BK BH 1981/6
BK BH 1981/6
1981.01.01.
A visszaesés, a különös és a többszörös visszaesés megállapíthatósága nem a szándékos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés kitöltéséhez vagy a végrehajthatóságának megszűnéséhez, hanem szándékos bűncselekmény miatt korábban végrehajtandó szabadságvesztésre ítéléséhez fűződik [Btk. 137. § 12., 13., 14. pont].
A katonai bíróság a honvéd terheltet ittas járművezetés vétsége miatt mint visszaesőt ítélte börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre.
A tényállás szerint a terhelt szabadsága alatt leittasodott. A késő esti órákban közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában H. községben közlekedett motorkerékpárjával úgy, hogy egyéves gyermekét a jármű üzemanyagtankján szállította. Bizonytalan közlekedését észlelte egy rendőrjárőr, és megállásra szólította fel, ennek azonban a terhelt nem tett eleget, és csak üldözés után tudták elfogni, s vérvételre is csupán erőszak alkalmazásával tudták előállítani.
Az elsőfokú bíróság azzal az indokkal mellőzte a többszörös visszaesőkénti minősítés megállapítását, hogy a terhelt az utóbbi szabadságvesztéséből engedélyezett feltételes szabadsága alatt valósította meg a bűncselekményét. Ezért ezt az utolsó szabadságvesztését akkor még nem lehetett végrehajtottnak tekinteni. Így hiányzott a többszörös visszaesés megállapításának az a törvényi feltétele is, hogy a visszaesőkénti elítélés során kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a befejezésétől kell a három évet számítani.
Ez az érvelés a törvény téves értelmezésére utal.
A visszaeső, a különös visszaeső és a többszörös visszaeső fogalmát a Btk. 137. §-ának 12., 13. és 14. pontja határozza meg. Azok megállapíthatóságát, valamint a hozzájuk fűződő jogkövetkezmények alkalmazhatóságát a törvény kizárólag a szándékos bűncselekmény elkövetése miatti előző, végrehajtandó szabadságvesztésre elítéléshez fűzi. Ugyanakkor a törvény meghatározza azt az időtartamot is, amelyen belül az előző elítéléshez ilyen súlyú jogkövetkezmények járulhatnak. Ez az időtartam a visszaesésnél és a különös visszaesésnél – a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt korábban kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés kitöltésétől, illetve a szabadságvesztés végrehajthatósága megszűnésétől számított – öt év, míg a többszörös visszaesésnél három év.
Ezek a határidők azonban csupán a súlyosabb jogkövetkezmények alkalmazhatóságának időbeli korlátait jelentik; de magát az alkalmazhatóságot – mint arra a Legfelsőbb Bíróság a 14. számú Irányelvében rámutatott – a szándékos bűncselekmény miatti végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés ténye határozza meg.
A terheltet első alkalommal 1976. június 25-én ítélték – szándékos bűncselekmény elkövetése miatt – végrehajtandó szabadságvesztésre, amelyet a feltételes szabadság eredményes elteltével 1977. szeptember 22-én kitöltött. Ettől számított 5 éven belül ismét szándékos bűncselekményt követett el, amelyért – most már mint visszaesőt – 1979. február 8-án 1 évi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. Az e büntetésből engedélyezett feltételes szabadság tartama alatt – tehát a szándékos bűncselekmény miatt visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéléstől számított 3 éven belül – követte el az újabb, a jelen eljárás alapjául szolgált szándékos bűncselekményét; ezért többszörös visszaesőnek kell tekinteni.
A Legfelsőbb Bíróság a terheltet erre figyelemmel mint többszörös visszaesőt ítélte végrehajtandó szabadságvesztésre. (Legf. Bír. Katf. III. 299/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás