GK BH 1982/107
GK BH 1982/107
1982.03.01.
Az átvevő kártérítési felelőssége fennáll, ha a fuvarozási szerződés megszegéséből eredő követelést a fuvarozó ellen nem érvényesíti vagy engedményezése esetén nem szerzi be vagy nem adja át a feladónak a követelés érvényesítéséhez szükséges okiratokat [104 153/1974. 11. C. sz. alatt jóváhagyott Megállapodás a Nemzetközi Árufuvarozásról (SZMGSZ) 16. cikk 1. § és 3. §, 28. cikk 1. §; Ptk. 339. §].
A felperes bizományos külkereskedelmi szerződést kötött egy külföldi céggel férfi bőrkabátok importjára, táskák importjára pedig az alperes megbízása alapján. Bár a két külkereskedelmi ügylet kapcsán a külföldi szállító a különböző fajtájú és rendeltetési helyű termékeket más-más címre volt köteles továbbítani, az egész küldeményt 60 ládában az alperes címére adta fel. A 60 ládát a határállomáson átrakták és ekkor megállapították, hogy a szállítmányból 10 láda hiányzik, erről ott kereskedelmi jegyzőkönyvet is felvettek. A küldeményt a vasúti fuvarozó kiszolgáltatta az alperesnek, amely azt kifogás nélkül átvette és a hiányról senkit sem értesített. A felperes ezt követően megállapította, hogy a másik vállalat részére feladott áru veszett el, ezért több alkalommal kérte az alperest, hogy a fuvarozó elleni igényérvényesítés céljából a vasúti fuvarlevelet és a hiány tényét bizonyító kereskedelmi jegyzőkönyvet küldje meg a részére. Az alperes – állítása szerint – a küldemény kiszolgáltatásakor fuvarlevelet nem kapott és a kereskedelmi jegyzőkönyv eredeti példányát sem adták át a részére, ez utóbbinak csupán fénymásolt példányát szolgáltatták ki, amelyet a felperes részére meg is küldött. A vasúti fuvarozó a felperes felszólamlását elutasította, közölte vele, hogy a felszólamláshoz eredeti okmányokat kell mellékelni. A felperes ezután ismételten és eredménytelenül kérte az okmányokat az alperestől.
Ilyen előzmények után a felperes a keresetében 219 531 Ft-nak a megfizetésére kérte kötelezni az alperest, amelyet arra alapított, hogy az nem küldte meg neki a perbeli hiány tényét bizonyító okiratot, ezért az igényt nem tudta a vasúti fuvarozóval szemben érvényesíteni, és ez az elévülés miatt ma már nem is lehetséges. Az alperes mulasztása miatt őt kár érte, mert a másik (nagykereskedelmi) vállalat részére vissza kellett fizetnie az elveszett küldemény 219 531,31 Ft ellenértékét.
Az alperes a védekezésében előbb azt állította, hogy a nagykereskedelmi vállalat részére a megjelölt küldeményt átadta, majd a védekezését megváltoztatva közölte, hogy az hozzá nem érkezett meg. Hivatkozott arra is, hogy a felperes részére a kért okmányokat azért nem tudta megküldeni, mert a vasúti fuvarozó sem adta át neki a fuvarlevelet és a kereskedelmi jegyzőkönyvnek a vasút által készített másolati példányát.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Az ítélet indokolása szerint az alperestől elvárható volt, hogy az őt, de a más gazdálkodó vállalatot ért kár elhárítása érdekében is megtegye a szükséges intézkedéseket. Az SZMGSZ rendelkezései szerint a címzett megkapja a nemzetközi fuvarlevelet és annak mellékleteit, tehát az útközben készült kereskedelmi jegyzőkönyvet is. Azt pedig az alperes nem bizonyította, hogy az igényérvényesítéshez szükséges okmányokat ennek ellenére nem kapta meg, ezért a Ptk. 339. §-a alapján köteles a kárt megfizetni.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A fellebbezés nem alapos.
A 60 ládából álló küldemény címzettje az alperes volt. A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SZMGSZ) 16. cikkének 1. §-a szerint a vasút köteles az árut a rendeltetési állomásra érkezéskor a fuvarlevéllel együtt az átvevőnek kiszolgáltatni, a 3. § szerint felvett kereskedelmi jegyzőkönyv másolatát köteles az átvevőnek átadni. Az alperes a küldemény kiszolgáltatásakor tudott annak részleges hiányáról. Azt is tudnia kellett, hogy az SZMGSZ 28. cikkének 1. §-a szerint a fuvarozási szerződésen alapuló igény érvényesítésének joga az áru feladóját vagy átvevőjét illeti meg, és hogy a vasút elleni felszólamláshoz a fuvarlevelet és a kereskedelmi jegyzőkönyv másolatát kell bemutatni. Az alperes tehát mint címzett érvényesíthette volna az igényt a küldemény részleges hiánya miatt, vagy követelését a felperesre engedményezhette, hogy az helyette a fuvarozó ellen fellépjen. Ebben az esetben azonban a jogátruházó nyilatkozata mellett mindazokat az okmányokat meg kellett küldenie a részére, amelyek a követelés érvényesítéséhez szükségesek. Az alperes azonban ismételt kérés ellenére sem küldte meg a felszólamláshoz szükséges okmányokat, ezért utasította el a vasúti fuvarozó az alperes felszólamlását. Az alperes kártérítési felelőssége tehát azért áll fenn, mert a küldemény kiszolgáltatásakor nem követelte meg a fuvarozótól azoknak az okmányoknak a kiadását, amelyeket jogszabály szerint a fuvarozónak a címzett részére át kell adnia. Ha pedig az alperes ezeket az okmányokat megkapta, úgy azért felelős, mert kérése ellenére sem küldte meg azokat a felperes részére.
A fentiek következtében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 112/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás