GK BH 1982/151
GK BH 1982/151
1982.04.01.
Út menti fák kitermelésével kapcsolatos kártérítési igény elbírálásához nélkülözhetetlen a kitermeléssel érintett területsáv tulajdonjogának tisztázása [Ptk. 95. §., 339. §; 1962. évi 21. tvr.; 34/1962. (IX. 16.) Korm. sz. r.].
A felperes 80 köbméter fa kiadására, vagy 40 000 Ft megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Kereseti előadása szerint az alperes a r.-i 0142 hrsz.-ú és 071 hrsz.-ú utak melletti árok rézsűjének külső szélétől számított 2 méteres sávról fákat vágott ki, de azokat nem bocsátotta neki mint a tulajdonosnak a rendelkezésére, hanem elszállította.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a fáknak ő a tulajdonosa, mert azok az 1962. évi 21. sz. tvr. és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 34/1962. (IX. 16.) Korm. sz. rendeletre tekintettel az út tartozékai.
Az első fokon eljárt járásbíróság a felperes keresetét elutasította. Elfogadta az alperes védekezését és megállapította, hogy az út menti árok rézsűjének külső szélétől számított 2 méteres sávon belüli fák az út tartozékai, tehát azokkal az alperes a Ptk. 95. §-ára figyelemmel tulajdonosként rendelkezhet.
Az ítélet ellen a megyei főügyészség fellebbezést terjesztett elő, amelyben az alperesnek a kereset szerinti marasztalását indítványozta. Az alperes az ellenkérelméhez csatolt térképkivonatra hivatkozva állította, hogy a felperes tulajdonában álló 090/2 hrsz. ingatlan mellett az út árka és rézsűje 4 méter, amely a 0142/2 hrsz. állami tulajdonban levő ingatlanhoz tartozik. Az a terület tehát, amelyről a fákat kivágta, nem a felperes tulajdona.
A megyei bíróság az első fokú ítéletet részben megváltoztatta és az alperest 2500 Ft kártérítés megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a 2 méteres sávon belül az alperes jogszerűen termelte ki a fákat, de azzal, hogy azokat nem bocsátotta a felperesnek mint a föld tulajdonosának a rendelkezésére, jogellenesen kárt okozott, amelyet a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megtéríteni.
Az ítéletek ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A per eldöntésénél elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a föld, amelyről az alperes a fákat kitermelte, kinek a tulajdonában van. Az alperes a fellebbezésre tett észrevételéhez térképkivonatot csatolt, amellyel azt kívánta bizonyítani, hogy az árok rézsűje melletti területnek nem a felperes, hanem a Magyar Állam a tulajdonosa, ő pedig a kezelője, így a fák is őt illetik meg. A tulajdonra vonatkozó vita tisztázása nélkül nem lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a kivágott fák mint a föld tartozékai kinek a tulajdonában álltak. Ezt a kérdést a bíróságnak bizonyítás felvételével vizsgálnia kell.
Abban az esetben ugyanis, ha az a terület, amelyről a fákat az alperes kitermelte, a Magyar Állam és nem a felperes tulajdona, a kitermelt fákkal is a Magyar Állam – jelen esetben az állami tulajdont kezelő alperes – és nem a felperes volt jogosult rendelkezni. Ilyen tényállás mellett a perbeli jogvitára a Legfelsőbb Bíróság XXVI. számú Polgári Elvi Döntése nem alkalmazható, a felperes tulajdonosi jogokat nem gyakorolhat.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján mind az első fokú, mind a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. G. törv. III. 31 455/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás