GK BH 1982/205
GK BH 1982/205
1982.05.01.
A megbízott – külön kikötés hiányában – nem tartozik eredményfelelősséggel és vele szemben szavatossági igény nem érvényesíthető [Ptk. 474–477. §-ai].
A I. r. alperes megbízási szerződés alapján lebonyolítóként vett részt egy városközpont épületeinek megvalósításában. Az A épület földszinti részén a felperes ruhatisztító szalonja működik.
Az épületek kivitelezését az I. r. alperessel kötött vállalkozási szerződés alapján a II. r. alperes végezte, és azokat 1976 márciusában adta át.
Az átadás-átvételt követően, 1976. március 30-án a városi tanács v. b. elrendelte a II. r. alperes szövetkezet kényszerfelszámolását, 1977. december 31-i befejezési határidővel.
A fenti okok folytán a felperes által az I. r. alperesnél bejelentett – az átadás-átvétel után felmerült – szavatossági hibák kijavítására a II. r. alperes részéről már nem kerülhetett sor. A felperes viszont több ízben kérte az I. r. alperestől a hibák megszüntetését, mert a bekövetkezett beázás a felperes működését akadályozta. A rendelkezésre álló adatok szerint az I. r. alperes a felszólításokat továbbküldte a már felszámolás alatt levő II. r. alpereshez, amelynek felszámolóbiztosa 1978. augusztus 18-án azt közölte az I. r. alperessel, hogy a természetbeni kijavításra már nincs lehetőség, arra viszont igen, hogy az I. r. alperes más kivitelezővel elvégeztesse a munkát és annak költségeit érvényesítse. Ezt a választ továbbította az I. r. alperes a felpereshez, és a maga részéről is hozzájárult ehhez a megoldáshoz. Mindezek alapján a felperes a kijavítást elvégezte és az I. r. alperesnek megküldte a 22 808 Ft-ról szóló számláját. Mivel az I. r. alperes a számlát nem egyenlítette ki, a felperes keresetében ennek megfizetésére kérte kötelezni.
Az I. r. alperes a védekezésben vitatta, hogy vele szemben a követelés érvényesíthető. Szerinte ő mint megbízott járt el, közvetített a felperes és a kivitelező között, a költségeket azonban a felperes nem tőle, hanem a kijavítási kötelezettséggel tartozó kivitelezővel szemben érvényesítheti. Arra az esetre, ha az álláspontját nem fogadnák el, keresetet támasztott a kivitelezést végző vállalattal szemben. Ezt a keresetet az elsőfokú bíróság az alapügyhöz egyesítette és együttesen tárgyalta.
Az első fokú eljárás adatai szerint a két alperes között egy másik per is folyamatban van az elsőfokú bíróságnál. Ebben a perben az I. r. alperes a kivitelezőt (II. r. alperes) a jelen perbeli épületeknél felmerült szavatossági hibák kijavítására kérte kötelezni.
Az elsőfokú bíróság az I. r. alperest a kereset szerint marasztalta. Az I. r. alperesnek a II. r. alperessel szemben előterjesztett kereseti igényére nézve a pert megszüntette.
Az ítélet indokolása szerint az. I. r. alperes a perbeli épületek tekintetében már korábban érvényesített II. r. alperes ellen szavatossági igényt. Ebben a vonatkozásban tehát perfüggőség áll fenn.
A bíróság kifejtette, hogy a felperes mint a hibás létesítmény használója az I. r. alperessel szemben jogosult szavatossági igényt érvényesíteni. A hiba fennállása, továbbá az igényérvényesítési határidő megtartása a felek között nem volt vitás. Ezért a felperes joggal követelheti, az I. r. alperestől az egyébként az ő felhatalmazása alapján, a kivitelező helyett elvégzett kijavítási munkák nem vitatott költségeit.
Az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Helyesbíteni kérte az ítélet indokolását abban a tekintetben, hogy ő nem beruházó, hanem lebonyolító, megbízott. Ilyenként a felperessel nem is áll jogviszonyban és pozíciójából adódóan nem tartozik eredménnyel.
Az I. r. alperes fellebbezése alapos.
A felek előadása és az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint egyértelműen az, hogy a per tárgyát képező létesítmény megvalósításánál az I. r. alperes lebonyolítóként járt el a városi tanáccsal megkötött megbízási szerződés alapján. Ebben a pozíciójában vállalkozási szerződést kötött a II. r. alperessel. A megbízottat azonban szavatossági kötelezettség nem terheli. Ezért olyan esetben, ha az épülettel kapcsolatban a használónak kifogása merül fel, a megbízottként eljárt vállalattól csak azt követelheti, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, járjon el a kivitelezőnél, esetleg indítson pert annak érdekében, hogy a hiba kijavításra kerüljön, illetve a szavatossági igényt egyéb módon rendezzék. A megbízott felelősségét tehát egyrészt az általa közölt megbízási szerződésben foglaltak alapján kell elbírálni, másrészt a Ptk. idevonatkozó rendelkezései alapján (474–477. §).
Helytelen tehát az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy mivel az ügyben az I. r. alperes a felperes által érvényesített hiba fennállását elismerte, és az igényérvényesítés időben történt, az I. r. alperes köteles a felperes által a II. r. kényszerfelszámolása miatt, helyette elvégzett javítási munkák ellenértékét a felperesnek megfizetni. A felperes a keresetében nem kártérítési hanem szavatossági természetű igényt érvényesített az I. r. alperessel szemben. Első ízben csak a fellebbezési eljárásban hivatkozott a felperes arra, hogy az I. r. alperes nem tett meg minden szükséges intézkedést a hiba mielőbbi kijavítása érdekében. A jelen ügyben még alkalmazandó 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet 23. §-ának (2) bekezdése szerint a jogosultat megillető szavatossági igény az előbbiekben már leírtak szerint a megbízottal szemben nem érvényesíthető, csak a vállalkozóval szemben. Ez utóbbi az, amely az általa nyújtott szolgáltatásért eredményfelelősséggel tartozik. Más kérdés az, hogy az I. r. alperesnek mindent el kellett követnie annak érdekében, hogy a kivitelező teljesítse ezt a szavatossági kötelezettségét.
Ezért tisztázni kell, hogy a felperesnek van-e az I. r. alperessel szemben az ügyviteli kötelezettség elmulasztása miatt kártérítési igénye. Ezzel kapcsolatban azt kell vizsgálni, hogy az I. r. alperes a tőle elvárható módon megfelelően továbbította-e a felperes kifogásait és igényeit a kivitelezőhöz, illetve hogy mit tett a hiba kijavítása érdekében. A perbeli adatok szerint a kényszerfelszámolás alá vont alperes illetékes ügyintézőjétől az I. r. alperes olyan nyilatkozatot kapott, hogy a hiba kijavítását a kivitelező költségére végeztessék el. Tisztázni kell, hogy a költségek felmerülése, a számla benyújtása után mit tett a megbízott annak érdekében, hogy a felpereshez a kiadáshoz hozzájusson.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletnek az I. r. alperest szavatossági alapon felmerült költségek megfizetésére kötelező rendelkezését a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ügy újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát rendelte el. (Legf. Bír. Gf. V. 30 767/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás