MK BH 1981/478
MK BH 1981/478
1981.11.01.
Lakásszövetkezet tisztségviselője a munkája díjazása iránti igényét az általános hatáskörű bíróság előtt érvényesítheti [Pp. 157. § a) pont, 349. § (2) bek., 357. § (2) bek.; 1977. évi 12. tvr. 11. §, 12. § (1) bek., 24. §; 1979. évi 16. tvr. 3. §].
Az alperes tagja a felperes lakásszövetkezetnek, amelynek korábban elnöke, illetőleg elnökhelyettese volt. A felperes az ilyen irányú tevékenységéért az 1978. évi költség-előirányzatában 14 000 forint tiszteletdíjat tűzött ki a részére és azt közgyűlési határozat elfogadta. Mivel a tiszteletdíjat a felperes nem fizette ki, az alperes kérelemmel fordult a kerületi tanács mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz. A döntőbizottság a kérelemnek a határozatával helyt adott.
A felperes a döntőbizottság határozata ellen keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben arra hivatkozott, hogy az 1980. március 29-én tartott küldöttgyűlés határozata értelmében nem fizet tiszteletdíjat az alperesnek.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította és a döntőbizottság határozatát helybenhagyta.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ltvr.) 12. §-ának (1) bekezdése szerint a lakásszövetkezet tisztségviselői tevékenységüket elsősorban társadalmi munkaként végzik; őket a közgyűlés (küldöttgyűlés) a munkájukkal arányban álló díjazásban részesítheti. A társadalmi tisztségviselők „munkájukkal arányban álló díjazása” jutalom-, és nem munkabérjellegű, ezért azt a jogszabály nem járandóságként állapítja meg. Annak kifizethetősége kérdésében a szövetkezet testületi szervei – diszkrecionális jogkörükben – döntenek. Mivel a különdíj – ma még elterjedt szóhasználat szerint: tiszteletdíj – nem munkabér, annak megállapításával, illetve kifizetésével kapcsolatban nem munkaügyi, hanem tagsági vita kezdeményezésének van helye.
Az Ltvr. 11. §-a szerint a közgyűlés vagy az igazgatóság a lakásszövetkezetben felmerülő tagsági viták békéltető jellegű rendezése céljából bizottságot hozhat létre; döntőbizottság nem alakítható. Ebből következően a tagsági viták eldöntése közvetlenül bírósági hatáskörbe tartozik. (Ltvr. 24. §-a.)
Az egyes polgári eljárásjogi szabályok módosításáról szóló 1979. évi 31. számú tvr. miniszteri indokolása megállapítja: a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényt módosító 1979. évi 16. számú tvr. 3. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkaügyi bíróság a munkaügyi vitákkal kapcsolatos pereken túl a szövetkezeti tagsággal összefüggő jogvitákban is eljár. Ennek megfelelően a tvr. a munkaügyi bíróság hatáskörét a munkaviszonyból származó vitákhoz hasonló, illetőleg velük azonos jellegű, a szövetkezeti tagsággal összefüggő jogvitákra állapítja meg. Azokban a szövetkezeti tagsági vitákból származó perekben tehát, amelyek nem a munkavégzéssel kapcsolatosak, és túlnyomó részt vagyoni jellegűek (lakásszövetkezeti, takarékszövetkezeti tagsági stb. perek), az általános hatáskörű járásbíróság jár el.
Ezzel összhangban a Legfelsőbb Bíróság már korábban rámutatott arra, hogy „a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó tagsági vitáknak csak azok a szövetkezeti jogviták tekinthetők, amelyeknek előzetes elbírálását jogszabály a szövetkezet szerveinek (a szövetkezeti döntőbizottság, a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés) hatáskörébe utalja. Ennek megfelelő rendelkezést tartalmaz a Pp. 349. §-ának (2) bekezdése is”.
Mindezekből következően az adott esetben mind a munkaügyi döntőbizottság, mind a munkaügyi bíróság hatáskör hiányában járt el. A döntőbizottság nem észlelte, hogy a jogvita tagsági vitának minősül, és mivel a lakásszövetkezeti tagsági vitákban nincs munkaügyi döntőbizottsági hatáskör, a közgyűlés (küldöttgyűlés) szóban lévő határozata közvetlenül a bíróság előtt támadható meg. A munkaügyi bíróság a kifejtettekből következően ugyancsak nem észlelte hatáskörének hiányát.
Mivel e jogvita elbírálását a jogszabály nem utalta a szövetkezet szerveinek – jelen esetben a szövetkezeti döntőbizottságnak – hatáskörébe, ennek a szövetkezeti tagsági vitának az érdemi elbírálását a munkaügyi bíróság sem vonhatta volna hatáskörébe. A felek közötti jogvita elbírálása az általános hatáskörű járásbíróság hatáskörébe tartozik.
A munkaügyi bíróság ezért akkor járt volna el helytállóan, ha a Pp. 357. §-ának (2) bekezdése alapján a döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi és a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszünteti. (M. törv. II. 10 085/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás