MK BH 1982/166
MK BH 1982/166
1982.04.01.
Az olyan bérrendszerekben, amelyekben a dolgozó személyi alapbérét minden munkaviszonyban eltöltött három év után meghatározott összeggel emelni kell, a kötelező alapbéremelés időpontját nem változtatja meg, ha a munkaviszony fennállása alatt a munkáltató munkaviszonyban eltöltött idő címén további időt vesz figyelembe a dolgozó javára [6/1977. (VII. 27.) OM–MüM sz. r. 4. §, 7. §; 7/1977. (VII. 27.) OM–MüM sz. r. 4. §; 15/1973. (XII. 27.) MüM sz. r. 7. §].
A felperes tanár az alperes általános iskolában. A közszolgálat előtti, összesen 4 év 1 hónap 26 nap munkaviszonyát a járási tanács v. b. művelődési osztálya az 1962. május 28-án kelt határozatával beszámította az 1961. augusztus 28-án kezdődött közszolgálatba, s így a munkaviszonyainak kezdő időpontját 1957. július 4. napjában állapította meg. Az alperes ezt a kezdő időpontot nem vette figyelembe, amikor a 6/1977. (VII. 27.) OM–MüM számú együttes rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint besorolta a felperest a 3026 kulcsszámú, tanár II. elnevezésű munkakörbe és a legközelebbi kötelező béremelés időpontját 1978. január 1-jében határozta meg.
Az 1978. január 30-án kelt besorolási értesítőben pedig (amely az első kötelező előbbre sorolás iránt intézkedett) a felperes következő kötelező előbbre sorolásának időpontját 1981. január 1-jében jelölte meg, az említett rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
A felperes az 1980. január 1-jén hatályba lépett új munkajogi szabályok alapján kérte az alperestől, hogy a munkaviszonyban töltött időihez számítsa hozzá az 1955. szeptember 19-től 1956. december 20-ig tartott sorkatonai szolgálati idejét. Az alperes ennek a kérelemnek helyt adott és a beszámításról szóló határozatában a felperes munkaviszonyban töltött időinek kezdetét 1956. április 3. napjában állapította meg.
A felperes erre az új munkaviszonykezdő időpontra való hivatkozással a kötelező előbbre sorolása időpontjának 1980. január 1-jére történő módosítását és az alapbérének ettől az időponttól való felemelését kérte. Kérelmét az alperes részére számfejtést végző tanács költségvetési és elszámoló hivatal elutasította.
A felperes munkaügyi vitát kezdeményezett, de kérelmét a munkaügyi döntőbizottság elutasította.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását és a kötelező előbbre sorolása iránti kérelmének teljesítését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát és kötelezte az alperest, hogy 1980. január 1-jétől kezdve fizessen meg a felperesnek havi 250 forint kötelező alapbéremelést. Álláspontja szerint a felperes javára szóló – a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 13. §-ának (1) bekezdésére alapított – időbeszámítás, a munkaviszonyban töltött ideje kezdő időpontjának megváltoztatása értelemszerűen kihat a kötelező béremelés időpontjának módosulására is. Ez pedig azt jelenti, hogy a felperes 1980. január 1-jétől kezdve jogosult a havi 250 forint béremelésre.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusai és egyéb dolgozói munkabéréről szóló 6/1977. (VII. 27.) OM–MüM számú együttes rendelet alapján – ugyanúgy, mint korábban pl. az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók hasonló rendszerű bérrendelete hatálybalépésekor – a rendelet hatálybalépésekor (1977. szeptember 1.) állományban levő dolgozókat be kellett sorolni. A munkáltatónak a dolgozók megfelelő kulcsszámú munkakörbe történő sorolását a rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint a jogszabályok alapján (korábban vagy ez alkalommal) beszámított munkaviszonyban töltött idejük figyelembevételével kellett végrehajtania. Az első kötelező alapbéremelés időpontját a rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerint 1978. január 1-jében lehetett meghatározni. Ezt követően érvényesült a rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében előírt az a rendelkezés, hogy a személyi alapbér minden három naptári év után a munkakörre meghatározott összeggel automatikusan emelkedik.
A lényege ennek és minden ezzel egyező bérrendszernek az, hogy a dolgozó három naptári év eltelte után részesül a munkáltató mérlegelésétől független meghatározott összegű alapbéremelésben. A kötelező béremelés időpontját nem változtatja meg az időközben adott soron kívüli béremelés a más munkaköri kulcsszámba való áthelyezés, sőt még az olyan más munkáltatóhoz való áthelyezés sem, ahol a bérrendszer szintén tartalmazza a háromévenkénti bérfizetési automatizmust. Ugyancsak nem változtatja meg a kötelező béremelés időpontját a bérrendelet hatálybalépése után történt időbeszámítás sem. (A beszámított idők más vonatkozásban, pl. a megfelelő kulcsszámba sorolásnál, a pótszabadság, a jubileumi jutalom megállapításánál vehetők figyelembe.) Ellenkező álláspont elfogadása esetén nem érvényesülhetne az a szabály, hogy a bérfizetési automatizmus háromévenként következhet be.
Ezeket a szabályokat a munkajogi gyakorlat – az egységesség érdekében – valamennyi azonos rendszerű bérrendelet esetében alkalmazza, függetlenül attól, hogy az egyes bérrendeletek az egyik vagy másik szabályt konkrétan tartalmazzák-e.
Ezzel összefüggésben utal a Legfelsőbb Bíróság a felsőoktatási intézmények oktatói és egyéb dolgozói munkabéréről szóló 7/1977. (VII. 27.) OM–MüM számú együttes rendelet 4. §-ára, valamint az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkabéréről szóló 15/1973. (XII. 27.) MüM számú rendelet 7. §-ára mint olyan rendelkezésekre, amelyek a kötelező béremelésre vonatkozó, említett szabályokat tartalmazzák.
A jogalkalmazás egységessége megkívánja, hogy az azonos rendszerű bérrendeletek hatálya alá tartozó dolgozók jogvitáit abban a körben, amelyben a bérrendszerre jellemző általános érvényű szabályról van szó, azonos módon bírálják el.
A felperest tehát a kötelező béremelés 1981. január hó 1. napjától kezdődően illeti meg. (M. törv. II. 10 334/1981.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás