GK BH 1981/78
GK BH 1981/78
1981.02.01.
Lényeges eljárási szabálysértés az, ha a bíróság a beavatkozó részére a szakértőnek a szakvéleményére tett kifogásokra írásban adott észrevételeit, nyilatkozatát nem küldi meg, és ezáltal elzárja attól, hogy a szakértő álláspontját megismerhesse, illetve tanulmányozhassa és abból a további perbeli magatartására nézve megfontolt következtetésre jusson [Pp. 57. § (2) bek., 252. § (2) bek.].
Egy budapesti társasház átadás-átvételével kapcsolatban az egy éven belül felismert hibákra vonatkozóan a felperes mint eladó a tulajdonosokkal megállapodást kötött. Az alperes kivitelezők a kifizetett összeg megtérítése elől elzárkóztak. A három éven belül felismert hibákról készült hibajegyzék alapján a felperes újabb igénybejelentést tett. Az alperesek 560 000 Ft értékű munka elvégzése elől szintén elzárkóztak. A felperes keresete – egyebek mellett – 1 579 789 Ft megtérítésére és 560 000 Ft értékű munka elvégzésére irányult.
A bíróság az alperesek védekezésének előterjesztése után szakértői bizonyítást rendelt el, majd ennek befejezése után a keresetnek részben helyt adott.
Az ítélet ellen mások mellett a beavatkozó is fellebbezett, amelyben azt sérelmezte, hogy a szakértőnek az ő kifogásaira tett észrevételeit a bíróság neki nem kézbesítette. A bíróság ugyanis a talajmechanikai vizsgálatra külön szakértőt rendelt ki. A szakvélemény előterjesztése 1978. november 6-án megtörtént. A szakvéleményre a beavatkozó 1978. november 21. napján észrevételt terjesztett elő. A szakértő a beavatkozó észrevételére az 1979. február 14. napján megtartott tárgyaláson szóban nyilatkozott és vállalta, hogy azt 5 napon belül írásban is előterjeszti. A bíróság az ítélet indokolása szerint a szakértő írásban előterjesztett válaszát az ítélettel együtt a feleknek megküldi. A beavatkozó azt állította, hogy a szakértő válaszának a kézbesítése az ő részére nem történt meg.
A beavatkozó fellebbezése alapos.
A Pp. 205. §-ának (2) bekezdése értelmében a bizonyítás eredményét a tárgyaláson az elnök ismerteti, az ismertetésre és a bizonyítás eredményére a felek észrevételt tehetnek. A Pp. 57. §-ának (2) bekezdése értelmében a féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kell. A bíróság azonban a szakértő írásban benyújtott észrevételét a beavatkozóval az adott esetben nem közölte. Ez akkor is lényeges eljárási szabálysértés, ha a szakértő a tárgyaláson a beavatkozó észrevételére szóban válaszolt, mert azt a tárgyalási jegyzőkönyv nem rögzítette. A bíróság a beavatkozót ezzel korlátozta abban, hogy a szakértő álláspontját részleteiben is felülbírálja, annak helytállóságát mérlegelje és annak eredményeként a további perbeli magatartását kialakítsa. A szakértőnek a szakvéleménnyel kapcsolatban tett észrevételekre adott nyilatkozata valójában a szakvéleményének a kiegészítését jelenti, ezért arra a szakvélemény ismertetésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.
A Pp. 252. §-ának (2) bekezdése értelmében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – a fellebbezési kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – végzéssel hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az első fokú eljárás lényeges eljárási szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a szakvéleménnyel érintett tételekre hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. VI. 30 582/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás