GK BH 1982/16
GK BH 1982/16
1982.01.01.
A késedelembe esett kötelezett a jogosult külön felhívása nélkül köteles a teljesítésre megfelelő póthatáridőt felajánlani [Ptk. 300. § (3) bek.].
Az alperes szállító a közte és a felperes megrendelő között 100 db kapcsolóelem szállítására létrejött szerződést az eredeti és a módosított határidőre sem teljesítette. A teljesítésre a bíróság póthatáridőt állapított meg, de a póthatáridő lejártáig is csak részteljesítésre került sor. A felperes keresetében kötbér és a még hátralékos 590 db kapcsolóelem tekintetében póthatáridő megállapítását kérte, a pertárgy értékét a még hátralékos kapcsolóelemek szerződéses vételárának megfelelően 126 000 Ft-ban jelölte meg. Az alperes mind a kötbér összegét, mind a pertárgy értékének megjelölését kifogásolta. Álláspontja szerint a pertárgy értéke azonos a kötbér összegével, amely helyes számítás szerint 5947 Ft.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest a kereset szerint késedelmi kötbérben marasztalta, póthatáridőként 1979. december 31. napját állapította meg és az alperest 3400 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a bíróság az eljárási illeték kiszabásánál „a szerződési, illetve a marasztalási összeget vette figyelembe, mivel póthatáridő megállapítására is sor került”.
Az ítélet illetékrendelkezése ellen az alperes fellebbezett és vagylagosan az eljárási illeték megfizetésére a felperest kérte kötelezni, illetőleg a pertárgyérték helyes összegének alapulvételével az eljárási illeték csökkentését kérte.
A fellebbezés részben alapos.
Az első fokon eljárt bíróság a módosított 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 119/A. §-ának (4) bekezdésében előírtak ellenére tévesen vette figyelembe az eljárási illeték alapját. A póthatáridő megállapítása iránt indított perben – amennyiben késedelmi kötbér érvényesítésére is sor kerül – a GK 20. sz. állásfoglalással módosított GK 2. sz. állásfoglalás b) pontja szerint a pertárgy értéke az érvényesített kötbér összegével azonos. Ebben a tekintetben az alperes fellebbezése alapos.
Téves viszont az alperesnek az a fellebbezési érvelése, hogy a keresetindítást megelőző eljárás lefolytatásának elmulasztása miatt a felperes köteles viselni az eljárási illetéket. A Pp. 371. §-ának (1) bekezdésében előírt előzetes eljárás le nem folytatása miatt az illeték viselésére a felperes a 16/1976. (XII. 31.) MT sz. rendelet 24. §-ának (1) bekezdésében előírt annak a további előfeltételnek a fennállása esetén lenne köteles, ha az alperes a védekezés előterjesztésére előírt határidő lejárta előtt elismerte volna a kötbér követelését. Az alperes azonban csak a tárgyaláson nyújtotta be előkészítő iratát, amely tartalma szerint sem minősül elismerésnek, mert a kötbérkövetelés összegszerűségének kifogásolását tartalmazza.
A kötbérköveteléssel ellentétben a póthatáridő megállapítása tekintetében a felperes mellőzhette a keresetindítást megelőző eljárást. Az alperesnek ugyanis a Ptk. 300. §-ának (3) bekezdése értelmében a teljesítésre haladéktalanul – a felperes felhívásának bevárása nélkül is – póthatáridőt kellett volna vállalnia. E vállalás hiányában a felperes póthatáridő megállapítására irányuló igényét okszerűen – illetékviselés kockázata nélkül – terjesztette elő [Ptk. 4. § (4) bek.].
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének illetékrendelkezését részben megváltoztatta és az eljárási illeték mértékét a fentiek szerint csökkentette. (Legf. Bír. Gf. I. 30 622/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás