BK BH 1982/181
BK BH 1982/181
1982.05.01.
A jogszabály kijátszásával külföldön maradás bűntettével kapcsolatos jelentős érdeksérelem megállapíthatóságának szempontjai [Btk. 217. § (1) bek. b) pont].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat az ellene jogszabály kijátszásával külföldön maradás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a magkémiai szakmérnöki oklevéllel rendelkező vádlott az oktatási munka mellett az egyetemen is folytatott kutatási tevékenységet. Kutatómunkája elsősorban a neutron aktivációs nyomelem analitikai módszertani kérdéseire és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatára terjedt ki. Az általa végzett kutatómunka eredményeit mind Magyarországon, mind külföldön publikálták.
A vádlott családjával együtt Ausztriába onnan pedig a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. Utóbb kifejezésre juttatta, hogy nincs szándéka Magyarországra visszatérni.
Az ítélet ellen a vádlott felmentése miatt bejelentett ügyészi fellebbezés alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontjában biztosított lehetőségnél fogva dr. K. G. tanú tárgyalási vallomása alapján kiegészítette egyrészt azzal, hogy a vádlott még itthonléte idején több esetben jelentetett meg külföldön tudományos cikkeket különböző holland és angol kutatókkal közösen. A külföldön maradását követően pedig az egyik külföldi műszaki egyetem atomreaktoránál helyezkedett el a korábbival azonos tevékenységi körben.
Az így kiegészített tényállást alapul véve a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak a vádlott felmentéséhez vezető jogi álláspontjával nem értett egyet. Az adott esetben ugyanis téves az az álláspont, hogy a vádlott külföldön maradása nem sérti a Magyar Népköztársaság érdekeit.
Az elsőfokú bíróság a jelentős érdeksérelem hiányát egyrészt arra alapította, hogy a vádlott nem tanúsított olyan magatartást, amely a jelentős érdeksérelem bekövetkezését megalapozná, másrészt a vádlott személye nemzetközileg sem volt annyira ismert, hogy a kintmaradásának ténye a magyar állam nemzetközi tekintélyét jelentősen sértette volna. A vádlott nem rendelkezett olyan adatismerettel sem, amely adatoknak az állam érdekei elleni felhasználhatóságánál fogva fennállott volna azok kiszolgáltatásának a veszélye.
Az elsőfokú bíróság által vizsgált szempontok valóban olyanok, amelyeket a bírói gyakorlat e bűncselekmény miatti vád elbírálásánál nem hagyhat figyelmen kívül.
Az adott estekben azonban a felmentésre vezető jogi álláspont mégis téves.
A Btk. 217. §-hoz fűzött miniszteri indokolásból is kitűnően minden olyan személy esetében, akinek ismeretében levő adatoknál fogva vagy személyi körülményei folytán fennáll annak a veszélye, hogy jogellenes külföldön maradásának tényét a Magyar Népköztársaság ellen felhasználhatják, megállapítható a jelentős érdeksérelem.
Ez az érdeksérelem a tényállásban foglalt körülményekre figyelemmel a vádlott esetében megvalósult. A vádlott ugyanis már a külföldön maradását megelőző időben – itthonléte alatt – különböző külföldi kutatókkal több közös tanulmányt jelentetett meg. Erre is figyelemmel a vádlott nevét az adott kutatási területen nemzetközileg is ismerték. A szakmai elismertségének jelentősebb szintjére kell következtetni egyebek mellett abból is, hogy külföldön maradását követően ugyanezen a kutatási területen alkalmazták. Az atomtechnikai-kutatási területnek a jellegét is tekintve, a vádlottnak a kimagasló szakmai képzettségénél, a tudományos életben elért eredményei alapján elfoglalt helyzeténél fogva személyében a tudományos és a hazai kutatásra vonatkozó olyan ismeretanyag összpontosult, hogy ezeknek az adatoknak a külföldön való hasznosíthatósága a Magyar Népköztársaság érdekeit jelentősen veszélyezteti és a hazai kutatás számára fokozottabb veszteséget is okoz.
Az utóbbi körülmények kapcsán a jelentős érdeksérelem bekövetkezését nem csupán abból a szempontból kell mérlegelni, hogy az adott szakterületen a fentebb említetteknél fogva bekövetkező hiány milyen veszteséget okoz, hanem olyan alapon is, hogy az adott cselekményt az ellenséges propaganda milyen mértékben tudja országunk ellen felhasználni.
A vádlott tartós külföldön maradása tehát – az adott körülmények folytán – olyannak tekintendő, amely a Magyar Népköztársaság érdekeit jelentősen sérti. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a vádlott bűnösségét a Btk. 217. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bűntettben megállapította.
A büntetés kiszabása körében a Legfelsőbb Bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott javára a büntetlen előéletét, négy kiskorú gyermekes családos állapotát és két gyermekének tartós betegségét. Súlyosító körülményt nem észlelt. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a vádlottat 1 évi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. (Legf. Bír. Bf. V. 868/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás