GK BH 1981/519
GK BH 1981/519
1981.12.01.
Az SZMGSZ 22. cikkének 7. §-ában előírt „vélelem” a valószínűség korlátozott bizonyításának kötelezettségét jelenti. A kereskedelmi jegyzőkönyv hiányát ebben a vonatkozásban a fuvarozó terhére kell értékelni [a KPM által 104 153/1974. 11. C. sz. alatt jóváhagyott „Megállapodás a Nemzetközi Árufuvarozásról” (SZMGSZ) 22. cikk 7. §].
A felperes címére gyűjtővagonban különféle importáru érkezett. A kereskedelmi jegyzőkönyv adatai szerint a rakományból egyes kartonok eláztak és megnyomódtak. A rakományt három sor magasan helyezték el, a beázás az alsó részen történt.
A felperes a keresetében a sérülés miatt 15 820 Ft (494,38 Rbl) megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes előadta, hogy a felperes peren kívüli felszólamlással nem élt. Az érdemi védekezés szerint a vasút a feladáskor darabszámlálást nem végzett, a beázás helye arra utal, hogy a kár a feladó által végzett berakással van összefüggésben. Ez okból a kártérítési felelőssége nem áll fenn (SZMGSZ 22. cikk 1. §, 2. § 4. pont és 7. §).
A felek a bíróság felhívására tartott egyeztetés eredményeként közösen bejelentették, hogy a felperes joghatályos felszólamlással élt, azt azonban az alperes postázási hiba miatt nem kapta meg.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereseti összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a kereskedelmi jegyzőkönyvben nincs adat arra, hogy a beázást mi okozta vagy okozhatta. Nem lehet tehát nyomós okkal arra következtetni, hogy a beázás a vagonba rakást megelőzően keletkezett. Az alperes a kereskedelmi jegyzőkönyv alapján a kártérítési felelősség alól nem mentette ki magát. Így az volt megállapítható, hogy a kár az eredeti helyén álló küldeményben a fuvarozás alatt keletkezett. Az SZMGSZ 22. cikkének 1. §-a értelmében tehát az alperes köteles a kereseti összeget megfizetni.
Az alperes a fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását és a per megszüntetését kérte. Előadása szerint a felszólamlásra vonatkozó bejelentést kellő ellenőrzés nélkül írta alá, a felszólamlás nem volt fellelhető. Felszólamlás hiányában tehát a per megszüntetésének van helye.
Az alperes a továbbiakban lényegében megismételte az érdemi védekezést. Álláspontja szerint az SZMGSZ 22. cikkének 7. §-a alapján elég valószínűsíteni, hogy a kár a vagonba rakással van okozati összefüggésben. Ezt a felperes nem cáfolta meg.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelése és az irányadó jogszabályi rendelkezések alkalmazása alapján hozta meg ítéletét.
Az alperesnek a kellő bizonyítékokkal alá nem támasztott nyilatkozata nem alkalmas annak a korábbi – a felperes előadásával összhangban álló – bejelentésének a megcáfolására, hogy a felperes joghatályos felszólamlással élt. A per megszüntetésére tehát idő előttiség címén nincs jogalap.
Az alperes érdemi védekezése sem fogadható el. Az SZMGSZ 22. cikkének 7. §-ában említett „vélelmezés” lényegében korlátozott bizonyítási kötelezettséget is jelent, mert az eset körülményeinek vizsgálatát igényli. A konkrét esetben ez nem járt sikerrel, mert nem volt arra utaló adat, hogy a vagonba rakás és a kár között okozati összefüggés van. Helyes az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a kereskedelmi jegyzőkönyv hiányosságát az alperes terhére kell értékelni.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján az első fokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 127/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás