GK BH 1982/150
GK BH 1982/150
1982.04.01.
Szellemi alkotással összefüggő jogsértő használat abbahagyására irányuló kereset nem utasítható el jogviszony hiánya miatt, mert a jogsértés nemcsak relatív (kötelmi) jogviszonyból, hanem mindenkivel szemben érvényesülő (abszolút) jogviszonyból is keletkezhet [Ptk. 86. § (1) és (3) bek., 87. § (1) bek.].
A felperes fa- és papíripari szövetkezeteknél egyébként gazdaságosan meg nem oldható műszaki kérdések kidolgozására létesült jogi személy. E feladatkörében kondenzációs szárítási elvet dolgozott ki, amelyet tovább is fejlesztett. A SZA–III. típusú szárító elvi programtervét – szerződés alapján – egyszeri felhasználásra átadta egy szövetkezetnek (a továbbiakban: Szövetkezet), amely ennek alapján két berendezést készített el, az egyiket azonban az alperesnek tovább adta, amely azt – a felperes álláspontja szerint – jogosulatlanul üzemelteti. Ezért a keresetében 27 300 Ft egyszeri felhasználási díj fizetésére kérte kötelezni az alperest. Utóbb a keresetét megváltoztatta, és a jogsértő használat abbahagyására kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a védekezésében előadta, hogy a felperessel nincs jogviszonyban, és arról sem volt tudomása, hogy a szárító tervét a felperes dolgozta ki. Ő a Szövetkezettől kész berendezést vásárolt, amelynek ellenértékét megfizette. Mivel a szerződő partnertől nem tervet vásárolt, a felperes követelése vele szemben a szerzői jog alapján sem alapos. Jogosulatlan felhasználás esetén a felperesnek a Szövetkezettel szemben lehet követelése. Előadta azt is, hogy a berendezés a műszaki leírásban jelzett teljesítményt nem biztosítja, ezért ő a Szövetkezetnek bejelentette elállási szándékát, és ez ügyben közöttük az illetékes megyei bíróságon per van folyamatban.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felek között nincs jogviszony, ezért a felperes sem az 1969. évi III. törvény, sem a 9/1969. (XII. 29.) MM számú rendelet alapján nem jogosult az alperestől szerzői díjat vagy jogsértés abbahagyását követelni.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. A jogviszony hiányát nem vitatta, álláspontja szerint azonban éppen ezért állapítható meg a jogsértés, mivel az alperes nem szerezte meg az elvi vázlatterv felhasználására való jogosultságot a felperestől, azt viszont a Szövetkezettől sem szerezhette meg, mivel a szellemi alkotásnak nem a Szövetkezet volt a tulajdonosa. Véleménye szerint a felperes személyhez fűződő jogait éppen az sérti, hogy a hűtőegységet az általa kidolgozott műszaki tervet bitorolva használja fel az alperes szárításra.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy a keresetnek jogviszony hiánya címén történt elutasítása téves, egyébként pedig az ítélet – a szükséges bizonyítás lefolytatásának hiánya miatt – megalapozatlan.
A szellemi alkotások védelméről a Ptk. 86. §-a rendelkezik. A 86. § (3) bekezdése szerint azok a szellemi alkotások is védelmet élveznek, amelyekről külön jogszabályok (szerzői jog, újítói jog stb.) nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók, és még közkinccsé nem váltak. A felperes a 9/1969. (XII. 29.) MM sz. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése és a 7. §-a alapján kért jogsegélyt azt állítva, hogy műszaki létesítmény tervét adta át egyszeri felhasználásra a Szövetkezetnek, és az alperes ezt szerezte meg jogosulatlanul. Az elsőfokú bíróság a jogalap kérdését nem tisztázta.
Mind a szerzői jog, mind az újítói jog megkívánja a műszaki alkotástól a legalábbis viszonylagos újdonságot, a Ptk. felhívott 86. §-ának (3) bekezdése pedig azt, hogy a szellemi alkotás ne legyen olyan, amely már közkinccsé vált. Az iratokhoz nincs csatolva olyan irat (szerződés, műszaki leírás, tervdokumentáció stb.), amelyből tisztázható lenne, hogy van-e a felperesnek olyan jogvédte érdeke, amely az alperes magatartása folytán sérelmet szenvedett.
Mindezek alapján megállapítható volt, hogy ennek a vizsgálatához széles körű bizonyítási eljárás szükséges, ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet mint megalapozatlant a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban – a szükséghez képest szakértői bizonyítás útján – tisztázni kell, hogy a felperesnek van-e olyan szellemi alkotása, amely jogi védettséget élvez. A szakértői megállapítások figyelembevételével kell majd állást foglalni abban a kérdésben, hogy az alperes részéről egyáltalán sor került-e a felperes szellemi alkotásának bitorlására, és ha igen, ennek milyen szankcióit kell a jelen perben alkalmazni.
A Ptk. a szellemi alkotások védelmét a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igények érvényesíthetőségével biztosítja [Ptk. 87. § (1) bek.]. Nyilvánvaló tehát, hogy „jogviszony hiánya” miatt a felperes keresete nem utasítható el, mivel a személyhez fűződő jogok megsértése általában nem a relatív (kötelmi) jogviszonyok keretében valósul meg. A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, és megsértésük esetén a sérelmet szenvedő bárkitől követelheti a jogsértés abbahagyását (abszolút jogviszony). Azt viszont a felperesnek kell bizonyítania, hogy szellemi alkotással összefüggésben van-e olyan joga, amelyet a polgári jog védelemben részesít, és e bizonyítás sikertelensége is a felperes terhére esik.
A fenti irányelvek szerint lefolytatott bizonyítás eredményéhez képest kell megfelelő új határozatot hozni. (Legf. Bír. Gf. II. 31 195/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás