BK BH 1981/87
BK BH 1981/87
1981.03.01.
Haszonszerzési célzattal üzérkedést megvalósító és megfelelő vagyonnal rendelkező terhelttel szemben törvénysértő a pénzmellékbüntetés kiszabásának mellőzése [Btk. 64. § (1) bek. a) pont].
A járásbíróság a terheltet üzletszerűen és visszaesőként elkövetett üzérkedés bűntette miatt 4 hónapi szabadságvesztésre és 6000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte, kötelezte 3645 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére, továbbá elrendelte a terheltre korábban kiszabott – de végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – 1 évi szabadságvesztés végrehajtását.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt – munkaviszonya mellett – rendszeresen foglalkozott sertéstenyésztéssel és évenként 30–40 állatot értékesített. Az állatneveléshez szükséges takarmányt (törkölyt) sörgyári dolgozóktól vásárolta mázsánként 70 forintos egységáron. Két év leforgása alatt a terhelt összesen 376 q takarmányt vett és ebből 121,5 q takarmányt 100 forintos egységáron tovább értékesített ugyancsak állatneveléssel foglalkozó személyeknek. A terhelt által eladott takarmány értéke 12 150 forint volt. A továbbeladásból a terheltnek 3645 forint haszna származott.
Ezt a cselekményt a terhelt a korábbi – végrehajtásában felfüggesztett – szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, mert a járásbíróság jelentős értékű árura elkövetett üzérkedés bűntette miatt 1 évi – a végrehajtás tekintetében 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre és pénzmellékbüntetésre ítélte.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt cselekményét üzérkedés bűntettének minősítette és ezért őt 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte, a pénzmellékbüntetést mellőzte.
A másodfokon eljárt megyei bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a terhelt a cselekményt – a korábbihoz hasonló módon – hosszabb időn át, üzletszerűen követte el, szándéka rendszeres haszonszerzésre irányult. A másodfokú bíróság ennek ellenére a pénzmellékbüntetést azért mellőzte, mert úgy találta, hogy a büntetés célja enélkül is elérhető.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítélete ellen a terhelt terhére, a pénzmellékbüntetés mellőzése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében: akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van, pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el.
A másodfokon eljárt megyei bíróság is megállapította, hogy a cselekményt a terhelt üzletszerűen követte el, célja a rendszeres haszonszerzés volt.
Felderített a terhelt jövedelmi és vagyoni helyzete is. A munkaviszonyából eredően a terhelt havi keresete 2850 forint, emellett 6654 m2 telekkel mint hasznot hajtó ingatlanokkal is rendelkezik; tulajdonosa 3 anyadisznónak és 15 süldőnek, valamint 2 személygépkocsinak; van továbbá 500 000 forint értékű lakóháza is.
Ilyen vagyoni (jövedelmi) viszonyok mellett a terhelttel szemben a pénzmellékbüntetés alkalmazása kötelező; annak mellőzése folytán a másodfokon eljárt megyei bíróság ítélete törvénysértővé vált.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a terhelttel szemben a Btk. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontjára és (2) bekezdésére figyelemmel 6000 forint összegű pénzmellékbüntetést szabott ki. (B. törv. IV. 403/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás