MK BH 1981/525
MK BH 1981/525
1981.12.01.
Ha a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalat üzletkötője az import útján történő beszerzéseknél nem megfelelő gondossággal jár el, az erre vonatkozó utasítások sorozatos megsértésével a megrendelések előtt nem végzi el az előírt piackutatást és ezzel a vállalatnak jelentős gazdasági hátrányt okoz, e mulasztásai súlyos fegyelmi vétséget jelentenek [1967. évi II. törvény 55. §; 7/1974. (X. 17.) KkM sz. r. 3. §].
A felperes az alperes kereskedelmi igazgatóságon belül működő import osztályon üzletkötő munkakört töltött be. A fegyelmi jogkör gyakorlója az 1979. november 3-án hozott határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta.
A fegyelmi határozat szerint a rendszeres belső ellenőrzés során megállapította, hogy a felperes az osztrák P. ügynöki céggel gyakran kötött import szerződéseket. Elrendelte ennek a kapcsolatnak a tüzetesebb vizsgálatát. A vizsgálati jelentés szerint az említett céggel 27 szerződés jött létre annak ellenére, hogy a termékekre közvetlenül a gyártó cégekkel is lehetett volna szerződést kötni. Ebben az esetben az elérhető árak alacsonyabbak lettek volna. A felperes indokolatlanul kapcsolt be ügynöki céget, mert ez eleve drágább vásárlást eredményezett.
Az esetek nagy részében nem szerzett be kontroll ajánlatokat, amelyekből ellenőrizhette volna a P. cég árainak helyességét, de a külkereskedelemben előírt és kötelező ármunkát is elhanyagolta. Ezen túl a pénzügyi és dokumentáció szolgáltatást is felületesen és szakszerűtlenül végezte.
A felperesnek megvolt minden feltétele ahhoz, hogy észlelje a hanyag, körültekintés nélküli üzletkötéseivel együtt járó esetleges ráfizetések, illetőleg többletkiadások veszélyét. Kötelezettségszegésének súlyával pedig csak az elbocsátás fegyelmi büntetés állhat arányban.
A munkaügyi döntőbizottság a felperesnek a fegyelmi határozat hatálytalanítására irányuló kérelmét alaptalannak találta.
E határozat ellen – annak megváltoztatása érdekében – a felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatát részben megváltoztatta és a fegyelmi büntetést az év végi részesedés megvonása fegyelmi büntetésre enyhítette.
Az ítélet szerint a felperes tevékenységét az 1976-ban kiadott igazgatói utasítás szabta meg. Ez az igazgatói utasítás a további években is érvényben volt. A felperes egy év alatt tizenhét esetben szegte meg az igazgatónak az ajánlatkérésre vonatkozó utasítását; nem bizonyított azonban, hogy ezzel az alperes kárt szenvedett volna.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Társadalmi és gazdasági fejlődésünk jelenlegi időszakában szigorú követelmény, hogy a népgazdaság egész területén uralkodóvá váljék az ésszerű, takarékos gazdálkodás. Ezt a célkitűzést tartja szem előtt a 7/1974. (X. 17.) KkM számú rendelet, amelynek 3. §-a értelmében a külkereskedelmi szerződések megkötése és teljesítése érdekében piackutatást kell végezni. Lényegében e jogszabály gyakorlati végrehajtására adta ki a Külkereskedelmi Minisztérium Engedélyezési Főosztálya az 1979. március 2-án kelt utasítását, amely szerint a tőkés, illetve nem szocialista beszerzéseknél a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat köteles a külföldi szállítók között széles körű versenyeztetést lefolytatni és a különböző viszonylatokból legalább három olyan ajánlattal kell rendelkeznie, amelyek alapján megfelelő döntés hozható.
Az alperes kereskedelmi igazgatósága már 1976. december 3-án olyan értelmű utasítást adott ki, amely az üzletkötőktől – tőkés importbeszerzéseknél – legalább három ajánlat beszerzését írta elő. E vállalati előírás tartalma tehát – e körben – megegyezik a később kiadott minisztériumi utasítással. Ettől még akkor sem enged meg eltérést, ha a vállalatnál a ténylegesen megvásárolni kívánt berendezés típusát és szállítóját egyébként eldöntötték. A kötelezően előírt három ajánlat birtokában pedig – a legkedvezőbb realizálható ár kialakítása érdekében – a szállítók versenyeztetését kell elérni.
A felperes bár ismerte ezeket a külkereskedelemre vonatkozó általános és a munkáltatója által is előírt, a tőkés import üzletkötésekre vonatkozó rendelkezéseket, azokat mégsem tartotta meg.
Helytállóan állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy a felperes a fegyelmi határozatban megjelölt vétkes kötelezettségszegéseket megvalósította. Minthogy e kötelezettségszegések – a per adatai szerint – az alperesnek jelentős gazdasági hátrányt is jelentettek, a munkaügyi bíróság által alkalmazott és a vétség súlyához mérten aránytalanul enyhe fegyelmi büntetés nem szolgálja sem a megelőzési sem pedig a nevelési célokat.
E célok elérését a fegyelmi jogkör gyakorlója által kiszabott fegyelmi büntetés segíti elő. (M. törv. II. 10 167/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás