BK BH 1981/50
BK BH 1981/50
1981.02.01.
I. Az ittas vezetéssel okozati összefüggésben – gondatlanul – előidézett közvetlen veszély vagy könnyű testi sérülés miatt külön nem állapítható meg szabálysértés [Btk. 188. § (1) bek.; Sztv. 116/B. § (1) bek.].
II. A súlyos fokú ittas állapotban gépjárművet vezető terhelt esetében indokolatlan a pénzbüntetés napi tételei számának alacsony mértékben való megállapítása [Btk. 51. § (1) bek.].
A terheltet ittas járművezetés vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért 30 napi tétel pénzbüntetésre és a járművezetéstől 2 évi eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés napi tételének összegét 150 forintban állapította meg. A közlekedés rendje megzavarásának szabálysértése miatt 1000 forint pénzbírságot szabott ki.
A megállapított tényállás szerint a terhelt munkája közben személygépkocsiját használta és a délutáni munkát követően egyik ismerőse lakására érkezve ott kb. este 9 óráig tartózkodott és kb. 1 litert bort fogyasztott. Ezt követően gépkocsijával a községben tompított világítással 25 km/óra sebességgel közlekedett. A terhelt G. G. nevű barátját kívánta felkeresni, s amikor a ház közelébe érkezett, a menetiránya szerinti jobb oldalról fokozatosan áttért az úttest bal oldalára. Eközben nem vette észre, hogy G. G. a háza előtt az úttesten tevékenykedik. A terhelt a sértettet csupán 2 méter távolságról észlelte, az ütközést ekkor már nem tudta elkerülni és G. G.-t maga előtt tolva az árokba lökte. A sértett 8 napon belül gyógyuló zúzódásos sérüléseket szenvedett a homlokán és a lábszárán.
A véralkohol-vizsgálat eredménye szerint a bűncselekmény időpontjában a terhelt 2,70 ezrelék véralkoholnak megfelelő súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt.
A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a járművezetéstől eltiltás tartamát 1 év 6 hónapra leszállította.
A jogerős határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az ítélkezési gyakorlat irányítása kapcsán már számos határozatában rámutatott arra, hogy a pénzbüntetés napi tételeinek száma hivatott a bűncselekmény súlyának kifejezésére. A súlyos fokú ittas állapotban gépjárművet vezető terhelttel szemben – aki ezen állapotára visszavezethető figyelmetlensége folytán könnyebb sérüléssel járó balesetet is okozott – kiszabott pénzbüntetés mértéke a napi tételek számának indokolatlanul alacsony megállapítása folytán nem tükrözi megfelelően a terhelti magatartás tényleges társadalomra veszélyességét és ehhez képest törvénysértően enyhe.
Az eljárt bíróságok a terhelttel szemben a közlekedés rendje megzavarásának szabálysértése miatt [Sztv. 116/B. § (1) bek.] 1000 forint pénzbírságot szabtak ki, mivel az ittas járművezetés során előállott veszélyhelyzet személyi sérüléshez is vezetett.
A Be. 216. §-ának (1) bekezdése ügyészi vádindítvány esetén lehetőséget ad a vád tárgyává tett bűncselekménnyel összefüggő szabálysértés elbírálására. Ez az eljárásjogi lehetőség, valamint a Btk.-nak a bűnhalmazatra vonatkozó szabályozása sem jelenti azonban a „kétszeres értékelés” tilalmának a feloldását.
A törvényességi óvással megtámadott határozatokban kifejezésre jutó jogi álláspont ellentétes az új büntetőjogi rendezéssel és a már korábban kialakult bírói gyakorlattal is.
A Btk. hatálybalépését megelőzően ugyanis egyértelmű volt az ítélkezési gyakorlat a tekintetben, hogy amikor az ittas járművezető által okozott baleset csupán könnyebb sérülést okozott, kizárólag az 1961. évi. V. tv. 194/B. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott – szándékos – vétséget kellett megállapítani, és csupán súlyosító körülmény volt, hogy egyidejűleg megvalósultak a 194/B. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott gondatlan vétség tényelemei is.
A Btk. a közlekedési bűncselekmények szabályozásánál a büntetőjogi felelősséget a bűncselekményből származó – az életet és testi épséget veszélyeztető, illetve sértő – következmények súlyossága fokához igazodóan, a halmazati szabályokhoz képest szigorúbban differenciálja. Ezt a megfontolást tükrözi a Btk.-nak az ittas járművezetést szabályozó 188. §-a. Az e törvényhely (1) bekezdésében meghatározott alapeset tényállása nem utal eredményre, a (2) bekezdésben felsorolt minősített esetek büntetési tételei viszont az eredmény súlyosságához igazodnak olyképpen, hogy a legenyhébb minősített esethez súlyos testi sértés okozása szükséges.
Mindez arra mutat, hogy a törvényhozó a könnyű testi sértést meg nem haladó súlyú következményt az alapeset büntetési tételének meghatározásánál már értékelte. A bűncselekmény alapesete, az ittas járművezetés olyan magas fokú absztrakt veszélyt jelent, amelynek súlyosságát az azzal okozati kapcsolatban levő kisebb, 8 napon belül gyógyuló sérülések már nem fokozzák. Ezt az álláspontot tükrözi a Btk. 184. §-ához fűzött miniszteri indokolás 3. pontja is, amely szerint „a könnyű testi sértést az alapeset büntetési tételének keretei között kell értékelni”. Ez értelemszerűen irányadó a Btk. 188. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vétség esetében is.
A Btk. 188. §-ához fűzött miniszteri indokolás 2. pontjában foglaltakra figyelemmel az is megállapítható, hogy e § (2) bekezdésében felsorolt esetekben a törvényhozó egységesen értékelhető okozati láncnak tekintette az alkoholtól befolyásolt állapotban való vezetést, az ezzel oki kapcsolatban álló valamely más közlekedési szabályszegést és az ebből előálló eredményt. Nincs alap eltérő törvényhozói akarat feltételezésére olyan esetben sem, ha az eredmény mint az okozati láncolat utolsó szeme: könnyű testi sérülés. Ha pedig az ittas állapotban vezetés, az azzal szoros oki kapcsolatban más közlekedési szabályszegés és az eredmény együttesen egyetlen bűncselekményt hoz létre, akkor ugyanez a cselekmény, illetve annak egyes mozzanatai nem értékelhetők egyúttal szabálysértésként is. Ezt ugyanis az Sztv. 15. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezés is kizárja, amely szerint „szabálysértés nem állapítható meg akkor, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg”.
Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor a terhelt felelősségét a közlekedés rendje megzavarásának szabálysértése miatt is megállapították és vele szemben pénzbírságot szabtak ki.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján a törvénysértést megállapította és a törvénysértő határozatokat a pénzbüntetés napi tételeinek számát meghatározó, valamint szabálysértést megállapító és pénzbírságot kiszabó részükben hatályon kívül helyezve, a terheltet az ittasság súlyos fokának és a bűncselekmény társadalomra veszélyességét növelő könnyű testi sérüléses eredménynek mint további súlyosító körülménynek a figyelembevételével 60 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. (B. törv. V. 388/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás