BK BH 1981/489
BK BH 1981/489
1981.12.01.
A garázdaság bűncselekménye megállapításának feltétele a magatartás kihívó közösségellenességének és erőszakos jellegének együttes fennállása [Btk. 271. § (1) bek.; Sztv. 96. § (1) bek.].
A városi bíróság a terheltet garázdaság vétsége miatt 1 évi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A már több esetben büntetett terhelt a vádbeli napon ittasan látogatta meg lakásán a sértettet, közelebbi ismerősét. A sértett kifogásolta a terhelt ittasságát, majd vita alakult ki közöttük melynek során a terhelt tettlegesen bántalmazta a sértettet, aki segítségért kiabált. Az erre odaérkező asszonyt a terhelt kikergette a lakásból, majd az udvaron tartózkodó két személyt szidalmazta a következőképpen: „elintézlek benneteket is, ahányan vagytok”! Azt is kiabálta, hogy az egész udvart kinyírja. A helyszínre érkező rendőrök jelenlétében a terhelt továbbra is veréssel fenyegette a már említett két személyt. A sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, de magánindítványt nem terjesztett elő, kifejezésre juttatta, hogy nem kívánja a terhelt megbüntetését.
Az elsőfokú bíróság ítéletét a megyei bíróság helybenhagyta.
A jogerős határozatok ellen a terhelt javára a garázdaság vétségében való bűnösség megállapítása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 271. §-ának (1) bekezdése szerint a garázdaságot az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.
A garázdaságban való bűnösség megállapítására tehát csak abban az esetben kerülhet sor, ha az elkövető erőszakos magatartása egyúttal kihívóan közösségellenes is, e két törvényi tényállási elem együttes felállásának vizsgálata ezért mellőzhetetlen.
A terhelt tevékenysége két részre különül: egyrészt a sértett sérelmére elkövetett cselekményre, másrészt az utóbbi személy segítségére sietők szidalmazásából, fenyegetéséből álló magatartásra. E cselekménymozzanatok esetében külön-külön kell vizsgálni a magatartás erőszakos és egyúttal kihívóan közösségellenes voltát.
A sértett sérelmére elkövetett cselekmény erőszakos jellegű és közösségellenes is. A társadalmi együttélés szabályaival ellentétes bűncselekmények mindig közösségellenesek, a garázda cselekménynél azonban a tárgyi oldalnak ehhez az állandó eleméhez bizonyos többlet járul: a „kihívó” közösségellenesség, amely a terhelt adott magatartásában nem ismerhető fel. E cselekmény alkalmas lenne a könnyű testi sértés vétségének megállapítására, minthogy azonban a sértett nem terjesztette elő a Btk. 170. §-ának (7) bekezdése szerint a büntethetőséghez megkívánt magánindítványt, ebben a bűncselekményben való bűnösség kimondására sem kerülhet sor.
A cselekmény második részében a kihívó közösségellenesség jegyei ugyan felismerhetők, a terhelt azonban ebben az esetben nem tanúsított erőszakos magatartást, tehát a garázdaság törvényi tényállását ekkor sem valósította meg. Elkövette azonban az 1968. évi I. törvény (Sztv.) 96. §-ának (1) bekezdésében írt veszélyes fenyegetés szabálysértését azzal, hogy az udvaron tartózkodó személyeket megveréssel, „kinyírással” fenyegette meg. A fenyegetés komoly volt, amely kitűnik abból is, hogy a félelemérzet akadályozta meg a nevezetteket abban, hogy a sértettnek segítséget nyújtsanak, és lényegében ezért értesítették a rendőrséget is.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok határozatai törvénysértők, ezért azokat hatályon kívül helyezte és a terheltet a garázdaság vétsége miatt emelt vád alól a Be 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette, mert cselekménye nem bűncselekmény. Egyúttal a Be 216. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján megállapította, hogy a terhelt elkövette a veszélyes fenyegetés szabálysértését és amiatt – a tárgyi és alanyi körülményeknek megfelelő – 30 napi elzárással sújtotta.
A Sztv. 24. §-ának (1) bekezdése alapján történt beszámítással a kiszabott elzárást teljes egészében kitöltöttnek vette. (B. törv. V. 144/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás