PK BH 1981/66
PK BH 1981/66
1981.02.01.
Ha a tanácsi bérlakás bérlője csereszerződés alapján úgy szerez személyi tulajdonú házat, hogy a szerződő felek lakásaikat egymásnak kölcsönösen átadják, a tulajdonszerző ingatlanvagyon-átruházási illetékkötelezettségét az ingatlan lakott forgalmi értéke alapulvételével kell megállapítani [11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 5. § (3) bek., 24. § (1) bek. és 153. §*].
A felperes 1978. május 5-én R. M.-né és S. Á. tulajdonosoktól megvásárolta a négyszobás komfortos házasingatlanukat. Az ingatlanban S. Á. és özv. Sz. S.-né – R. M.-né nagyanyja – lakott. A felperes a házas ingatlanért a b.-i kétszobás komfortos tanácsi bérlakást adta cserelakásként, egyéb vételárat nem fizetett. A felperes és R. M.-né egyben lakáscsere-szerződést is kötöttek, amelyhez a lakásügyi hatóság hozzájárult és a b.-i tanácsi bérlakást R. M.-nénak kiutalta. R. M.-néval együtt Sz. S.-né is beköltözött családtagként a tanácsi bérlakásba, S. Á. pedig kiköltözött az eladott ingatlanból. A házasingatlant V. I.-né haszonélvezeti joga is terhelte, a nevezett hozzájárult ahhoz, hogy a lakáscsere-szerződés jóváhagyását követően a haszonélvezeti jogát töröljék.
A pénzügyi szerv a házasingatlan beköltözhető forgalmi értékét 280 000 forintban állapította meg és ennek alapulvételével szabta ki a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illetéket.
A felperes az államigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perben sérelmezte a beköltözhető forgalmi érték alapján történt értékelést. Arra hivatkozott, hogy a házasingatlan azáltal vált beköltözhetővé, hogy tanácsi bérlakását az egyik eladó rendelkezésére bocsátotta és ezzel özv. Sz. S.-né elhelyezése is megoldódott.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a tanácsi bérlakás a házas ingatlan vételára volt, az ingatlan nem a lakáscserével vált beköltözhetővé, hanem a tulajdonosok vállalták az abból történő kiköltözést.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a házasingatlan vételára a felperes tanácsi bérlakásának értéke volt. Amikor ugyanis a lakásügyi hatóság a lakáscsere-szerződést jóváhagyta, a felperes lakásába – a korábban is b.-i lakos – R. M.-né költözött, míg az ingatlanban S. Á. kiürítve bocsátotta azt a felperes rendelkezésére. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a haszonélvezet jogosultja ugyancsak a b.-i tanácsi bérlakásba költözött, így annak átadása nem a házasingatlan beköltözhetővé tétele érdekében történt.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helybenhagyta. Módosította azonban az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és megállapította, hogy nem a haszonélvező, hanem özv. Sz. S.-né lakott a házasingatlanban, aki a R. M.-né részére kiutalt b.-i tanácsi bérlakásba költözött családtagként. Egyebekben azonban a másodfokú bíróság is egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) P. M. számú rendelet (R.) 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. Minthogy a felek a szerződést 1978. május 5-én kötötték meg, a felperes illetékfizetési kötelezettsége e napon keletkezett. Az illetékrendelet akkor hatályban volt 24. §-ának (1) bekezdése értelmében a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték alapja az ellenérték (visszteher értéke) és az ingatlan forgalmi értéke [153. § (1)–(2) bek.] közül a nagyobb.
A R. 153. §-a szerint az illeték alapjának megállapításánál általában az illetékkötelezettség keletkezésekor (5–6. §) fennálló forgalmi érték az irányadó. Forgalmi értéken azt a pénzben kifejezett értéket kell érteni, amelyet a vagyontárgy eladás esetében az illetékkötelezettség keletkezésekori állapotban általában megér.
A felperes által megvásárolt házas ingatlanban – a per adatai szerint – az egyik eladó: S. Á., valamint a másik eladó nagyanyja: özv. Sz. S.-né lakott. S. Á. az adásvételi szerződés értelmében kiköltözött a házból. Özv. Sz. S.-né azonban a felperes által adott cserelakásba költözött családtagként. Így özv. Sz. S.-né elhelyezéséről a felperes gondoskodott. A házasingatlan tehát az adásvételi szerződés megkötésekor részben lakott volt.
Köztudomású, hogy az ingatlan forgalmi értékét jelentősen befolyásolja annak lakott vagy beköltözhető volta. A teljesen vagy akár csak részben lakott ingatlan forgalmi értéke jóval alacsonyabb a beköltözhető ingatlan forgalmi értékénél, ahol az új tulajdonost a birtoklás, használat és hasznosítás jogában semmi sem korlátozza. A lakottság tehát a forgalmi értéket csökkentő tényező. Ha a vevő olyan ingatlant vásárol, amely részben lakott, és az ingatlanban lakó személy elhelyezéséről neki kell gondoskodnia, az ingatlan csökkent forgalmi értékű.
A felperes által biztosított cserelakás nélkül a megvásárolt házasingatlan csak részben lakottan lett volna értékesíthető. Ezért a házasingatlannak részben lakott forgalmi értéke az irányadó a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték kiszabásánál.
Tévedett mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság, amikor a keretet elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig megváltoztatta, a keresetnek helyt adott és a jogerős államigazgatási határozatot hatályon kívül helyezve, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az alperes pervesztessége folytán köteles a felpereseknek az első és másodfokú eljárással felmerült költségét megfizetni [Pp. 78. §-ának (1) bekezdése].
Az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illeték – az alperes személyes illetékmentessége folytán – az államot terheli [16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet 5. § (1) bek. a) pont, 18. § (2) bek.]. (P. törv. V. 20 237/1980. sz.)
*].
Módosította az 53/1979. (XII. 15.) PM sz. rendelet 1. §-a. Eszerint a cserével beköltözhető ingatlan átruházása estén a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke, az illeték kulcsa 7%.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás