GK BH 1982/15
GK BH 1982/15
1982.01.01.
A hibás teljesítésért fennálló szavatossági felelősséget nem zárja ki az a körülmény, hogy a kötelezett a teljesítés előtt vagy a teljesítéskor közli a szolgáltatás hibáját, illetőleg hogy a szolgáltatás a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas [Ptk. 240. § (1) bek., 277. § (1) bek., 305. § (1) bek., 307. § (1) bek.].
Az alperes a felek között létrejött szállítási szerződés alapján 1 db autódarut szállított a felperesnek. A daru 529 000 Ft ellenértékét az alperes az átadást követően a felperes számlájáról azonnali inkasszóval leemelte. Az OKISZ megyei munkavédelmi felügyelője az üzembe helyezéshez nem járult hozzá, mert a gép nem rendelkezett munkavédelmi minősítő bizonyítvánnyal. A felperes az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézettől kérte a gép megvizsgálását, amely a vizsgálat eredményeképpen hibajegyzéket közölt. A felperes reklamációjára az alperes azt a tájékoztatást adta, hogy a daru átalakítása a felperes kötelessége, és az átalakítási költségeket az alperes nem hajlandó megtéríteni. Az átalakítás szabadalmazott megoldás, és így a szükséges dokumentációt a szabadalmi tulajdonossal kötött hasznosítási szerződés útján lehet megszerezni.
A felperes a keresetében 197 718 Ft átalakítási költség megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a daru átadása előtt közölte a felperessel, hogy az nem alkalmas arra, hogy az átvétel után nyomban üzembe helyezzék, mert a hazai munkavédelmi szabályoknak nem felel meg. A darunak ezt a fogyatékosságát a teljesítésről szóló értesítésben is feltüntette. Az átadást követő felperesi reklamációra pontos és részletes tájékoztatást adott az átalakítás módjáról, költségeiről, valamint az átalakítás érdekében megkeresendő személyekről. Ekkor azt is ismételten közölte a felperessel, hogy az autódaru szerződés szerinti vételára nem tartalmazta az átalakítási költségeket.
Az elsőfokú bíróság műszaki és könyvszakértői véleményt szerzett be, majd a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint ellenkező kikötés hiányában az alperes által szállított gépnek alkalmasnak kellett lennie arra, hogy azt a felperes rendeltetésének megfelelően használhassa. Minthogy a gép az átadás időpontjában ennek nem felelt meg, az alperes hibásan teljesített. Az átvételi értesítésre írt megjegyzés nem tekinthető a szerződés módosításának; ez egyébként is csak a minőségi bizonyítvány hiányára és nem a szerződés törvényes kellékeinek a hiányára hivatkozott. Az illetékes árhatóság állásfoglalása szerint azonban külföldről behozott járművek esetén az értékesítési ár nem tartalmazza azokat az átalakítási költségeket, amelyek emiatt merülnek fel, hogy a gép nem felel meg a magyar munkavédelmi szabályoknak. Ha az eladó végzi el az átalakításokat, költségeit a kereskedelmi eladási árban felszámíthatja. Ebből következik, hogyha az alperes végezte vagy végeztette volna el a szükséges átalakításokat, akkor is a felperest terhelték volna annak költségei. Emiatt a felperes nem igényelheti a vételár leszállítását; ellenkező esetben jogalap nélkül gazdagodnék.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be.
A fellebbezés alapos.
A szerződés az alperes által aláírt és rendelésigazolást jelentő szerződéstervezet alapján érvényesen létrejött. Nem változtat ezen, hogy az alperes a szerződési ellenértéket irányárként jelölte meg. Nem fogadható el az alperesnek az az állítása, hogy a szerződés nem tekinthető létrejöttnek azért, mert a felek a szükséges átalakítás ellenértéke és annak viselése tekintetében nem állapodtak meg. Az alperes szerződéstervezete ugyanis nem utal az átalakítás szükségére és arról a felperes nem tudhatott, arra nem is számíthatott.
Az alperesnek az a hivatkozása, hogy a felperest a teljesítést megelőzően értesítette arról, hogy a szerződés tárgyát képező munkagép a munkavédelmi előírásoknak nem felel meg és ennek a felperes által való átalakítása szükséges, az alperesnek a szavatossági felelősség alól való kimentésére nem fogadható el. A szerződés nem tartalmazza, hogy a termék a rendeltetésszerű célra a leszállításkori állapotban nem lesz alkalmas. Az alperes az eljárás során nem terjesztett elő olyan bizonyítékot, amely szerint a daru átadását megelőzően az átalakítás szükségére vonatkozóan a felperest tájékoztatta volna. Ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése szerint hibás a teljesítés, ha a szolgáltatás nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra [Ptk. 277. § (1) bek.]. Minthogy a per tárgyát képező gép az átadás időpontjában ennek nem felelt meg, az alperes szerződésszegést követett el, hibásan teljesített, a Ptk. 305. §-ának (2) bekezdése folytán tehát szavatossági felelősséggel tartozik.
Az alperes kifejtette azt az álláspontját, hogy mivel az átvételi értesítőre feltűnően rávezetett figyelmeztetés ellenére a felperes a gépet átvette, e magatartása folytán az eredeti szerződés módosult. Ez az alperesi álláspont nem fogadható el, mert a Ptk. 240. §-ának (1) bekezdése szerint a felek a szerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Ilyen megegyezés a per adatai szerint nem történt. A teljesítés elfogadása pedig a Ptk. 316. §-a (1) bekezdésének második mondata szerint gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseiben nem jelenti a szerződésszegésből eredő igényről való lemondást. Egyébként helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az átvételi értesítőre vezetett megjegyzés csak a minősítő bizonyítvány hiányára utal, nem pedig arra, hogy a szállított gép törvényes kellékei hiányoznak.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság akkor, amikor az árhatóságnak abból az állásfoglalásából, amely szerint az importgépen a használhatóság érdekében az eladó által végzett vagy végeztetett javítás költségeit az eladó felszámíthatja, arra a következtetésre jutott, hogy a felperes az általa végzett átalakítás költségeinek a megtérítését az alperestől alappal nem követelheti. Az alperes ugyanis a javítási költséget a felperes terhére csak abban az esetben számíthatta volna fel, ha a szerződés tartalmazta volna, hogy a szerződés tárgyát képező import darunak átalakítása szükséges, aminek a költségeivel a szerződési vételár módosulni fog. Ilyen szerződési kikötés hiányában a felperesnek a szerződés szerinti áron a rendeltetési célra használható terméket kellett volna szállítania, és amennyiben a szállított termék a törvényes kellékek biztosítása céljából átalakításra szorult, ez az alperes szavatossági kötelezettsége, amelynek természetben való elvégzése vagy költsége őt terheli.
Nem mentesül tehát az alperes a szavatossági felelősség alól azzal, hogy az átvételi értesítőn feltüntette a minősítő bizonyítvány hiányát. A szavatossági felelősséget nem zárja ki az a körülmény, ha a szolgáltató vállalat a teljesítéskor közli a szolgáltatás hiányosságait, illetve azt, hogy a szolgáltatás a rendeltetésszerű célra nem felel meg.
A felperes az ÉMI által végzett vizsgálat eredményéből tudomást szerzett arról, hogy nemcsak a minősítő bizonyítvány hiányzik, hanem a daru a munkavédelmi követelmények hiányában a rendeltetésszerű célra nem használható. A felperes erről az alperest értesítette, a nevezett azonban sem a kijavítást, illetve átalakítást, sem ennek költségeit nem vállalta. A felperes tehát a Ptk. 307. §-ának (1) bekezdése folytán jogosult volt arra, hogy a szavatossági hibát maga kiküszöbölje. Ennek a kijavításnak, illetve átalakításnak a költségeit az alperesnek – szavatossági kötelezettsége folytán – meg kell térítenie.
A fenti indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és az alperest az összegszerűségében nem vitás kijavítási, illetve átalakítási költség megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Gf. I. 30 232/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás