PK BH 1981/502
PK BH 1981/502
1981.12.01.
A tulajdon fenntartásával eladott ingatlant az eladó megnyilatkoztatása, illetőleg a jogának az ingatlan-nyilvántartásból való törlése nélkül nem lehet hagyatékként az örökösnek átadni [Ptk. 368. § (1) bek., 681. § (1) bek.; He. 52. § (3) bek.].
A K.-n 1978. február 18-án meghalt K. L. örökhagyó után törvényes állagöröklésre négy gyermeke jogosult. Az özvegyi haszonélvezeti jog örököse az örökhagyót túlélő házastársa.
A hagyatéki eljárás során az örökhagyó túlélő házastársa becsatolta az örökhagyó által 1976. május 22-én alkotott írásbeli magánvégrendeletet, amelynek lényege szerint az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy a Cs. községben levő 1/2 telekilletőségét a rajta levő építőanyagokkal a túlélő házastársa örökölje, s ő örökölje minden ingó és ingatlan vagyonának a haszonélvezetét.
A hagyatéki eljárás adatai szerint a végrendeletben említett cs.-i telekilletőség az örökhagyó halálakor már nem volt az örökhagyó tulajdonában, mert ezt a telket az örökhagyó és a túlélő házastársa eladták, s a sz. tulajdoni lapon 187 hrsz. alatt felvett lakóházat vásárolták.
A hagyatéki eljárás során az örökösök kijelentették, hogy a végrendeletet nem kívánják érvényesíteni. Az állagörökösök nem ismerték el a K. A.-né K. P.-tól járó 37 500 forint követelést, s kérték, hogy ezt a közjegyző a hagyatékba ne vegye fel.
Az örökhagyó túlélő házastársa bejelentette, hogy az örökhagyóval közösen B. S. javára 15 300 forint és annak kamatai, továbbá ugyancsak B. S. javára 13 000 forint tartozásuk áll fenn. Hivatkozott arra is, hogy K. A.-né a végrendeletben említett 37 500 forintot meghaladóan még további 7000 forintot vett fel tőle és az örökhagyótól. Ő maga temetési költség címén 7000 forintot követelt.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2072 forint hagyatéki hitelezői igényt érvényesített.
B. S. a hitelezői igényét nem jelentette be.
Az állagörökösök a hagyatéki tartozásokat nem ismerték el.
A k.-i állami közjegyző fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzésével a mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában levő ingatlanon kívül az örökhagyó hagyatékába sorolta a k.-i 279. sz. tulajdoni lapon 187 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlannak az örökhagyó nevén álló 1/2 részét, s azt az örökhagyó négy gyermekének, a haszonélvezeti jogot pedig az örökhagyó túlélő házastársának: K. L.-né M. E.-nek adta át, s a túlélő házastársat, B. S.-t és az Országos Nyugdíjintézetet mint hagyatéki hitelezőket figyelmeztette, hogy a követeléseiket peres úton érvényesíthetik.
A hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki iratoknál található tulajdoni lap másolatából kitűnik, hogy a k.-i 279. sz. tulajdoni lapon 187. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan tekintetében a tulajdoni lap III. részében fel van tüntetve az, hogy az örökhagyó és túlélő házastársa részére az eladás a tulajdonjog fenntartásával történt. A közjegyző által beszerzett földhivatali iratoknál levő adásvételi szerződésmásolatból megállapítható, hogy B. I. úgy adta el a szóban levő házingatlant az örökhagyónak és feleségének, hogy a vevők a 20 000 vételárhátralékot legkésőbb 1978. december 31-ig kifizetik.
A Ptk. 368. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az eladó a tulajdonjogot a szerződés megkötésekor írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. Ilyen esetben tehát a vevőnek csak várománya van arra, hogy a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg tulajdonjogot szerezzen, ennek megtörténtéig azonban tulajdonjogot nem szerez. Mindaddig tehát, amíg az ingatlan-nyilvántartásból nem törlik a tulajdonjog fenntartására vonatkozó bejegyzést, illetőleg az eladó megnyilatkoztatása nélkül az ingatlant vagy az illetőséget nem lehet hagyatékként az örökösöknek átadni.
A Ptk. 681. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint, ha alaposan fel lehet tenni, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti, hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére. Minthogy az adott ügyben ilyen adatok felmerültek, a 6/1958. (VIII. 4.) IM sz. rendelet (He.) 52. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel erről a közjegyzőnek az érdekelt örököst tájékoztatnia kellett volna. Ennek a jogszabálynak az értelmében ugyanis a közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján az állami közjegyző végzését hatályon kívül helyezte, mégpedig az eljárási jogszabálysértésre figyelemmel teljes egészében. Az örökösök ugyanis csak a fentiekben vázolt körülmények tisztázása után lesznek abban a helyzetben, hogy a hagyaték állagáról és a hagyatéki terhekről tudomást szereznek és örökösi nyilatkozatukat azok jogkövetkezményeinek ismeretében tehessék meg. (P. törv. II. 20 153/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás