BK BH 1981/8
BK BH 1981/8
1981.01.01.
I. Az elkóborolt állat befogása nem jogtalan elsajátítást, hanem lopást valósít meg [Btk. 316. § (1) és (3) bek., 325. §].
II. A bűncselekmény súlyosabb jogi minősítése rendszerint a pénzbüntetés napi tételei számának emelését vonja maga után; ilyenkor is gondosan vizsgálandó azonban, hogy az egynapi tétel összegének megállapítása összhangban áll-e a terhelt jövedelmi és személyi viszonyaival. [Btk. 51. §, 83. §].
A járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzésével a terhelttel szemben jogtalan elsajátítás vétsége miatt 25 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, az egynapi tétel összegét 100 forintban állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt a község határában levő legelőn egy 1500 forint értékű elkóborolt birkát megfogott és azt eltulajdonította. A birka Z. K. sértett tulajdona volt.
A jogerős végzés ellen a cselekmény jogi minősítése, továbbá a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
1. Az eljárt bíróság helytelenül minősítette a terhelt cselekményét jogtalan elsajátítás vétségének.
Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy aki elkóborolt állatot „befog”, nem jogtalan elsajátítást, hanem lopást követ el (BJD 1405. sz.).
A jogtalan elsajátítás egyik tényeleme ugyanis az, hogy a talált dolog elveszett legyen. E bűncselekménynek a lopástól való elhatárolása szempontjából pedig valamely ingó dolog csak akkor tekinthető a sértett birtokából kiesettnek, ha azt a jogosított olyan körülmények között vesztette el, hogy azt nem tudja ismét birtokába venni. A legelő a juhok szokásos tartózkodási helye, következésképpen az állattartó a szóban forgó elkóborolt birkát minden nehézség nélkül újból birtokba vehette volna. Ezért a terhelt a birka eltulajdonításával nem a jogtalan elsajátítás vétségét, hanem a Btk. 316. §-ának (3) bekezdésébe ütköző kisebb értékre elkövetett lopás vétségét valósította meg.
2. Az utóbbi minősítés mellett – most már a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének e) pontja alkalmazásával – helyesen szabott ki a bíróság pénzbüntetést. Helytelen azonban a pénzbüntetés meghatározásának a módja, mivel a napi tételek száma nem igazodik megfelelően az adott bűncselekmény súlyához, az egynapi tétel összege pedig a terhelt jövedelmi, vagyoni viszonyaival nincs összhangban.
Pénzbüntetés esetén a napi tételek száma elsősorban a bűncselekmény súlyát juttatja kifejezésre. Mivel az adott esetben a bűncselekmény tárgyi súlya meghaladja a már eleve pénzbüntetéssel is fenyegetett cselekményekét, ennélfogva a napi tételek számát nem lehet a törvényben meghatározott keret alsó határához ennyire közel esően megállapítani.
A terheltet az iratokból megállapíthatóan tuberkolotikus megbetegedése miatt leszázalékolták, s havi 1290 forint juttatásból tartja fenn magát. A nevezett jövedelmi és személyi viszonyaihoz képest ezért az egynapi tétel 100 forintban meghatározott összege eltúlzottan magas.
A pénzbüntetésnek ilyen módon való meghatározása az alacsony jövedelmű elkövetőket – így a terheltet is – a pénzbüntetés meg nem fizetésére ösztönözheti, jóllehet a Btk. 52. §-a szerinti átváltoztatás lehetőségének nem az a célja, hogy az elítélten végül is szabadságvesztést hajtsanak végre, hanem elsősorban az, hogy az eredetileg pénzbüntetésre ítélteket e büntetés megfizetésére sarkallja.
A Legfelsőbb Bíróság mindezeknél fogva a járásbíróság végzésének a cselekmény jogi minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, a terhelt cselekményét kisebb értékre elkövetett lopás vétségének minősítette, ezért 50 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, az egynapi tétel összegét pedig 50 forintban állapította meg. (B. törv. V. 205/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás