BK BH 1981/53
BK BH 1981/53
1981.02.01.
Dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás esetében a lopás és a rongálás halmazatban akkor állapítható meg, ha a rongálással okozott kár összege a lopott dolog értékéhez képest rendkívüli aránytalanságot mutat [Btk. 316. §, 324. §; BK 87. sz.]
A katonai bíróság a vádlottakat lopás bűntettének kísérlete és rongálás vétsége miatt halmazati büntetésül pénzbüntetésre ítélte.
A tényállás szerint a vádlottak 1980. június 14-én az I. r. vádlott tulajdonában levő Trabant-Combi típusú személygépkocsit javították, amelyhez egy hátsó ajtóra volt szükségük. Elhatározták, hogy ezt lopás útján fogják megszerezni. Ennek érdekében 22 óra tájban megfelelő szerszámokkal megjelentek a sértettnek utcán álló Trabant-Combi típusú személygépkocsijánál, és hozzákezdtek a hátsó ajtó leszereléséhez. Mivel ez kívülről nem sikerült, a gépkocsi ajtajának üvegét erőszakkal lenyomták, majd a II. r. vádlott bemászott a járműbe és belülről próbálta az ajtó csavarjait fellazítani. Cselekményüket azonban észrevették, rendőrjárőr érkezett a helyszínre és mindkettőjüket elfogták.
A vádlottak által eltulajdonítani szándékolt hátsó ajtó értéke 1860 Ft. A gépkocsiban az ajtó leszerelésének megkísérlésével és az ennek érdekében történt erőszakos behatolással 2200 forint kárt okoztak, amelyet az eljárás során megtérítettek.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a katonai bíróság tévedett, amikor a vádlottak lopás bűntette kísérletének értékelt cselekményével halmazatban a rongálás vétségét is megállapította. Figyelemmel a BK 87. sz. állásfoglalásra, a következőkre kell rámutatni.
A lopás avagy a lopás kísérlete és az annak érdekében megvalósított dolog elleni erőszak folytán bekövetkezett rongálás között rendszerint szoros összefüggés áll fenn. A lopás elkövetési magatartásaként jelentkező elvételt az elkövető csak úgy képes ugyanis végrehajtani, ha ennek érdekében dolog elleni erőszakot alkalmaz, amely – rendszerint – kárt is okoz. Ilyen esetben tehát összetett bűncselekményről van szó, amelynél a cselekmények közötti szoros összefüggés indokolja az egy bűncselekménykénti értékelést. Ezért a lopás mellett a rongálás általában nem kerülhet megállapításra.
Vonatkozik ez természetszerűen arra az esetre is, amikor az elkövető lopásnak minősülő cselekménye kísérleti szakban maradt.
Kivétel ez alól azonban az az eset, amikor a tettes a lopás érdekében elkövetett rongálással olyan nagy kárt okoz, amely az ellopott dolog értékéhez képest rendkívüli aránytalanságot mutat. Ennek az aránytalanságnak a felismerése és az annak tudatában végrehajtott lopás, illetőleg ennek megkísérlése az elkövető akaratelhatározásának kialakulása során olyan önálló tényező, amely nem utal az említett szoros kapcsolatra. Ez a tény már indokolja a két bűncselekmény halmazatának megállapítását.
A jelen esetben a vádlottak 1860 forint értékű tárgyat szándékoztak eltulajdonítani, amelynek során a gépkocsiban szándékosan 2200 forint kárt okoztak. A lopás elkövetése végett megvalósított rongálással okozott kár tehát az ellopni szándékozott dolog értékéhez képest rendkívüli aránytalanságot nem mutat, a két összeg csaknem azonos. Erre figyelemmel nincs alap a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés b/1. pontja szerint minősülő lopás bűntette kísérletével halmazatban a Btk. 324. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti rongálás vétségének a megállapítására. Ezért ezt a Legfelsőbb Bíróság mellőzte és a vádlottak cselekményét lopás bűntette kísérletének minősítette. (Legf. Bír. Katf. II. 334/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás