GK BH 1982/207
GK BH 1982/207
1982.05.01.
Gazdasági bírság összegének megállapításánál nem értékelhető különös méltánylást érdemlő körülményként az a tény, hogy az eljárás alá vont a bírság kiszabásának alapjául szolgáló magatartásával egyidejűleg – saját érdekében – fejlesztési tevékenységet is végzett [20/1973. (VII. 25.) MT sz. r. 7. §].
Az egyik tanács végrehajtó bizottsága az eljárás alá vont szövetkezettel szemben a 20/1979. (V. 26.) MT számú rendelettel módosított 20/1973. (VII. 25.) MT számú rendelet 2. §-ának a) és d/1. pontja értelmében, 1 194 805 Ft alapulvételével gazdasági bírság kiszabását indítványozta. Az indítvány szerint a tanács v. b. ipari főosztálya árhatósági ellenőrzés eredményeként azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont az 1977. április 1. és 1979. március 31. napja közötti időszakban az általa értékesített termékek árbevételét tekintve 1 194 805 Ft indokolatlan nyereségre tett szert. A vizsgált időszak alatt a szövetkezet különböző fémtömegcikkeket és szerszámokat gyártott, bedolgozók alkalmazásával forgácsoló gépi szerszámokat állított elő, valamint bérmunkát végzett. A felsorolt termékek árai részben maximált, részben hatóságilag megkötött, illetőleg szabad árformába tartoznak. Az árvetések műszakilag nem támaszthatók alá és egyébként is sértik a költségvalódiság elvét.
Az eljárás alá vont a bedolgozók rezsiköltsége mértékének megállapításánál is jogszabályellenesen járt el. A bedolgozók költségtérítését ugyanis a munkabérüket megközelítő összegben az általuk elért nettó árbevétel meghatározott %-ában állapította meg, holott ezen a címen a 17/1978. (XII. 23.) MüM számú rendelettel módosított 16/1967. (XII. 27.) MüM számú rendelet 13. §-ában előírtak szerint kizárólag a ténylegesen felmerült költségeket számolhatta volna el. A rezsitérítésen belül helyiségként a 8/1971. (II. 10.) ÉVM számú rendelet alapján megállapítható bérnél magasabb összeget fizetett ki.
A rezsitérítés amortizációs költségeket is tartalmaz. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a bemutatott gépfelajánlási nyilatkozatok, illetve azok értékelése nem fogadhatók el. Az 1977. évben mintegy 180 bedolgozótól mindössze 67 nyilatkozat volt, s ebből az eljárás alá vont csupán 25 nyilatkozatot értékelt. Ezeknél pedig a gépeknek az eljárás alá vont által nyilvántartott értéke lényegesen meghaladta azok beszerzési árát. A mérő- és fogyóeszközök, valamint a fűtési és egyéb energiaköltségek tekintetében az eljárás alá vont a kifizetéseit ugyancsak nem tudta bizonylatokkal alátámasztani. Ezekkel összefüggésben az eljárás alá vont 553 000 Ft indokolatlan nyereséget ért el.
A felsorolt többletnyereséget növeli még az eljárás alá vont 23%-os átlagnyeresége, amelynek az előbbiekre vetített összege 274 802 Ft-ot tesz ki. E szerint a szövetkezetnek az említett időszakban az indokolatlan nyeresége 1 194 805 Ft volt.
AZ eljárás alá vont védekezésében az üzemi és a szövetkezeti általános pótlékkulcs helytelen alkalmazását, valamint a bérleti díjak téves összegben való felszámítását lényegében nem vitatta. Állítása szerint bedolgozóknak az amortizációt a megbízása alapján igénybe vett szakértő által adott gépértékelést alapul véve fizette ki. Erre nézve ellenőrző szakértő kirendelését indítványozta. Utal arra, hogy bedolgozókat jogszabály nem kötelezi gépfelajánlásra. A mérő- és fogyóeszközökre, valamint a fűtési és egyéb energiaköltségre valóban bizonylatok nélkül eszközölt kifizetéseket. Ezzel kapcsolatban a bedolgozói csoportok nagy számára, azok különböző elhelyezésére, továbbá az adminisztratív létszámhelyzetére hivatkozott. A térítés összegét azonban állítása szerint a közös szövetkezeti műhelyek tényszámai alapján állapította meg. Álláspontja szerint az indítvány 2/b pontjában részletezett, vele szembeni kifogások megalapozatlanok, ezért e tekintetben a vétlenségének megállapítását kérte. Végül arra hivatkozott, hogy a többletnyereség összege az adott időszak átlagnyereségét is magában foglalja, ezért az külön nem számítható fel.
Az elsőfokú bíróság az eljárás alá vont szövetkezet 1 200 000 Ft gazdasági bírság megfizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint az eljárás alá vont az indítványnak a pótlékkulcs, valamint a helyiségek bére szabálytalan megállapítására vonatkozó tényállásait nem vitatta, amely 366 000 Ft többletnyereséget jelent. Az eljárás alá vont nem vitatta azt sem, hogy a mérő- és fogyóeszközöket, valamint a fűtési és egyéb energiaköltségeket bizonylatok nélkül fizette ki. Állította viszont, hogy az amortizáció kifizetésénél nem jogszabályellenesen járt el. Az eljárás alá vontnak azonban nem fogadható el a védekezése, mert a vizsgálatkor hatályos 16/1967. (XII. 27.) MüM számú rendelet értelmében csak a ténylegesen felmerült költségeket fizethette volna ki. Ezzel szemben az eljárás alá vont a nettó árbevételt vette alapul, és ezen a címen a bedolgozók számára annak havonként változó %-át fizette ki. Az amortizáció mértékének megállapításához szükséges alapbizonylatok az 1978. július 1. napja után változott elszámolási mód ellenére is rendkívül hiányosak. Az indítványozó által a vizsgálatba bevont szakértők az eljárás alá vont részéről megbízott szakértő gépértékelésére is figyelemmel állapították meg az említett hiányosságokat. Az eljárás alá vont egyébként a rendelkezésére álló adatok szerint a gépek olyan magas (400-500 %-os) nyilvántartási értékét vette figyelembe az amortizáció megállapításánál, ami szakértői vizsgálat nélkül is teljesen elfogadhatatlan. A további szakértői vizsgálat az eljárás alá vont szövetkezetre annál kevésbé hozhat kedvező eredményt, mivel a bizonylati fegyelem meg nem tartása miatt az ehhez szükséges alapbizonylatok hiányoznak. Ezért a bíróság a rezsitérítéssel összefüggésben keletkezett többletnyereségre vonatkozóan az indítványban kimunkált összegeket fogadta el.
Az eljárás alá vontnak megalapozott viszont a 23%-os átlagnyereség további felszámítására vonatkozó kifogása, mert azt a 920 000 Ft többletnyereség már magában foglalja. Ezért az eljárt bíróság a 274 802 Ft-ot figyelmen kívül hagyta és az előbbi összeg alapulvételével azt mintegy 30%-kal növelve 1 200 000 Ft gazdasági bírságot szabott ki, mert az eljárás alá vont magatartása a 20/1973. (VII. 25.) MT számú rendelet 2. §-nak a), illetve a d/1. pontjába ütközik. A bírság kiszabásánál a bíróság azt is mérlegelése körébe vonta, hogy az eljárás alá vont éveken keresztül folyamatosan és súlyosan megsértette a pénzügy és számvitel rendjére vonatkozó előírásokat.
AZ eljárás alá vont az ítélet ellen fellebbezett.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást – az eljárás alá vont által sérelmezett részében is – helyesen állapította meg, az eljárás alá vont szövetkezettel szemben a jogszabály helyes alkalmazásával szabott ki bírságot, s a döntését helytállóan indokolta. A gazdasági bírságnak a jogtalan vagyoni előny 30%-át alig meghaladó összeggel növelt mértékben való kiszabása pedig megfelel az állandóan követett bírói gyakorlatnak.
Az indítványozó már az indítványában helytállóan mutatott rá arra, hogy az eljárás alá vont a termékeire vonatkozó árverések készítésénél megsértette a költségvalódiság elvét, az árak kialakításánál nem tartotta meg az árszabályozó rendelkezéseket; a bedolgozóinak fizetett költségtérítések mértékének indokoltságát sem a vizsgálat során, sem utóbb nem tudta bizonylatokkal alátámasztani. Ezáltal az eljárás alá vont jelentős anyagi előnyre tett szert.
A 20/1973. (VII. 25.) MT számú rendelet 7. §-a szerint a bírság összege a 6. §-ban említett mérték alatt csak különös méltánylást érdemlő esetben állapítható meg. Különös méltánylást érdemlő körülményként azonban nem értékelhető az eljárás alá vont által felhozott – elsősorban a saját érdekében végzett és állítása szerint elismerést kiváltó – fejlesztési tevékenysége. Ennélfogva az elsőfokú bíróság által a bírság összegét tekintve is kellő részletességgel indokolt döntés ezen az alapon való megváltoztatására nincs jogszabályi lehetőség.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének sérelmezett részét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30 721/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás