GK BH 1982/202
GK BH 1982/202
1982.05.01.
Üzemleállás, illetve emiatt bekövetkezett termeléskiesés folytán elmaradt haszon kártérítésként nem állapítható meg, ha a kivitelezőt terhelő javítási kötelezettség a szokásos évi karbantartás ideje alatt elvégezhető lett volna [Ptk. 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 340. § (1) bek.].
A felperes sertésvágó zsírüzemének megvalósítására az I. r. alperessel generáltervezési szerződést, az I. r. alperes pedig a II. r. alperessel a technológiai munkákra altervezési szerződést kötött. Az átadott létesítménnyel kapcsolatban számos hiba merült fel, emiatt a felperes még 1975 szeptemberében keresetet nyújtott be a hibák kijavítása és a kijavítással kapcsolatos költségek viselése iránt. E kereset elbírálása során a megyei bíróság megállapította az alperesek szavatossági és kártérítési felelősségét, valamint az alperesek kártérítési felelősségének az arányát. Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság részben helybenhagyta, részben megváltoztatta.
Ezt követően – miután megtörtént a tervek kijavítása és a kijavítási munkák elvégzése is – a felperes a kijavítás során felmerült kárjellegű költségek viselése iránt nyújtott be újabb keresetet, egyrészt a hibás tervek miatt felmerült kivitelezési költségek címén, másrészt amiatt, hogy a kijavítás idejére a szokásos karbantartást meghaladó időre, egy hónapra le kellett állítani az üzemet, ami termeléskiesést okozott. Miután az alperesek csak részben ismerték el a felperes kártérítési igényét és azt is vitatták, hogy az üzemleállás a felperes által megjelölt időtartamra az ő hibás teljesítésük miatt volt szükséges, az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el.
A szakértői vélemény szerint a felperes nemcsak az alperesek szavatossági kötelezettsége alapján eszközölt áttervezési munkákkal kapcsolatos, azokkal összefüggésben felmerült kijavítási munkák költségeit érvényesíti. Az alperesek ugyanis áttervezés, a hibás tervek kijavítása során a felperes többletigényeit is teljesítették. Ezért a kijavítási költségeknek csak egy része olyan, ami a tervezési hibák miatt merült fel. A tervezési hibákkal kapcsolatban felmerült összes kárigényt a szakértő – három tételből adódóan – 205 652 Ft-ban határozta meg.
Az elsőfokú bíróság az I. r. alperest 23 114 Ft megfizetésére kötelezte a felperes javára, továbbá megállapította, hogy a felperessel szemben az I. r. alperes, azzal szemben pedig a II. r. alperes 217 471 Ft kártérítés megfizetésére köteles kamataival együtt. Ez utóbbi összeg megfizetésére közvetlenül a felperes javára a II. r. alperest kötelezte. Az ezt meghaladó kártérítési keresetet elutasította. Alaptalannak találta a felperesnek a termeléskieséssel kapcsolatos kárigényét, mert a szakvélemény szerint a hibák kijavítása megoldható lett volna az éves karbantartás időtartama alatt.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Ebben többek között azt a rendelkezést sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a keresetét a termeléskiesésre alapított kártérítési igénye tekintetében elutasította.
A fellebbezés az előbb megjelölt részében alaptalan.
A felperes többek között azon a címen támasztott kártérítési igényt az alperesekkel szemben, hogy miután a tervdokumentáció hibás volt, az annak alapján hibásan megvalósult a létesítménnynél a tervek kijavítását követően kijavítási munkálatokat kellett végezni, ennek érdekében a termelést le kellett állítani és emiatt nála termeléskiesés jelentkezett.
Az elsőfokú bíróság a lefolytatott szakértői bizonyítás adatai alapján ezt a kereseti kérelmet azért utasította el, mert arra a megállapításra jutott, hogy az alperesek hibás teljesítése miatt szükségessé vált építőipari technológiai kijavítási munkák a szokásos évi karbantartás időtartama alatt elvégezhetők voltak, tehát a felperest az általa állított okból kár nem érte. Az első fokú ítélet ide vonatkozó indokolása a másodfokú eljárás során megvizsgált adatok szerint megalapozott. A felperes a fellebbezési tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a szokásos karbantartás a korábbi években egy–három hétig tartott, nem pedig két hétig, mint ahogyan azt korábban állította. Mivel a szakértő szerint a tervhibák miatt szükséges kijavítás két hét alatt is elvégezhető lett volna, nyilvánvaló, hogy a szokásos, esetenként három hétig is tartó karbantartás alatt erre lehetőség volt. A szokottnál hosszabb időre való leállást ezért nem lehet okozati összefüggésbe hozni az alperesek szerződésszegésével. Márpedig az okozati összefüggés hiányában a felperes kártérítési igényt nem támaszthat. A felek együttműködési kötelezettségének és a Ptk. 340. §-a (1) bekezdésében előírt kárelhárítási kötelezettségnek a követelménye, hogy a felperesnek az egyébként is szokásos és szükséges karbantartás miatti üzemleállást úgy kellett volna megszerveznie, hogy az alatt az alperesek a kijavítási kötelezettségüket is elvégezhessék. Ennek a szakértő véleménye szerint műszaki akadálya nem volt [Ptk. 339. § (1) bek., 340. § (1) bek., 4. § (3) bek.].
A fentiek folytán a Legfelsőbb Bíróság a keresetet 1 007 786 Ft és kamatai erejéig elutasító rendelkezést a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. V. 30 515/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás