GK BH 1982/152
GK BH 1982/152
1982.04.01.
Huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési, illetőleg kereskedelmi kapcsolat megszakításaként minősíthető a szállító olyan – irreális feltételt tartalmazó – ajánlata, amely szerint a korábban szállított termék helyett a felhasználási célra ugyan alkalmas, de a megrendelő részére szükségtelenül jobb minőségű olyan termékre hajlandó szerződést kötni, amelynek ára a korábban szállítottnak négyszerese [Ptk. 206. § (3) bek.; GK. 15. sz.].
A felperes a keresetében a Ptk. 206. §-ának (3) bekezdése alapján az 1980. évre vonatkozóan 456 000 fm kérgezett, hasított féldorongfára szállítási szerződés létrehozását kérte, mivel az alperes erre a bányaműveléshez nélkülözhetetlen termékre – a felek között évek óta fennálló rendszeres szerződéses kapcsolat ellenére – nem volt hajlandó szerződést kötni.
Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy az importalapanyag-ellátás nehézségei, csökkenő volta miatt kénytelen a saját fakitermelését fokozni, ennek következtében a munkaerő-kapacitása csökkent. Így sem elegendő gépi erővel, sem munkaerővel nem rendelkezik ahhoz, hogy az 1980. évre kérgezett és hasított féldorongfa szállítását vállalhassa. Előadta, hogy ennek a terméknek a gyártása egyébként is gazdaságtalan, ezért helyette a szőlőműveléshez szükséges, gazdaságosan termelhető faanyagok gyártására tért át. A teljes 1980. évi kapacitását részben belföldi, részben pedig külkereskedelmi szerződésekkel lekötötte, ezért a felperes által kért minőségű faanyagot kapacitás hiánya miatt nem tudja szállítani. Hivatkozott arra, hogy a felperesnek felajánlotta a hasítás nélküli dorongfa szállítását a kért mennyiségben, ennek átvételére azonban a felperes nem volt hajlandó, ezért ezt a famennyiséget is más bányák részére kötötte le szerződésekkel.
Az elsőfokú bíróság megkereste az illetékes minisztériumot annak tisztázása céljából, hogy a felperes a vágathajtáshoz csak féldorongot tud-e használni, vagy erre a célra a dorongfa is megfelelő-e a részére. A nevezett hatóság válaszában rámutatott arra, hogy az Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat (Szabályzat) a vágatok bélelésének módjára nézve nem ad konkrét utasítást, erre az egyes bányák műszaki vezetője által az adott bánya geológiai feltételeinek figyelembevételével jóváhagyott Biztosítási Technológiai Előírás (BTE) adhat csak eligazítást.
E vélemény alapján a felperes a Szabályzat 10. pontjában és az MSZ 8892-71 számú szabvány 4. pontjában foglaltakra hivatkozott, és előadta, hogy a bányáiban a vágathajtáshoz csak kérgezett és hasított dorongfát tud felhasználni. Előadta, hogy a dorongfa megmunkálása (kérgezés, hasítás) nem tartozik a profiljába, erre nincs gépi felszerelése, de szakképzett munkaerővel sem rendelkezik.
Az elsőfokú bíróság a felek között 456 000 fm féldorong szállítására – a mindenkori hatósági áron – létrehozta a szerződést. Az ítélet indokolása szerint az alperes azzal, hogy a korábbi években szállított minőségű faanyagra nem kötötte meg a szerződést, a huzamosabb együttműködési kapcsolatot megszakította, ezért a bíróság a Ptk. 206. §-ának (3) bekezdése alapján a felek között a szállítási szerződést létrehozhatta. A bíróság rámutatott arra is, hogy az alperes önköltségszámítása az 1979. évre vonatkozott, a dorongfa ára azonban ezt követően emelkedett. Ezért nem bizonyított, hogy a korábbi években szállított minőségű faanyag előállítása az alperes számára gazdaságtalan lenne. A bíróság a bányászati tevékenység megfelelő ellátásához fűződő népgazdasági érdekre is hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett.
Az 1980. évre létrehozott szerződés tekintetében a fellebbezés nem alapos.
A felek egyezően adták elő, hogy közöttük évek óta rendszeres, éves szerződéses kapcsolat volt bányadorongfa szállítására. A korábbi években az alperes az igényelt mennyiségben szállított a felperes részére kérgezett, hasított dorongfát, ennek a minőségnek a szállítására azonban az 1980. évre nem vállalkozott. Helyette olyan terméket ajánlott a felperesnek, amely annak részére szükségtelenül jobb minőségű és egyben drágább volt, az egységára ugyanis négyszerese a korábban szállított minőségű fa árának. A GK 22. sz. állásfoglalással módosított GK 15. sz. állásfoglalás c) pontja szerint a huzamos együttműködési kapcsolat megszakításának minősül az az eset is, ha a szállító a szerződés megkötésére csak irreális feltételekkel hajlandó. Ilyen irreális feltételnek minősül az, ha a szállító a korábbi árhoz képest négyszeres áron kíván – a megrendelő részére egyébként szükségtelenül jobb minőségű – terméket szállítani, az adott esetben tehát megvalósultak a Ptk. 206. §-ának (3) bekezdése szerinti előfeltételek ahhoz, hogy a szerződést a bíróság létrehozhassa.
Az alperes azt is felajánlotta, hogy kérgezetlen dorongfát szállít a felperesnek a kért mennyiségben. A felperes viszont állította, hogy ez a minőség nem felel meg a bányabiztonsági követelményeknek, és ezt az állítását mind a Szabályzat 10. §-ának (1) bekezdése, mind az MSZ 8892-71 sz. szabvány 4. pontja igazolta. A bányadorongfának ilyen minőségben való szállítására vonatkozó szállítási készség tehát ugyancsak a huzamosabb kapcsolatnak irreális feltétel vállalásával történő megszakításának minősül.
A bíróság a huzamosabb kapcsolat megszakítása esetén a népgazdasági érdeknek és a felek méltányos érdekének figyelembevételével hozhatja létre a szerződést. Nyilvánvaló, hogy a szénbányászat fejlesztéséhez, valamint a bányában a biztonságos munkavégzéshez a jelenlegi gazdasági helyzetben igen fontos népgazdasági érdek fűződik, amely megfelel a felperes vállalati érdekének is. Az alperesnek ezzel szemben azért nem érdeke a kérgezett és hasított bányaféldorong szállítása, mert ennek termelése nem gazdaságos. Termékváltásra hivatkozott azzal, hogy emiatt a munkaerő- és gépikapacitását szőlőműveléshez szükséges termékek gyártására kívánja átállítani. Ez az egyébként helyes gazdasági elhatározás azonban nem valósulhat meg a felperes terhére, illetőleg a népgazdasági érdek ellenére.
Mivel az alperes anélkül, hogy a termékváltásról előzőleg a felperest értesítette volna, egyik évről a másikra tagadta meg a szerződéskötést a kért minőségű fa szállítására, a felperes keresete az 1980. évre vonatkozóan alapos. A kapcsolat ilyen visszaélésszerű megszakítása a GK 15. sz. állásfoglalás szerint alapot ad a bíróságnak a szállítási szerződés létrehozására. A felperesnek ugyanis nem volt elegendő ideje ahhoz, hogy a kieső termék helyett más, hasonló minőségű termék beszerzéséről gondoskodjék. Az sem vitatható, hogy a féldorongfa hiánya miatt a felperesnél súlyos termelési zavarok állhatnak be, hiszen a vágathajtást bányabiztonsági okokból esetleg le kellene állítania, ez pedig termeléskieséshez vezetne.
A Legfelsőbb Bíróság vizsgálta a teljesítés lehetetlenségét és megállapította, hogy azt az alperes nem bizonyította. A fellebbezési tárgyaláson ugyanis mind a felügyeleti hatóság, mind az alperes úgy nyilatkozott, hogy az alapanyag jelenleg is az alperes rendelkezésére áll, vagyis dorongfa hiánya nem akadályozza a termelést. A kérgezés – ugyancsak a fellebbezési tárgyaláson előadottak szerint – elsősorban nem kapacitás gondot, hanem pénzügyi problémát okoz az alperesnek, mivel a kitermelés helyéről esetenként nagyobb távolságra kell szállítani a dorongfát kérgezés céljából. Önmagában azonban a termelés gazdaságtalan volta nem akadályozhatja a szerződés létrehozását. A munkaerőhiány sincs bizonyítva, de ha ilyen valóban lenne is, a szerződést a bíróság akkor is létrehozhatta, mivel az alperes nem jogszerű magatartásával maga idézte elő azt a helyzetet, hogy a felperesi igény biztosítása érdekében megfelelő szervezési intézkedésekre kényszerül. A faanyag megmunkálása ugyanis az alperes profiljába tartozó munka, amelyet nem háríthat át a más profilban tevékenykedő és megfelelő gépi felszereltséggel nem rendelkező felperesre.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az 1980. évre 456 000 fm kérgezett és hasított féldorongfára a felek között a szállítási szerződést a Ptk. 206. §-ának (3) bekezdése alapján létrehozó első fokú ítéleti rendelkezést a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 31 003/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás