21/1982. (V. 24.) MT rendelet
21/1982. (V. 24.) MT rendelet
a nemzetközi kiállításokra vonatkozó, Párizsban, az 1928. évi november hó 22. napján kelt egyezmény módosításárólszóló, Párizsban, az 1972. évi november hó 30. napján kelt jegyzőkönyv kihirdetéséről
2017.12.28.
(A Jegyzőkönyv aláírására a Magyar Népköztársaság 1 Kormánya részéről 1972. november 30-án került sor. A Jegyzőkönyv – a IV. cikkében foglalt rendelkezésnek megfelelően – 1980. június 9-én hatályba lépett.)
1. § A Minisztertanács a nemzetközi kiállításokra vonatkozó, Párizsban, az 1928. évi november hó 22. napján kelt egyezmény módosításáról szóló, Párizsban, az 1972. évi november hó 30. napján kelt jegyzőkönyvet e rendelettel kihirdeti.
2. § A Jegyzőkönyv hivatalos magyar fordítása a következő:
Jegyzőkönyv a nemzetközi
kiállításokra vonatkozó, Párizsban,
1928. november 22-én aláírt
egyezmény módosításáról
kiállításokra vonatkozó, Párizsban,
1928. november 22-én aláírt
egyezmény módosításáról
Az Egyezmény felei,
figyelembe véve azt, hogy a nemzetközi kiállítások tárgyában, Párizsban, 1928. november 22-én aláírt és az 1948. május 10-én, valamint 1966. november 16-án kelt jegyzőkönyvekkel módosított és kiegészített Egyezmény által bevezetett szabályok és eljárások hasznosaknak és szükségeseknek bizonyultak, mind a kiállítások szervezői, mind pedig a részvevő Államok számára,
arra törekedve, hogy a modern élet feltételeihez alkalmazzák az említett szabályokat és eljárásokat, valamint azokat, amelyek az alkalmazásuk felügyeletével megbízott szervezetre vonatkoznak, továbbá arra törekedve, hogy ezen rendelkezéseket egyetlen olyan okmányba foglalják össze, amely az 1928. évi Egyezmény helyébe lépni hivatott, az alábbiakban állapodtak meg:
I. cikk
A jegyzőkönyv tárgya:
a) A nemzetközi kiállításokra vonatkozó szabályok és eljárások módosítása;
b) a Kiállítások Nemzetközi Irodája tevékenységére vonatkozó rendelkezések módosítása.
MÓDOSÍTÁS
II. cikk
Az 1928. évi Egyezményt ez a Jegyzőkönyv ismét módosítja az első cikkben kifejezett célkitűzéseknek megfelelően. Az így módosított Egyezmény szövege a Jegyzőkönyv Függelékében szerepel, ez a Függelék a Jegyzőkönyv szerves részét képezi.
III. cikk
(1) Ez a Jegyzőkönyv az 1928. évi Egyezmény Feleinek aláírására Párizsban, 1972. november 30-tól 1973. november 29-ig nyitva áll, és továbbra is nyitva áll ezen utóbbi időpontot követően, ugyanezen Felek csatlakozására.
(2) Az 1928. évi Egyezmény Felei a következők révén válhatnak a Jegyzőkönyv Feleivé:
a) aláírás ratifikálásra, elfogadásra, vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül;
b) ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása mellett történő aláírás, amelyet ratifikálás, elfogadás, vagy jóváhagyás követ;
c) csatlakozás.
(3) A ratifikálási, elfogadási jóváhagyási vagy csatlakozási okmányokat a Francia Köztársaság Kormányánál kell letétbe helyezni.
IV. cikk
A Jegyzőkönyv abban az időpontban lép hatályba, amikor a III. cikkben előírt feltételek szerint annak 29 állam tagjává vált.
V. cikk
A Jegyzőkönyv rendelkezései nem kerülnek alkalmazásra olyan kiállítás nyilvántartásba vételénél, amelyre a Kiállítások Nemzetközi Irodája már időpontot fogadott el egészen az Igazgatótanács azon üléséig bezárólag, amely közvetlenül megelőzi a Jegyzőkönyvnek a fenti IV. cikk szerinti hatálybalépését.
VI. cikk
A Francia Köztársaság Kormánya értesíti a szerződő Feleket, valamint a Kiállítások Nemzetközi Irodáját;
a) a III. cikknek megfelelő aláírásokról, ratifikálásokról, jóváhagyásokról, csatlakozásokról és elfogadásokról;
b) arról az időpontról, amikor a Jegyzőkönyv a IV. cikknek megfelelően hatályba lép.
VII. cikk
A Jegyzőkönyv hatálybalépése után a Francia Köztársaság Kormánya a Jegyzőkönyvet az Egyesült Nemzetek Titkárságánál az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint nyilvántartásba véteti.
ENNEK HITELÉÜL ALULÍROTTAK, szabályszerű felhatalmazás birtokában ezt a Jegyzőkönyvet aláírták.
KELT PÁRIZSBAN, 1972. november 30-án, francia nyelven egyetlen példányban, amelyet a Francia Köztársaság Kormányának hivatalos irattárában kell megőrizni; a Francia Köztársaság Kormánya erről az eredetivel megegyező másolatokat szolgáltat ki, az 1928. évi Egyezményben részes valamennyi Fél kormányának.
(A résztvevő országok kormányai által meghatalmazott személyek aláírásai)
Függelék
A Nemzetközi Kiállításokra vonatkozó,
Párizsban, 1928. november 22-én aláírt,
és az 1948. május 10-i, 1966. november 16-i,
valamint 1972. november 30-i jegyzőkönyvekkel
módosított és kiegészített Egyezmény
A Nemzetközi Kiállításokra vonatkozó,
Párizsban, 1928. november 22-én aláírt,
és az 1948. május 10-i, 1966. november 16-i,
valamint 1972. november 30-i jegyzőkönyvekkel
módosított és kiegészített Egyezmény
MEGHATÁROZÁSOK ÉS TÁRGY
1. cikk
(1) A kiállítás olyan rendezvény, amelynek elnevezésétől függetlenül fő célja a közönség tájékoztatása azáltal, hogy feltárja azokat az eszközöket, amelyekkel az ember rendelkezik a civilizáció szükségleteinek kielégítéséhez, továbbá, hogy az emberi tevékenység egy vagy több szakterülete szerint bemutassa a végbement fejlődést, vagy a jövő perspektíváit.
(2) A kiállítás akkor nemzetközi, ha azon egynél több állam vesz részt.
(3) Valamely nemzetközi kiállítás résztvevői egyfelől a hivatalosan képviselt államok országos részlegekbe csoportosított kiállítói, másfelől a nemzetközi szervezetek és a nem hivatalosan képviselt államok kiállító állampolgárai, végül pedig azok, akik a kiállítás szabályai szerint engedélyt kaptak arra, hogy más tevékenységet folytassanak, nevezetesen az engedélyesek.
2. cikk
Az Egyezmény minden nemzetközi kiállításra alkalmazásra kerül, kivéve
a) a három hétnél rövidebb időtartamú kiállításokat;
b) a szépművészeti kiállításokat;
c) a lényegében kereskedelmi kiállításokat.
3. cikk
(1) Függetlenül attól az elnevezéstől, amelyet valamely kiállításnak annak szervezői adhatnak, az Egyezmény világ- és szakkiállításokat különböztet meg.
(2) Valamely kiállítás akkor világkiállítás, ha feltárja az emberi tevékenység több szakterületén alkalmazott eszközöket és a megvalósított vagy megvalósítandó fejlődés egészét, oly módon, ahogy az az Egyezmény 30. cikk (2) bek. a) pontjában meghatározott osztályozásból következik.
(3) A kiállítás akkor szakkiállítás, ha azt az emberi tevékenység egyetlen, az osztályozásban foglaltak szerint meghatározott szakterületének szentelik.
A KIÁLLÍTÁSOK IDŐTARTAMA ÉS GYAKORISÁGA
4. cikk
1. Valamely kiállítás időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.
2. Valamely kiállítás megnyitásának és bezárásának időpontját a kiállítás nyilvántartásba vételekor kell meghatározni, ezek az időpontok csak vis major esetében és a Kiállítások Nemzetközi Irodájának (a továbbiakban: Iroda) beleegyezésével, valamint az Egyezmény V. címében foglaltak szerint módosíthatók. A kiállítás teljes időtartama azonban semmiképpen nem haladhatja meg a 6 hónapot.
5. cikk
1. Az Egyezmény szerinti kiállítások gyakoriságát az alábbi rendelkezések szabályozzák:
a) Ugyanabban az államban legalább 20 évnek kell elválasztania egymástól két világkiállítást; legalább 5 éves időközöknek kell elválasztania a világkiállítást egy szakkiállítástól;
b) Különböző államokban legalább 10 éves időköznek kell elválasztania egymástól két világkiállítást;
c) Ugyanabban az államban legalább 10 évnek kell elválasztania egymástól az azonos jellegű szakkiállításokat, legalább 5 éves időköznek kell elválasztania egymástól két különböző jellegű szakkiállítást;
d) Különböző államokban legalább 5 éves időköznek kell elválasztania egymástól két azonos jellegű szakkiállítást; legalább 2 éves időköznek kell elválasztania egymástól két különböző jellegű szakkiállítást.
(2) A fenti (1) bekezdés rendelkezései ellenére az Iroda kivételesen és a 28. cikk (3) bekezdés f) pontjában előírt feltételek mellett csökkentheti a fenti időközöket.2
(3) Azok az időközök, amelyeknek el kell választaniok egymástól a nyilvántartásba vett kiállításokat, az említett kiállítások megnyitásának időpontjával kezdődnek.
NYIVÁNTARTÁSBA VÉTEL
6. cikk
(1) Azon szerződő Fél kormányának, amelyiknek területén kiállítást terveznek (a továbbiakban: meghívó kormány), nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kell intéznie az Irodához és közölnie kell azokat a törvényhozási, rendeleti vagy pénzügyi intézkedéseket, amelyeket a kiállítás alkalmából szándékozik hozni. Az olyan állam kormánya, amelyik nem tagja az Egyezménynek, ha egy kiállítás nyilvántartásba vételét kívánja kieszközölni, hasonló módon kérelmet intézhet az Irodához, feltéve, hogy kötelezettséget vállal a szóban forgó kiállítás vonatkozásában az Egyezmény I., II., III. és IV. címeiben foglalt rendelkezések, valamint az alkalmazásukra kiadott szabályok betartására.
(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet annak a kormánynak kell benyújtania, amelyik a kiállítás tervezett helye tekintetében a nemzetközi kapcsolatokért felelős (az alábbiakban: meghívó kormány), még abban az esetben is, ha ez a kormány nem szervezője a kiállításnak.
(3) Az Iroda kötelező rendelkezéseivel határozza meg a kiállítási időpont lefoglalására vonatkozó maximális időt, és a nyilvántartásba vételi kérelem előterjesztésére vonatkozó minimális határidőt; pontosan előírja azt is, hogy milyen okmányokat kell az ilyen kérelemhez mellékelni. Hasonlóképpen kötelező rendelkezéssel rögzíti azon díjak összegét, amelyeket a kérelem megvizsgálási költségei címén kíván meg.
(4) A nyilvántartásba vétel csak akkor engedélyezhető, ha a kiállítás megfelel az Egyezményben rögzített feltételeknek, valamint az Iroda által megállapított előírásoknak.
7. cikk
(1) Abban az esetben, ha két vagy több állam verseng egymással valamely kiállítás nyilvántartásba vételéért és nem jutnak megegyezésre, az ügyet az Iroda közgyűlése elé terjesztik, amely a felhozott szempontok figyelembevétele mellett, főként pedig a történelmi vagy erkölcsi jellegű különleges okok, az utolsó kiállítás óta eltelt idő és a pályázó államok által már szervezett rendezvények száma alapján dönt.
(2) Kivételes körülmények hiányában az Iroda annak a kiállításnak biztosít elsőbbséget, amelyet a szerződő Felek valamelyikének területén terveznek.
8. cikk
A 4. cikk (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével az az állam, amelynek kérelmére egy kiállítást nyilvántartásba vettek, elveszíti az ezen nyilvántartásba vételhez fűződő jogokat, ha módosítja azt az időpontot, amelyet eredetileg bejelentett. Ha a kiállítást más időpontban kívánja megrendezni, akkor új kérelmet kell előterjesztenie, és adott esetben alá kell vetnie magát a 7. cikkben az esetleges versengések esetére megállapított eljárásnak.
9. cikk
(1) Szerződő Felek megtagadják a részvételt, és minden erkölcsi és anyagi támogatásukat az olyan kiállítástól, amely nyilvántartásba vételre nem került.
(2) Szerződő Felek teljesen szabadon döntik el azt, hogy részt vesznek-e egy nyilvántartásba vett kiállításon, vagy sem.
(3) Mindegyik Szerződő Fél felhasznál minden olyan eszközt, amely saját jogrendje szerint számára legalkalmasabbnak látszik ahhoz, hogy fellépjen a fiktív, vagy az olyan kiállítások kezdeményezőivel szemben, amelyekre a résztvevőket hazug ígéretekkel, hirdetésekkel vagy reklámmal csalárd módon csábítják.
A NYILVÁNTARTÁSBA VETT KIÁLLÍTÁSOK
SZERVEZŐI, VALAMINT A RÉSZTVEVŐ ÁLLAMOK
KÖTELEZETTSÉGEI
SZERVEZŐI, VALAMINT A RÉSZTVEVŐ ÁLLAMOK
KÖTELEZETTSÉGEI
10. cikk
(1) A meghívó kormánynak gondoskodnia kell az Egyezmény rendelkezéseinek, valamint az Egyezmény alkalmazása érdekében kiadott szabályok betartásáról.
(2) Abban az esetben, ha ez a kormány nem maga rendezi a kiállítást, akkor a rendező jogi személyt a kormánynak ilyenként hivatalosan el kell ismernie és szavatolnia, hogy a jogi személy kötelezettségeinek eleget tesz.
11. cikk
(1) Minden kiállításon való részvételre vonatkozó meghívást – akár a szerződő Felekhez, akár pedig a nem tag államokhoz intézik azt – kizárólag a meghívó állam kormánya küldheti meg és csak a meghívott állam kormányának diplomáciai úton és az a kormány, valamint azon más természetes vagy jogi személyeknek részére szólhat, akik a kormány fennhatósága alá tartoznak. A válaszokat, úgyszintén a meg nem hívottak természetes vagy jogi személyek által kifejezett részvételi óhajokat is a meghívó kormányhoz kell eljuttatni, ugyanezen úton. A meghívásoknak figyelemmel kell lenniök az Iroda által előírt határidőkre. A nemzetközi jellegű szervezeteknek a részükre szóló meghívásokat közvetlenül kell megküldeni.
(2) Egyik szerződő Fél sem szervezhet, vagy pártfogolhat olyan nemzetközi kiállításon való részvételt, amelyre a fenti meghívásokat nem az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelő módon küldték meg.
(3) A szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem küldenek és nem fogadnak el semmilyen kiállításon való részvételre szóló meghívást, legyen az a kiállítás akár valamely szerződő Fél területén, akár pedig egy nem tagállam területén, ha ez a meghívás nem tesz említést az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelő módon történt nyilvántartásba vételről.
(4) Bármelyik szerződő Fél kérheti a szervezőket, hogy a részére szólón kívül hozzá más meghívásokat ne juttassanak el. Megtagadhatja a meghívások vagy a nem meghívott természetes vagy jogi személyek által kifejezett részvételi óhajok továbbítását is.
12. cikk
A meghívó kormánynak ki kell neveznie egy kiállítási főbiztost, akinek az a feladata, hogy a kormányt képviselje az Egyezmény minden vonatkozásában és a kiállítással kapcsolatos bármely kérdésben.
13. cikk
Mindegyik állam kormányának, amely valamely kiállításon részt vesz, ki kell neveznie egy fő részlegmegbízottat, aki őt a meghívó kormánynál képviseli. A fő részlegmegbízott egyedül felelős országa részvételének megszervezéséért. Tájékoztatja a kiállítás főbiztosát a részleg összetételéről és őrködik a kiállítók jogainak és kötelezettségeinek betartásán.
14. cikk
(1) Ha a világkiállításokon nemzeti kiállítási csarnokok vannak, úgy a résztvevő kormányok saját költségükön építik fel kiállításcsarnokaikat. Mindazonáltal az Iroda előzetes jóváhagyásával a világkiállítások szervezői kivételesen építhetnek olyan létesítményeket is, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy azokat bérbeadják azoknak a kormányoknak, amelyeknek nincs módjuk nemzeti kiállítási csarnokokat építeni.
(2) A szakkiállításokon az épületek építése a szervezők feladata.
15. cikk
Világkiállításon sem a meghívó kormány, sem a helyi hatóságok, sem pedig a kiállítás szervezői nem szedhetnek bért, vagy térítési átalányt a résztvevő kormányok részére juttatott helyek után (eltekintve a 14. cikkely 1. bekezdése szerinti kivételes esetben a megépített kiállítási helyek után fizetendő bérleti díjtól). Abban az esetben, ha a meghívó államban hatályban levő jogszabályok szerint ingatlannal kapcsolatos illeték lenne követelhető, az a szervezőket terheli. Díjazás tárgyát csakis az Iroda által jóváhagyott szabályok alapján ténylegesen nyújtott szolgáltatások képezhetik.
16. cikk
A kiállítások vámszabályzatát az Egyezmény szerves részét képező Melléklet tartalmazza.
17. cikk
Valamely kiállításon csak azok a részlegek tekinthetők nemzeti részlegeknek és következésképpen csak azok jelölhetők meg ezzel az elnevezéssel, amelyeket a résztvevő államok kormányai által a 13. cikknek megfelelően kinevezett főmegbízottak felügyelete alatt létesítettek. A nemzeti részleg magában foglalja a szóban forgó állam valamennyi kiállítóját, kivéve az engedélyeseket.
18. cikk
(1) Valamely kiállításon az egyik résztvevőnek vagy a résztvevők valamelyik csoportjának megjelölésére a szerződő Felek valamelyikére utaló földrajzi elnevezés csakis az illető Fél kormányát képviselő fő részlegmegbízott engedélyével alkalmazható.
(2) Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél nem vesz részt valamelyik kiállításon, akkor a kiállítás főbiztosa gondoskodik a Szerződő Fél jogainak az előző bekezdés szerinti védelméről.
19. cikk
(1) A valamelyik résztvevő állam nemzeti részlegében bemutatott termékeknek szoros kapcsolatban kell lenniök ezzel az állammal (pl. az illető állam területéről eredő tárgyak, vagy pedig állampolgárai által létrehozott termékek).
(2) Mindazonáltal az érintett többi állam főmegbízottainak hozzájárulásával szerepelhetnek itt egyéb tárgyak vagy termékek is, feltéve, hogy azok csupán a bemutató kiegészítését szolgálják.
(3) A résztvevő államok az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti vitája esetén a fő részlegmegbízottak testülete dönt a jelenlevő megbízottak szótöbbségével. A döntés végérvényes.
20. cikk
(1) Hacsak a meghívó állam hatályos jogszabályai nem tartalmaznak ezzel ellentétes rendelkezéseket, semmiféle monopólium nem engedélyezhető, kivéve az Iroda által a nyilvántartásba vétel alkalmával a közös szolgáltatások tekintetében adott engedélyt. Ebben az esetben a szervezőket a következő kötelezettségek terhelik:
a) A kiállítás általános szabályzatában és a részvételi szerződésben ismertetni kell a létező monopóliumot, vagy monopóliumokat;
b) A résztvevők részére biztosítani kell a monopolizált szolgáltatások használatát, az államban szokás szerint alkalmazott feltételekkel;
c) A főmegbízottak hatásköre megfelelő részlegeikben semmilyen esetben sem korlátozható.
(2) A kiállítás főbiztosa minden intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a résztvevő államoktól kért díjak ne legyenek magasabbak, mint azok a díjak, amiket a kiállítás szervezőitől kérnek és hogy semmi esetre se legyenek magasabbak, mint a szokásos helyi díjak.
21. cikk
A kiállítás főbiztosa minden lehetséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a közérdekű szolgáltatások hatékony működését a kiállításon belül biztosítsa.
22. cikk
A meghívó kormány igyekszik megkönnyíteni az államok és állampolgáraik részvételének megszervezését, mégpedig főként a szállítási díjszabások, valamint a személyek és tárgyak elfogadási feltételei tekintetében.
23. cikk
(1) A kiállítás általános szabályzatának közölnie kell, hogy a megadható részvételi bizonyítványoktól függetlenül ítélnek-e oda díjakat a résztvevőknek, vagy nem. Ha díjakat irányoznak elő, azok odaítélése egyes kategóriákra korlátozható.
(2) A kiállítás megnyitása előtt mindegyik résztvevő kinyilatkoztathatja, hogy kívül akar maradnia a díjak odaítéléséből.
24. cikk
A következő címben tárgyalt Kiállítások Nemzetközi Irodája megállapíthatja azokat a szabályokat, amelyek rögzítik a bírálóbizottságok általános összetételi és működési feltételeit és meghatározzák a díjak odaítélésének módját.
INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
25. cikk
(1) Kiállítások Nemzetközi Irodája néven nemzetközi szervezet létesül, azzal a feladattal, hogy felügyelje és gondoskodjon az Egyezmény alkalmazásáról. Tagjai a szerződő Felek kormányai. Az Iroda székhelye Párizsban van.
(2) Az Iroda jogi személy, mint ilyen szerződéseket köthet, ingó és ingatlan javakat szerezhet és eladhat, illetve perben állhat.
(3) Az Irodának – az Egyezmény által ráruházott hatáskörök gyakorlása érdekében – jogában áll az államokkal és a nemzetközi szervezetekkel megállapodásokat kötni, különösen a kiváltságok és mentességek tárgyában.
(4) Az Iroda közgyűlésből, elnökből, végrehajtó bizottságból, szakbizottságokból, annyi alelnökből ahány bizottság van, továbbá a főtitkár felügyelete alá tartozó titkárságból áll.
26. cikk
Az Iroda közgyűlése a Szerződő Felek kormányai által kijelölt küldöttekből, mégpedig mindegyik Szerződő Fél 1-3. küldöttéből tevődik össze.
27. cikk
A közgyűlés rendes ülésszakokat tart, és tarthat rendkívüli ülésszakokat is. A közgyűlés, mint az Iroda legfelső döntéshozatali szerve rendelkezik minden olyan kérdésben, amelyeket az Egyezmény az Iroda illetékességébe utal.
Ezen túlmenően elsősorban:
a) megvitatja, elfogadja és közzéteszi a nemzetközi kiállítások nyilvántartásba vételére, osztályozására és szervezésére, valamint az Iroda működésére vonatkozó rendelkezéseket. Az Egyezmény rendelkezéseinek keretében kötelező szabályzatokat állapíthat meg. Ugyanígy megállapíthat olyan típus szabályzatokat is, amelyek a kiállítások szervezéséhez vezérfonalként szolgálnak;
b) megállapítja a költségvetést, ellenőrzi és jóváhagyja az Iroda elszámolását;
c) jóváhagyja a főtitkár jelentéseit;
d) létrehozza az általa szükségesnek tartott bizottságokat, kijelöli a végrehajtó bizottság, valamint a többi bizottság tagjait és megállapítja megbízatásuk időtartamát;
e) jóváhagyja az Egyezmény 25. cikkének (3) bekezdésében említett valamennyi nemzetközi megállapodás tervezetét;
f) elfogadja a 33. cikkben említett módosítási terveket;
g) kijelöli a főtitkárt.
28. cikk
(1) Mindegyik szerződő Fél kormánya – akárhány küldöttje van is – egy szavazattal rendelkezik a közgyűlésen. Mindazonáltal e szavazati jogot felfüggesztik, ha a részéről esedékessé vált tagdíjaknak – a 32. cikk szerinti teljes összege – meghaladja a folyó évre és az előző évre járó tagdíjainak összegét.
(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen jelenlevő és szavazati joggal rendelkező küldöttek száma legalább a szavazati joggal rendelkező szerződő Felek számának kétharmada. Ha a határozatképességhez szükséges létszám nincs meg, akkor a közgyűlést ugyanazzal a napirenddel egy hónapon belül újból össze kell hívni. Ebben az esetben a határozatképességhez megkívánt létszám a szavazati joggal rendelkező Felek számának felére csökken.
(3) A határozathozatal a jelenlevő delegációk szótöbbségével történik; a delegációk igennel, vagy nemmel szavazhatnak. Mindazonáltal a következő esetekben kétharmados többségre van szükség:
a) az Egyezmény módosítására vonatkozó javaslatok elfogadása;
b) a szabályzatok megállapítása és módosítása;
c) a költségvetés elfogadása és a szerződő Felek éves tagdíjai összegének megállapítása;
d) hozzájárulás valamely kiállítás megnyitási és bezárási időpontjainak módosításához a fenti 4. cikkben közzétett feltételek mellett;
e) egy nem tagállam területén rendezendő kiállítás nyilvántartásba vétele abban az esetben, ha ez verseng az egyik Szerződő Fél területén tervezett kiállítással;
f) az Egyezmény 5. cikkében előírt időközök csökkentése;
g) a szerződő Felek egyike által valamely módosítással kapcsolatosan előterjesztett fenntartások elfogadása; ha az említett módosítást a 33. cikk alkalmazása szerint – az esettől függően – négyötöd többséggel, vagy pedig egyhangúan kellett elfogadni;
h) minden nemzetközi megállapodás tervezet jóváhagyása;
i) a főtitkár kinevezése.
29. cikk
(1) Az elnököt a közgyűlés választja meg titkos szavazással 2 éves időszakra, a szerződő Felek kormányainak küldöttei közül; megbízatásának időtartama alatt az elnök nem képviseli többé azt az államot, amelynek állampolgára. Az elnök újraválasztható.
(2) Az elnök hívja össze és vezeti a közgyűlés üléseit és felügyel az Iroda működésére. Távollétében feladatait a végrehajtó bizottság vezetésével megbízott alelnök látja el, vagy ennek hiányában a többi alelnök egyike, megválasztásuk sorrendjében.
(3) Az alelnököket a közgyűlés választja meg a Szerződő Felek kormányainak küldöttei közül, és a közgyűlés határozza meg megbízatásuk természetét és időtartamát, főként pedig kijelöli azt a bizottságot, amely élére kerülnek.
30. cikk
(1) A végrehajtó bizottság tizenkét szerződő Fél kormányának egy-egy küldöttéből áll, mégpedig mindegyik fél egy küldöttet jelöl.
(2) A végrehajtó bizottság:
a) megállapítja és naprakész állapotban tart egy osztályozást azokról az emberi tevékenységekről, amelyek alkalmasak arra, hogy valamely kiállításon szerepeljenek;
b) megvizsgálja a kiállítások nyilvántartásba vételére irányuló kérelmeket és azokat véleményével jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszti;
c) ellátja azon feladatokat, amelyeket a közgyűlés bíz rá;
d) kérheti más bizottság véleményét.
31. cikk
(1) Az Egyezmény 28. cikkének rendelkezései szerint kinevezett főtitkárnak valamelyik szerződő Fél állampolgárának kell lennie.
(2) A főtitkár feladata, hogy vezesse az Iroda folyó ügyeit a közgyűlés, a végrehajtó bizottság utasításai szerint. Kidolgozza a költségvetés tervezetet, bemutatja az elszámolásokat és a közgyűlés elé terjeszti a tevékenységére vonatkozó jelentéseket. Képviseli az Irodát, többek között a bíróság előtt is.
(3) A főtitkár egyéb hatáskörét és kötelezettségeit, valamint jogi helyzetét a közgyűlés határozza meg.
32. cikk
Az Iroda éves költségvetését a közgyűlés a 28. cikk (3) bekezdésében előírt feltételek között határozza meg. Számbaveszi az Iroda pénztartalékait, mindennemű bevételt, valamint az előző költségvetési évekről áthozott tartozik-követel egyenlegeket. Az Iroda kiadásait ezek az eszközök, valamint a szerződő Felek azon tagdíjai fedezik, amelyeket a közgyűlés részesedésük arányában megállapított.
33. cikk
(1) Bármelyik szerződő Fél javasolhatja az Egyezmény módosítását. A módosítás tervezett szövegét, valamint indokait a főtitkárhoz kell eljuttatni, aki azokat a legrövidebb időn belül ismerteti a többi szerződő Féllel.
(2) A javasolt módosítástervezetet felveszik a közgyűlés rendes ülésszakának vagy egyik olyan rendkívüli ülésszakának napirendjére, amelyet legalább három hónappal azt követően tartanak meg, hogy a tervezetet a főtitkár szétküldte.
(3) A közgyűlés által az előző szakaszban, valamint a 28. cikkben előírt feltételek szerint elfogadott minden módosítástervezetet a Francia Köztársaság Kormánya elfogadás végett a szerződő Felek elé terjeszti. Az mindezen Felek szempontjából akkor lép hatályba, amikor a Felek négyötöde közölte a Francia Köztársaság Kormányával, hogy azt elfogadta. Mindazonáltal, az előző rendelkezésekkel ellentétben bármely olyan módosítás tervezet, amely ez a bekezdés, a vámszabályozásra vonatkozó 16. cikk, vagy az említett cikkben tárgyalt melléklet módosítására vonatkozik, csak akkor lép hatályba, ha valamennyi szerződő Fél értesítette a Francia Köztársaság Kormányát, annak elfogadásáról.
(4) Ha egy szerződő Fél valamely módosítást fenntartással kíván elfogadni, közli az Irodával a tervbe vett fenntartás szövegét. Az említett fenntartás elfogadhatósága felől a közgyűlés dönt. A közgyűlésnek helyt kell adnia azon fenntartásoknak, amelyek arra irányulnak, hogy megőrizzék a megszerzett pozíciókat a kiállításokkal kapcsolatban és el kell vetnie azokat a fenntartásokat, amelyek kiváltságos helyzetek teremtését eredményeznék. Ha a közgyűlés elfogadta a fenntartást, úgy az azt előterjesztő említett Fél, a fent említett négyötödös többség megállapításánál azok közé számítandó, akik a módosítást elfogadták. Ha a fenntartást nem fogadják el, úgy az azt előterjesztő Fél választhat a módosítás visszautasítása vagy pedig annak fenntartás nélküli elfogadása között.
(5) Amikor a módosítás ennek a cikknek a (3) bekezdésében foglalt feltételek szerint hatályba lép, akkor bármelyik olyan szerződő Fél, amelyik visszautasította annak elfogadását, amennyiben célszerűnek tartja, a 37. cikkben foglalt jogokkal élhet.
34. cikk
(1) Minden olyan véleményeltérést, amely két vagy több szerződő Fél között a jelen Egyezmény alkalmazása vagy értelmezése tekintetében merül fel, és az Egyezmény által döntési hatáskörrel felruházott szervek részéről nem rendezhető, a vitában álló felek közvetlenül tárgyalnak meg.
(2) Amennyiben ezek a tárgyalások rövid időn belül nem végződnek megegyezéssel, akkor a felek valamelyike az Iroda elnökéhez fordul, és tőle békéltető kijelölését kéri. Ha pedig a békéltető sem képes elérni, hogy a vitában álló felek valamelyik megoldásban megállapodjanak, úgy jelentést tesz az elnöknek a vita lényegéről és terjedelméről.
(3) Az ellentét ekkénti megállapítása után a véleményeltérést választottbíróság elé kell bocsátani. Ebből a célból az egyik Fél a vitában álló felekhez intézett jelentés közlésétől számított 2 hónapon belül választottbírósági eljárás iránti kérelmet nyújt be az Iroda főtitkárához, megnevezve abban az általa választott döntőbírót. A vitában érdekelt másik vagy többi Félnek két hónapon belül kell külön-külön kijelölnie a maga választott bíráját. Ennek hiányában a Felek egyike a Nemzetközi Bíróság elnökéhez fordul és tőle kéri választott bíró vagy bírák kijelölését. Amikor több Fél közös álláspontot képvisel, akkor az előző szakasz rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából csak egyetlen Félnek számítanak. Vitás esetben a főtitkár dönt.
A választott bírák elnököt választanak. Amennyiben a választott bírák két hónapon belül nem tudnak az elnök személyében megállapodni, úgy kijelöléséről a Felek egyikének kérelmére a Nemzetközi Bíróság elnöke gondoskodik.
(4) A választottbíróság határozatát tagjai szavazatának többségével hozza. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. Ez a választott döntőbírósági határozat véglegesen és fellebbezés lehetősége nélkül kötelező a vitában álló valamennyi Félre.
(5) Az Egyezmény aláírásakor, ratifikálásakor vagy ahhoz való csatlakozáskor bármely állam kinyilatkoztathatja, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek a fenti (3) és (4) bekezdések rendelkezéseit. Az említett rendelkezések a többi szerződő Felet sem kötik az olyan állammal szemben, amely ilyen fenntartással élt.
(6) Az a szerződő Fél, amelyik az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően fenntartással élt, ezt a fenntartást a letéteményes Kormányhoz intézett bejelentésével bármikor visszavonhatja.
35. cikk
Ez az Egyezmény csatlakozásra nyitva áll egyrészről minden állam számára, akár tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, akár nem; amennyiben részese a Nemzetközi Bíróság Statútumának, vagy tagja az Egyesült Nemzetek valamelyik speciális intézményének, vagy tagja a Nemzetközi Atomenergia Bizottságnak, másrészről pedig minden olyan állam számára, amelynek csatlakozás iránti kérelmét az Iroda közgyűlésén a szavazati joggal rendelkező szerződő Felek kétharmados többséggel jóváhagyták. A csatlakozási okmányokat a Francia Köztársaság Kormányánál kell letétbe helyezni, és azok letételük napján lépnek hatályba.
36. cikk
A Francia Köztársaság Kormánya az Egyezményben részes államok kormányait, valamint a Kiállítások Nemzetközi Irodáját értesíti
a) a 33. cikknek megfelelően történt módosítások hatálybalépéséről;
b) a 35. cikknek megfelelően történt csatlakozásokról;
c) a 37. cikknek megfelelően történt felmondásokról;
d) a 34. cikk (5) bekezdése szerinti fenntartásokról;
e) az Egyezmény esetleges megszűnéséről.
37. cikk
(1) Bármelyik szerződő Fél felmondhatja az Egyezményt azzal, hogy ezt a szándékát írásban közli a Francia Köztársaság Kormányával.
(2) Ez a felmondás a szóban forgó közlés vételét követő egy év elteltével lép hatályba.
(3) Az Egyezmény akkor szűnik meg, ha – a felmondások következtében – a szerződő Felek száma hét alá csökken.
Fenntartva olyan megállapodás lehetőségét, amelyet a szerződő Felek az Iroda feloszlatása tárgyában hoznak, a felszámolás ügyvitele a főtitkár feladata.
A vagyont a szerződő Felek között kell felosztani, azon tagdíjak arányában, amelyeket azóta fizettek, hogy az Egyezmény tagjai lettek. Az esetleges veszteséget ugyancsak a Felek viselik a folyó költségvetési évre megállapított tagdíjak arányában.
Melléklet a Nemzetközi Kiállításokra vonatkozó,
Párizsban 1928. november 22-én aláírt
és az 1948. május 10-i, 1966. november 16-i,
valamint 1972. november 30-i jegyzőkönyvekkel
módosított és kiegészített
Egyezményhez
Párizsban 1928. november 22-én aláírt
és az 1948. május 10-i, 1966. november 16-i,
valamint 1972. november 30-i jegyzőkönyvekkel
módosított és kiegészített
Egyezményhez
Vámszabályozás
a Nemzetközi Kiállítások résztvevői által importált
cikkekre
a Nemzetközi Kiállítások résztvevői által importált
cikkekre
1. cikk
Meghatározások
A Melléklet alkalmazása szempontjából:
a) ”Behozatali vámok” a vámilletékek és minden olyan egyéb vám, valamint illetékek, amelyeket a behozatalkor vagy a behozatal címén szednek be, valamint minden olyan jövedéki adó és belső illeték, amelyeket az importált árucikkekre vetnek ki, mégis az olyan közterhek kivételével, amelyek a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségére korlátozódnak, és amelyek nem szolgálják a nemzeti termékek közvetett védelmét vagy pedig nem képeznek behozatali adó jellegű illetéket.
b) ”Időleges behozatali engedély” az ideiglenes vámmentes behozatal, behozatali tilalmak és korlátozások nélkül, az újrakivitel kötelezettségével.
2. cikk
Az időleges behozatali engedély kedvezményét élvezik:
a) azon áruk, amelyeket kiállításra vagy arra szántak, hogy a kiállításon bemutatásra kerüljenek,
b) azok az áruk, amelyeket arra szántak, hogy külföldi termékek kiállításán a bemutatók során kerüljenek használatra, nevezetesen:
i) a kiállított külföldi gépek vagy készülékek bemutatásához szükséges áruk;
ii) a kiállításon külföldi kiállító csarnokaihoz és kiállítási helyeihez, továbbá valamely részt vevő külföldi ország fő részlegmegbízottja részére rendelt helyiségekhez szükséges építési anyagok még nyers állapotban is, a dekoráció és bútorzat anyaga, ill. az elektromos berendezés;
iii) a kiállítás munkálataihoz szükséges és az építkezéshez felhasznált szerszámok, ill. felszerelés, valamint szállítóeszközök;
iv) az a reklám- vagy demonstrációs anyag, amelynek nyilvánvalóan az a rendeltetése, hogy a kiállításon hírverés céljára alkalmazzák, így a hangfelvételek, filmek és diapozitívek, valamint az ezek használatához szükséges felszerelés.
c) az az anyag – ideértve a tolmácsolás célját szolgáló berendezéseket, a hangfelvevő készülékeket, és az oktató, tudományos vagy kulturális jellegű filmeket is –, amelynek az a rendeltetése, hogy a kiállítás alkalmával kerüljön felhasználásra.
3. cikk
A Melléklet 2. cikkében foglalt kedvezmények nyújtásának az a feltétele,
a) hogy az árukat azok újrakivitele alkalmával azonosítani lehessen;
b) hogy a részt vevő ország fő részlegmegbízottja pénzalap letétbe helyezése nélkül szavatolja az olyan áruk utáni behozatali vámok megfizetését, amelyeket a kiállítás bezárását követően a megállapított határidőn belül nem visznek újra ki; a kiállítók kérelmére egyéb oly biztosítékok is elfogadhatók, amelyeket a meghívó ország jogrendje ismer: (pl. a Vámegyüttműködési Tanács 1961. december 6-án kelt megállapodással létesített ún. A.T.A. Vámigazolvány);
c) hogy az időleges behozatali engedélyt adó ország vámhatóságainak megítélése szerint a Melléklet által előírt feltételeket teljesítették.
4. cikk
Az ideiglenes behozatali engedély alá eső áruk mindaddig, ameddig a Mellékletben foglalt kedvezményeket élvezik, ellenszolgáltatás mellett nem adhatók kölcsön vagy bérbe, sem más módon nem használhatók fel, illetve nem szállíthatók a kiállítás területén kívülre, hacsak az ideiglenes behozatali engedélyt adó ország jogszabályai erre módot nem nyújtanak. Ezeket az árukat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb három hónappal a kiállítás bezárását követően újra ki kell vinni. A vámhatóságok ezt az időszakot méltányos okokból az időleges behozatali engedélyt adó ország törvényei és szabályzatai által előírt határok között meghosszabbíthatják.
5. cikk
a) A 4. cikkben előírt újrakiviteli kötelezettség ellenére a romlandó vagy súlyosan megrongálódott, ill. a kis értékű áruk újrakivitele nem kötelező, feltéve, hogy a vámhatóságok határozatainak megfelelően:
i) az utánuk járó behozatali vámot lerótták, vagy
ii) azokról – minden ellenszolgáltatás nélkül – lemondtak az időleges behozatali engedélyt adó ország államkincstára javára, vagy
iii) azokat hivatalos ellenőrzés mellett megsemmisítették anélkül, hogy az ebből az időleges behozatali engedélyt adó ország államkincstára terhére költségek merültek volna fel.
Mindazonáltal az újrakiviteli kötelezettség nem vonatkozik semmiféle olyan árura, amelyet az illetékes fő részlegmegbízott kívánságára hivatalos ellenőrzés mellett semmisítettek meg anélkül, hogy ebből az időleges behozatali engedélyt adó ország államkincstára terhére költségek merültek volna fel.
b) Az időleges behozatali engedély alá eső áruk rendeltetése lehet más is, nemcsak újrakivitel és különösen a belföldi fogyasztás rendelkezésére bocsáthatók, amennyiben eleget tesznek azoknak a feltételeknek és alakiságoknak, amiket az időleges behozatali engedélyt adó ország jogszabályai értelmében akkor kellett volna alkalmazni, ha ezeket az árukat közvetlenül importálják külföldről.
6. cikk
Azok a termékek, amelyek a kiállítás folyamán járulékosan állnak elő, az időleges behozott árukból, a kiállított gépek vagy készülékek bemutatása alkalmával – az alábbi 7. cikk rendelkezéseinek fenntartásával – a Melléklet 4. és 5. cikkében foglalt rendelkezések alá esnek ugyanúgy, mintha időleges behozatali engedélyt kaptak volna.
7. cikk
Feltéve, hogy a behozatali ország vámhatósága szerint a kiállítás természetére, a látogatók számára és a kiállító részvételének mértékére tekintettel ésszerű glovál értékről és árumennyiségről van szó, a behozatali vámokat nem szedik be, a behozatallal kapcsolatos tilalmakat vagy korlátozásokat nem alkalmazzák és – amennyiben megadták az időleges behozatali engedélyt – nem követelik meg az újrakivitelt:
a) A kiállításon kiállított külföldi áruk reprezentatív, kis mintáira, ideértve az élelmiszertermékek és italáruk mintáit is (de az alkolholtartalmú italok, a dohányneműek és az üzemanyagok kivételével), amelyeket mint ilyeneket importáltak, vagy amelyeket a kiállításon állítottak elő az ömlesztve importált árukból, feltéve:
i) hogy ingyenesen szállított olyan külföldi termékekről van szó, amelyek kizárólag a kiállítás közönsége részére történő ingyenes szétosztásra szolgálnak azzal, hogy azok a személyek használják el vagy fogyasszák el azokat, akik részére szétosztották;
ii) hogy ezek a termékek olyan reklám jellegű minták, amelyek csak csekély egyedi értéket képviselnek;
iii) hogy a termékek nem alkalmasak kereskedelmi forgalomba hozatal céljára, és hogy adott esetben, feltűnően kisebb mennyiségekben vannak csomagolva, mint a kicsinybeni eladás legkisebb csomagolása;
iv) hogy az élelmiszertermékek és italáruk mintái, amelyek nem a fenti (iii) bekezdésnek megfelelő csomagolásokban kerülnek szétosztásra, a kiállításon helyben elfogyasztásra kerülnek.
b) Azokra az importált mintákra, amelyeket a kiállítási bírálóbizottságok tagjai használnak fel vagy fogyasztanak el, a kiállított áruk értékelése és megítélése céljából, azzal a fenntartással, hogy a fő részlegmegbízott tanúsítványt állít ki, az ilyen értékelés és megítélés folyamán elfogyasztott áruk fajtájáról és mennyiségéről.
c) Kizárólag bemutatás vagy a kiállításon szereplő külföldi gépek vagy készülékek működésének bemutatása céljára behozott árukra, ha a bemutatás folyamán elfogyasztásra kerülnek vagy megsemmisülnek.
d) Azokra a nyomtatványokra, katalógusokra, prospektusokra, árjegyzékekre, plakátokra (illusztrált vagy nem illusztrált) naptárakra és be nem keretezett fényképekre, amelyeknek nyilvánvalóan az a rendeltetésük, hogy a kiállításon bemutatott külföldi áruk hírverését szolgálják, amennyiben ingyenesen szállított külföldi termékekről van szó, és kizárólagosan arra szolgálnak, hogy azok a kiállítás helyén a közönség körében ingyenes szétosztásra kerüljenek.
8. cikk
A behozatali vámokat nem szedik be, a behozatali tilalmakat vagy korlátozásokat nem alkalmazzák, és amennyiben megadták az időleges behozatali engedélyt, akkor az újrakivitelt nem követelik meg
a) olyan termékek esetében, amelyeket a kiállításon rendezett külföldi bemutatók építéséhez, berendezéséhez, dekorálásához, feltűnőbbé tételéhez és környezetének kialakításához importáltak és használtak fel (festékek, lakkok, papírkárpit, permetezett folyadékok, tűzijáték-kellékek, magvak vagy növények stb.) és amelyek felhasználásuk következtében megsemmisültek;
b) az olyan katalógusok, brosúrák, plakátok és egyéb hivatalos illusztrált vagy nem illusztrált nyomtatványok esetében, amelyeket a kiállításon részt vevő országok tettek közzé;
c) azon tervek, rajzok, dossziék, irattári anyagok, nyomtatványok és egyéb dokumentumok esetében, amelyeknek az volt a rendeltetésük, hogy mint ilyenek kerüljenek felhasználásra a kiállításon.
9. cikk
a) Azon áruk ellenőrzése és elvámolása, amelyek valamely kiállításon kerülnek vagy kerültek bemutatásra vagy felhasználásra, mind a bevitel, mind pedig a kivitel alkalmával e kiállítás helyén történik minden olyan esetben, amikor az lehetséges és célszerű.
b) Mindegyik szerződő fél törekszik arra, hogy minden olyan esetben, amikor ezt a kiállítás jelentőségére figyelemmel célszerűnek ítéli, ésszerű időtartamra vámhivatalt nyisson a területén megszervezett kiállítás helyén.
c) Az időleges behozatali engedélyt nyert áruk újrakivitele egyszerre, vagy több részletben történhet, és bármely olyan vámhivatal közbejöttével, amely a műveletekhez rendelkezésre áll, még akkor is, ha ez nem azonos a beviteli engedélyt adó vámhivatallal; kivéve ha az importőr az egyszerűsített eljárás érdekében kötelezettséget vállal arra, hogy az árukat a behozatali engedélyt kiadó vámhivatal közbejöttével viszi ki újra.
10. cikk
Az előző rendelkezések nem zárják ki:
a) nagyobb kedvezmények, mint amelyeket egyes szerződő Felek engedélyeznek, vagy engedélyeznének akár egyoldalú intézkedésekkel, akár kétoldali vagy többoldali egyezmények alapján,
b) a kiállítás megszervezésére vonatkozó nem vámügyi természetű, országos vagy megállapodásszerű szabályzatok;
c) a nemzeti jogszabályokból eredő olyan tilalmak és korlátozások, amelyek erkölcsi vagy közrendészeti, közbiztonsági, higiéniai vagy közegészségügyi, illetve állategészségügyi vagy növénykórtani megfontolásokon alapulnak, vagy pedig a szabadalmak, gyári védjegyek, szerzői és sokszorosítási jogok védelmére vonatkoznak
alkalmazását.
11. cikk
A Melléklet alkalmazása szempontjából a szerződő országok vámügyi vagy gazdasági egységet képező területei egyetlen területnek tekinthetők.
Kelt: Párizsban, 1972. november 30-án.
AJÁNLÁS
A Közgyűlés ajánlja, hogy a behozatali vámokat ne szedjék be, és a behozatali tilalmakat, vagy korlátozásokat ne alkalmazzák, továbbá, amennyiben időleges behozatali engedélyt adtak ki, akkor az újrakivitelt ne követeljék meg, ha az áruk összértéke és mennyisége az importálási engedélyt adó ország vámhatóságainak véleménye szerint a kiállítás jellegére, a látogatók számára és a kiállító részvételének mértékére tekintettel ésszerű a fő részlegmegbízottak által importált azon áruk tekintetében:
i) amelyeket személyes fogyasztásuk céljára hoznak be,
ii) amelyeket azért hoznak be, hogy azokat a hivatalos fogadások alkalmával használják fel;
iii) amelyet azért hoznak be, hogy azokat a saját országukból, a rendező országból, vagy valamely harmadik országból a kiállítás meglátogatására érkező kiválóságoknak ajánljanak fel.”
3. § A Magyar Népköztársaság Kormánya a Jegyzőkönyvet azzal a fenntartással írta alá, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek a Jegyzőkönyv (Függeléke) 34. cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltakat.
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1980. június 9. napjától kell alkalmazni.
(2)3 E rendelet végrehajtásáról a turizmusért felelős miniszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A 48/1983. (XII. 1.) MT rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
3
A 4. § (2) bekezdése a 454/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás