PK BH 1982/138
PK BH 1982/138
1982.04.01.
A közös tulajdonnak árverési értékesítés elrendelése útján történő megszüntetése esetén a bíróságnak a közös tulajdont megszüntető ítéletében meg kell határoznia, hogy a felek az árverési értékesítés során felmerülő költségeket milyen arányban viselik [1979. évi 18. sz. tvr. 93. §].
A perbeli – jelenleg beköltözhető – házingatlan a peres felek tulajdona különböző részarányokban.
A felperesek keresetükben a közös tulajdon megszüntetését kérték úgy, hogy a bíróság az ingatlan árverési értékesítését rendelje el.
Az elsőfokú bíróság a közös tulajdon megszüntetése végett az ingatlan árverési értékesítését rendelte el. Megállapította az ingatlan legkisebb árverési vételárát és az árverési vételár felosztásának arányát. Ezen kívül úgy rendelkezett, hogy az árverési értékesítés során felmerülő költségek 50%-át a felperesek, 10-10%-át az I–II. r. alperesek, 30%-át pedig a III. r. alperes köteles viselni. Az elsőfokú bíróság ez utóbbi rendelkezését azonban nem indokolta meg.
A III. r. alperes az ítélet egyéb érdemi rendelkezéseit is támadó fellebbezésében az árverési költségek viselésére vonatkozó rendelkezés megváltoztatását akként kérte, hogy a költségeket az érdekelt felek „hányadaik” arányában viseljék.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Többek között az árverési költségek majdani viselésére vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezte és ebben a körben a határozat hozatalát mellőzte. Ezt azzal indokolta, hogy „az árverési költségek viselése felöli döntés idő előtti; a végrehajtási költségek majdani mikénti viseléséről és behajtásáról az ingatlan közös tulajdonát megszüntető ítéletben nem lehet határozni. Egyébként annak összege még nem ismert”.
A másodfokú bíróság ítéletének ezt a rendelkezését támadó törvényességi óvás alapos.
Nincs ugyanis időbeli akadálya annak, hogy a bíróság a közös tulajdont megszüntető ítéletében meghatározza azt, hogy a peres felek az árverési értékesítés során felmerülő költségeket milyen arányban viseljék. Ellenkezőleg, ezt a jogszabály kifejezetten a bíróság feladatává teszi.
A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú tvr. 93. §-a ugyanis a következőképpen rendelkezik:
Ha a bíróság határozata (a bíróság által jóváhagyott egyezség) vagy a közjegyző által végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján az ingatlan közös tulajdonát árverés útján kell megszüntetni, e törvényerejű rendelet rendelkezései az alábbi eltérésekkel irányadók: a) a bíróság, illetőleg a közjegyző állapítja meg az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját, b) az ingatlanra bármelyik tulajdonostárs árverezhet.
Annak a körülménynek, ahogy az árverési költségek összege még nem ismert, jelentősége nincs. Az idézett jogszabály szerint ugyanis a bíróság nem a költségek összegét állapítja meg, hanem viselésének módját, vagyis arányát.
Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor mellőzte az erre vonatkozó első fokú ítéleti rendelkezést.
Helyes eljárása az lett volna, ha a III. r. alperes fellebbezési kérelme folytán ebben a részében is felülbírálja az elsőfokú bíróság ítéletét. Érdemi határozata meghozatalakor figyelemmel kellett volna lennie arra, hogy az adott esetben – a végrehajtási költségek viselésének általános szabályát (Vht. 31. §) mellőzve – az indokolt, ha a tulajdonostársak – akik közül egyik tekinthető olyannak, aki mint önként nem teljesítő kötelezett (adós) okot adott a végrehajtás elrendelésére – érdekeltségük, vagyis tulajdoni hányaduk arányában viselik az árverés költségeit. Az ettől való eltérés akkor engedhető meg, ha arra a tulajdonostársak bármelyikének magatartása okot ad (PK 10. számú állásfoglalás IV/g. pont).
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletének az árverési költségek viselésére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, egyben ebben a keretben a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 685/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás