• Tartalom

BK BH 1981/90

BK BH 1981/90

1981.03.01.
I. Az ittas járművezetés és az aközben megvalósított közúti veszélyeztetés egymással bűnhalmazatot alkot [Btk. 12. § (1) bek., 186. § (1) bek., 188. § (1) bek.].
II. Bűnhalmazatban van a közúti veszélyeztetés bűntettének elkövetése során megvalósított szolgálati közeg elleni erőszak bűntette is [Btk. 12. § (1) bek., 188. § (1) bek., 355. § (1) bek. b) pont; KK. 3. sz.].
A katonai bíróság a rendőr őrmester vádlottat közúti veszélyeztetés bűntette, ittas járművezetés vétsége, valamint hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 2 évi szabadságvesztésre, 2 évre a közügyektől eltiltásra és 5 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A rendőr őrmester vádlott a személygépkocsiját súlyos fokú alkoholos állapotban 80 km/óra sebességgel vezette a város belterületén. Eközben a rendőrjárőr parancsnokának szabályos „Állj” jelzését figyelmen kívül hagyva, a sebesség fokozása mellett, irányváltoztatás nélkül továbbhaladt. Az intézkedő rendőr őrmester az elütést csak a vádlott járműve elöli elugrással kerülte el. A vádlott járművével szemben szabályosan közlekedő több kerékpáros az útmenti árokba ugrással kerülte el a balesetet.
A Legfelsőbb Bíróság az ügy felülbírálata során észlelte, hogy a katonai bíróság helyes jogi álláspontját nem indokolta meg, ugyanakkor az egyik cselekményjogi minősítésénél tévedett.
A katonai bíróság nem tévedett, amikor az ittas járművezetés vétségét és a közúti veszélyeztetés bűntettét halmazatban állapította meg. E jogi állásfoglalását azonban nem indokolta, ezért ezt a mulasztást a Legfelsőbb Bíróság pótolta. A Btk. 12. §-ának (1) bekezdése szerint bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. A vádlott szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette közúton a személygépkocsiját, miközben az őt szabályszerűen megállítani akaró rendőr őrmester felé haladt, aki az elütést csak a jármű elöli elugrással kerülte el.
A terhelt mindkét magatartása a Btk. XIII. fejezetében felsorolt közlekedési bűncselekmények közé tartozik. A közúti veszélyeztetés és az ittas járművezetés azonban nincs egymással szükségszerű kapcsolatban. Mindezekre figyelemmel az ittas járművezetés és az aközben megvalósított közúti veszélyeztetés egymással bűnhalmazatot alkot.
A katonai bíróság azonban a közúti veszélyeztetéssel halmazatban tévesen minősítette a vádlott cselekményét a Btk. 229. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, hivatalos személy elleni erőszak bűntettének.
A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma a 3. számú állásfoglalásában kifejtette, hogy a fegyveres testületek, így a rendőrség tagjai is megvalósíthatják a függelemsértési bűncselekményeket a saját testületükhöz tartozó személyek sérelmére. Erre figyelemmel a vádlott, amikor a vele szemben jogszerűen intézkedni szándékozó rendőr őrmester testi épségét szándékosan és közvetlenül veszélyeztette, nem a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét, hanem a Btk. 355. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, szolgálati közeg elleni erőszak bűntettét követte el. A közúti veszélyeztetésnek sem szükségszerű eszközcselekménye a szolgálati közeg elleni erőszak, ezért e két bűncselekmény valóságos alaki halmazatban áll egymással. (Legf. Bír. Katf. IV. 378/1980. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére