani, hogy az egyezség megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyeknek fennállása nélkül azt nem lehet jóváhagyni. A perbeli esetben ez annál is inkább indokolt lett volna, mert három beavatkozó állította, hogy az egyezség sérti az érdekeit, és csak két beavatkozó járult hozzá az egyezség megkötéséhez.
Az egyezség olyan, a szavatossági felelősség körébe tartozó szolgáltatásokra, illetőleg azok ellenértékére vonatkozik, amelyek a létesítmény használhatóságát és értékét befolyásolják. Nemcsak a beavatkozónak, hanem a népgazdaságnak is érdeke, hogy a vállalkozó a szerződést hiánytalanul teljesítse, illetőleg hogy a hibás teljesítés kijavításának terheit ne a megrendelő, hanem a hibásan teljesítő fél viselje.
A perben feltárt tényállás nem elegendő ahhoz, hogy a beavatkozók által állított érdeksérelem fennállása, valamint az alperes által a kijavítás során felajánlott további szolgáltatásért kívánt újabb fizetés egyenértékűsége megállapítható legyen. A bíróságnak tehát ahhoz, hogy az egyezség jóváhagyásának kérdésében megalapozottan és a törvény rendelkezéseinek megfelelően állást foglalhasson, a beavatkozók által felhozott szempontokat és körülményeket annál is inkább meg kellett volna vizsgálnia, mert a felperes megbízási szerződés folytán jár el s így a fél érdekei valójában a megbízók érdekeit jelentik. Ettől függetlenül is téves a másodfokú végzésben kifejtett az az álláspont, hogy ha a felperes a megbízójának az egyezség megkötésével kárt okozott, külön perben felelősségre vonható, mert ha ilyen következmény valóban fennáll, a jelen esetben hiányzik a jóváhagyásnak az a feltétele, hogy az egyezség megfeleljen a felek – közöttük a felperes – méltányos érdekeinek.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az első- és a másodfokú bíróság törvényességi óvással támadott végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot az egyezség jóváhagyása körében az ismertetett iránymutatásnak megfelelő új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Eln. Tan. G. törv. 30 135/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás