PK BH 1982/147
PK BH 1982/147
1982.04.01.
Semmis szerződésre alapított kereseti kérelemre bírósági meghagyás nem bocsátható ki akkor sem, ha egyébként a bírósági meghagyás kibocsátásának törvényi feltételei megvannak és a kibocsátást kizáró törvényi okok nem állanak fenn [Pp. 136. § (2) bek.; PK 400. sz.].
A felperes keresetében előadta: 1978 őszén az alperessel megállapodott abban, hogy az alperes 5000 Ft-ért a felperes házingatlanának az udvaron létesített mélyfúrású kútból a vizet bevezeti az épületben levő fürdőszobába, ott a vízmelegítő bojlert elhelyezi, és a vízhálózatba beköti. Az alperes a vállalkozói díjból 4500 Ft előleget felvett, a szerelési munkálatokat azonban nem végezte el. A keresetlevél utalt rá, hogy az alperes – amint erről a felperes utólag értesült – iparjogosítvánnyal nem rendelkezik, és villanyszerelői szakképesítése van. A felperes vagylagos kereseti kérelme szerint az alperesnek a szerződés teljesítésére való kötelezését, ennek hiányában pedig azt kérte, hogy az alperes a felvett előleget fizesse vissza és kártérítés címén fizessen meg 10 000 Ft-ot.
A járásbíróság által 1980. december 15. napjára kitűzött tárgyaláson az alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és a keresettel szemben írásbeli védekezést sem terjesztett elő. A felperes kereseti kérelmét akként tartotta fenn, hogy kizárólag a szerződés teljesítésére kérte kötelezni az alperest és perköltséget igényelt. Kérte, hogy a bíróság meghagyással adjon helyt keresetének.
A járásbíróság bírósági meghagyást bocsátott ki. Ebben arra kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül a felperes fürdőszobájába az udvaron létesített mélyfúrású kútból a vizet vezesse be, a villanybojlert szerelje fel és kösse be úgy, hogy a hideg-, melegvíz-szolgáltatás biztosított legyen. Egyidejűleg az alperest a felperes javára 300 Ft perköltségben marasztalta.
Az ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett bírósági meghagyás ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 136. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben. Nem bocsáthatja ki a meghagyást, ha a per megszüntetésének lenne helye, vagy a keresetlevelét a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján el kellett volna utasítani. Ha azonban a bíróságnak alapos kétségei támadnak a követelés jogalapja vagy fennállása tekintetében, akkor jár el helyesen, ha az újabb tárgyalás kitűzése felől dönt, illetve az általános szabályok szerint határoz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bíróság akkor sem köteles a bírósági meghagyást kibocsátani, ha a Pp. 136. §-ának (2) bekezdésében írt feltételek megvannak és az ugyanott meghatározott kizáró okok nem is állnak fenn (PK 400. számú állásfoglalás).
A felperes kereseti kérelméből arra lehet következtetni, hogy az alperessel szemben érvénytelen vállalkozási szerződésből eredő követelést érvényesít. Kisipari tevékenységet ugyanis csak iparigazolvány meg kisipari működési engedély alapján lehet gyakorolni [1977. évi 14. sz. tvr. 2. §-a (1) bek.]. A felperes viszont maga adta elő, hogy az alperes ipargyakorlási engedéllyel nem rendelkezik, sőt olyan szakképzettséggel sem, amely szükséges a vállalt munka teljesítéséhez. E peradatok alapján a bíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a felek által kötött és a felperes részéről túlnyomórészt már teljesített vállalkozási szerződés jogszabályba ütközik és emiatt semmis [Ptk. 200. § (2) bek.]. Mivel semmis szerződés alapján a kötelezett fél teljesítése nem kényszeríthető ki, hanem az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni (Ptk. 237. §-a), a járásbíróság akkor járt volna el helyesen, ha már a keresetlevélből is kitűnt semmisségi okra figyelemmel mellőzi a bírósági meghagyás kibocsátását, újabb tárgyalásra tűz határnapot, a perről pedig az ügyészt – az állam javára való marasztalás kérdésében történő nyilatkozattétel végett – értesíti [Ptké. 32. § (1) bek.].
A jogerős bírósági meghagyás tehát törvénysértő, azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyben a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. V. 20 900/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás