BK BH 1981/49
BK BH 1981/49
1981.02.01.
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, valamint a rongálás bűnhalmazatban megállapításának van helye akkor is, ha a közlekedési bűncselekményt a közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékai megrongálásával követik el [Btk. 12 § (1) bek. 184. §, 324. §].
A járásbíróság az I. r. terheltet társtettesi minőségben elkövetett közlekedés biztonsága elleni bűntett és társtettesi minőségben elkövetett rongálás vétsége miatt – mint többszörös visszaesőt – halmazati büntetésül 8 hónapi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte.
Az ugyanezen bűncselekményekért felelősségre vont II. r. terhelt vonatkozásában az ítélet fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt társával együtt a hajnali órákban a főútvonalon az út szélén elhelyezett – a járművezetés elősegítését szolgáló és az út szélességét is jelző – műanyag oszlopok közül 17 darabot megrongált, illetve eltávolított. Ezáltal a KPM Közúti Igazgatóság sértettnek 2550 forint kára keletkezett. A terheltek ezen kívül 2 db km jelző táblát is elfordították, ezek állaga azonban nem károsodott.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terheltre nézve annyiban változtatta meg, hogy a társtettesi minőségben elkövetett rongálás vétségében a bűnösség megállapítását mellőzte, egyebekben az ítéletet helybenhagyta azzal, hogy a kiszabott büntetés nem halmazati büntetés.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság határozata ellen a rongálás vétségével kapcsolatos rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság a közlekedés biztonsága elleni bűntettel bűnhalmazatban a rongálás vétségének megállapítását azért mellőzte, mert álláspontja szerint a Btk. 184. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bűntett több, különböző elkövetési magatartással valósítható meg, így többek között az útvonal tartozékának a megrongálásával. Ennek az elkövetési magatartásnak természetes velejárója az idegen vagyontárgy megrongálása, a rongálás pedig az adott esetben szükségképpen kár okozásával is járt. A törvény a rongálásnak a terheltek által megvalósított formáját azért emeli ki a vagyon elleni bűncselekmények köréből, mert a rongálás tárgya az útvonal tartozéka, következménye pedig a közlekedés biztonságának veszélyeztetése. A közlekedés biztonsága elleni bűntett tényállása a rongálást tehát magában foglalja, ezért a terhelt magatartása nem valósít meg több bűncselekményt, hanem csak a közlekedés biztonsága elleni bűntettet.
Ezzel ellentétben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja a következő.
A Btk. 184. §-ában meghatározott közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény egyik megvalósulási formája – a közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékának megrongálása – megnevezésénél és tartalmánál fogva a Btk. 324. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rongálással kétségtelenül azonos tényállási elemeket tartalmaz. Mégis a 184. § (1)–(4) bekezdése és a 324. § (1)–(6) bekezdése valamennyi rendelkezésének egybevetéséből arra a következtetésre kell jutni, hogy a bűncselekményi egység, illetőleg többség kérdésének helyes megoldására az idézett álláspont nem alkalmas.
Nincs alap olyan következtetésre, hogy a törvényhozó a rongálás bűncselekményét – a rongálás tényelemeinek megvalósulása esetén is – a Btk. 184. §-ának szabályozásán belül értékelte volna. Erre utal az, hogy a rongálás módjától és mértékétől, az okozott kár nagyságától függetlenül a bűncselekmény megvalósulását a közlekedés biztonságának kisebb vagy nagyobb veszélyeztetése arányában rendeli enyhébben vagy súlyosabban büntetni; a minősített esetek egyre súlyosodó büntetési tételei kizárólag a bűncselekménnyel érintett személyeket ért sérelmekhez igazodnak.
A Btk. más rendelkezésénél, így pl. a Btk. 260. §-ában foglalt bűntett esetében, ahol a közérdekű üzem működése megzavarásának egyik elkövetési változata ugyancsak rongálással valósul meg, a törvény indokolása mutat rá arra, hogy nincs helye a rongálás bűncselekménye halmazatban való megállapításának. A Btk. 260. §-a alapesetének, a minősített eseteknek és az azokhoz fűződő büntetési tételeknek a meghatározásánál azonban az okozott hátrány nagyságára a törvényhozó figyelemmel volt és az ott felsorolt büntetési tételek, valamint a Btk. 324. §-ában meghatározott büntetési tételek egybevetése alapján valóban azt kell megállapítani, hogy a 260. § rendelkezései a 324. § rendelkezéseihez képest a specialitás viszonylatában állanak. A Btk. 184. §-ában meghatározott közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény tekintetében azonban, a jellegében is eltérő jogszabályi rendezés következtében, ezek az elvek nem érvényesülnek.
Mindehhez képest a Btk. 184. §-ában meghatározott bűncselekménynek rongálással megvalósuló változatában valóságos alaki halmazat jön létre és az elkövető bűnösségét – egyfelől a közlekedés biztonsága, másfelől a vagyonvédelem érdekeinek szem előtt tartásával, a Btk. 12. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a már említett két bűncselekményben kell megállapítani. (B. törv. V. 798/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás