GK BH 1981/473
GK BH 1981/473
1981.11.01.
A fél jogi képviselőjének az a magatartása, hogy a bíróság ismételt felhívására sem terjeszti elő bizonyítékait és e mulasztásának okát sem jelöli meg, az eljárási fegyelmet sértő és ügyintézést késleltető olyan magatartás, amely bírság alapjául szolgál [Pp. 385. §].
Az alperes lakóépületet épített a felperes részére. A szavatossági utófelülvizsgálaton megállapított hibák kijavítását az alperes többszöri felhívás után is csak részben és hibásan teljesítette. Ezért a szövetkezeti lakástulajdonosok a hibákat maguk megszüntették vagy mással kijavíttatták. A felperes keresetében az elvégzett javítások ellenértékének megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes először azzal védekezett, hogy a javításokat elvégezte, majd a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a mások által elvégzett javítások költségeit csak olyan mértékben hajlandó megfizetni, amilyen mértékben és minőségben neki kellett volna teljesítenie a tervek és a költségvetés alapján. Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson hozott végzésével felszólította az alperest, hogy 8 napon belül csatolja be az általa hivatkozott terveket, költségvetést, továbbá azokat a lakóigazolásokat, amelyek az általa elvégzett szavatossági javítások teljesítését bizonyítják.
Az alperes a felhívásnak nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság ismételten felszólította az alperest, hogy a bíróság korábbi rendelkezéseinek tegyen eleget, majd miután az ismételt felhívás is eredménytelen maradt, újabb végzésében az iratok 3 nap alatti csatolására kötelezte. Figyelmeztette az alperes jogi képviselőjét arra, hogy további késedelem esetén pénzbírságot fog kiszabni. Az alperes a bíróság végzéseiben foglaltaknak a megadott újabb határidőig sem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság a jogtanácsosra 500 Ft pénzbírságot szabott ki. A bírság kiszabását azzal indokolta, hogy az alperes jogi képviselőjét mulasztás terheli, mert az ismételt felhívásokra és a többször módosított határidőre sem terjesztette elő a bizonyítékait és ezzel az eljárást késleltette. A bíróság a szakértői bizonyítás elrendeléséről mindaddig nem tud intézkedni, amíg a szakértő tevékenységéhez szükséges iratok nem állnak rendelkezésre.
A végzés ellen az alperes fellebbezett és annak hatályon kívül helyezését kérte. Fellebbezését azzal indokolta, hogy a vállalat jogi képviselője csak olyan adatokat és iratokat tud a bíróságnak becsatolni, amelyeket a vállalat által alkalmazott irattári kezelő felkutathat és rendelkezésére bocsáthat. Az alperes álláspontja szerint „indokolatlannak látszik a megyei bíróságnak azon rendelkezése, amely a terveknek és a költségvetések becsatolására az alperesi vállalatot hívta fel”. Arra is hivatkozott, hogy „a per tárgya és a felperesi kereset nem támasztja alá annak szükségességét, hogy az alapozástól a tetőszigetelésig terjedő és minden szakipari munkát magába foglaló komplett költségvetést terjesszen be”.
A fellebbezés nem alapos.
A Pp. 163. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el. A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti [164. § (2) bek.]. A 206. § (1) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a bíróság a tényállást a felek előadásainak és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el.
Az elsőfokú bíróság a tényállás tisztázása érdekében éppen az alperes védekezéséül felhozottak bizonyítására rendelte el a terv és költségvetés előterjesztését. Az alperes jogi képviselője a bíróság többszöri felhívása ellenére sem terjesztette elő bizonyítékait. Ennek akadályát még csak nem is közölte a bírósággal.
A Pp. 385. §-a szerint a bíróság pénzbírságot szabhat ki a felek képviselőire az eljárási fegyelmet sértő vagy az ügyintézést késleltető magatartásuk miatt. Jelen esetben az alperes jogi képviselőjét mulasztás terheli. A tényállás tisztázása mindaddig akadályba ütközik, amíg az alperes a szakértő tevékenységének ellátásához szükséges adatokat nem adja meg. Az alperes jogi képviselőjének kötelessége lett volna a bíróság végzéseinek eleget tenni, ha pedig ez akadályba ütközött, úgy ezt kellett volna bejelentenie. Ennek elmulasztásával késleltette a bizonyítási eljárás lefolytatását és a per befejezését.
A kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság pénzbírságot megállapító rendelkezése indokolt volt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 257. §-a alapján az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. VI. 30 522/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás