MK BH 1982/214
MK BH 1982/214
1982.05.01.
Kulcs nélküli személyfelvonó esetén a házfelügyelőt nem illeti meg a felvonóhasználati díj. A munkaszerződés ezzel ellentétes kikötése érvénytelen [Mt. 22. § (3) bek.; 17/1972. (X. 13.) ÉVM sz. r. 2. §, 3. §, 9. §, 16. §].
A felperes 1978. szeptember 1-jén létesítet – tömbház-felügyelői munkakörre – munkaviszonyt az alperessel. Munkaszerződése alapján a Budapest, VI., N. utca 8., a P. E. utca 41. és 49., valamint az M. utca 42. szám alatti házak felvonóit kellett kezelnie, amiért a bérlők által fizetett felvonóhasználati díj ötven százaléka illette meg.
A P. E. utca 41. és 49., valamint az M. utca 42. szám alatti házak liftjei kulcsos liftek. Az N. utca 8. szám alatti ház kulcsos felvonóját azonban 1979-ben automata felvonóvá alakították át.
Az alperes 1980. október 30-án akként kívánta a felperessel kötött munkaszerződést módosítani, hogy őt a jövőben az N. utca 8. szám alatti ház felvonóhasználati díja – miután a lift automatikusan működik – egyáltalán nem illeti meg. A felperes a munkaszerződés ilyen módosításához nem járult hozzá.
Az alperes az 1981 januárjában kiadott értesítésében közölte a felperessel, hogy őt az N. utca 8. szám alatti ingatlanban levő lift után felvonóhasználati díj nem illeti meg. Ezzel szemben 1981. február 1-jétől havi 150 forint készenléti díjat állapítottak meg ennek a felvonónak esetleges meghibásodásai folytán szükséges teendők elvégzéséért. A felperes 1981. februárban és márciusban eleget tett az említett értesítésben foglaltaknak.
A munkaügyi döntőbizottsághoz előterjesztett kérelmében azonban kérte az alperes e két hónap lifthasználati díja ötven százalékának a megfizetésére kötelezni.
A munkaügyi döntőbizottság elutasította a felperes kérelmét.
A felperes keresete alapján munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, megállapította, hogy a felvonóhasználati díj a felperest az eredeti munkaszerződés szerint illeti meg, ehhez képest pedig az alperes köteles az 1981. február és március hónapokban befizetett felvonóhasználati díj ötven százalékát, 1950 forintot a felperesnek visszafizetni.
Az ítélet indokolásának lényege szerint az alperes munkaszerződésben biztosította a felperesnek a felvonóhasználati díj ötven százalékát.
A munkaszerződés viszont csak közös megegyezéssel módosítható. Minthogy a felperes annak a módosításához nem járult hozzá, az alperesnek nem állt módjában tőle az N. utca 8. szám alatti ház felvonója használati díjának ötven százalékát megvonni. Miután pedig a felperes e ház felvonójának használatáért fizetett díjat 1981 februárjától kezdődően egészében átadta az alperesnek, annak ötven százalékát köteles a felperes részére visszafizetni.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az egyes házkezelői szolgáltatások ellátásáról szóló, az 5/1976. (I. 27.) ÉVM számú rendelettel kiegészített 17/1972. (X. 13.) ÉVM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése sorolja fel a bérbeadót terhelő házkezelői szolgáltatásokat.
Ezek között a személyfelvonó használatának biztosítása is szerepel, és azok ellátásáról – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az épület kezelője köteles megbízott munkavállalója útján gondoskodni [2. § (2) bekezdés, 3. § (1) bekezdés].
E jogszabály 9. §-a határozza meg a különböző személyfelvonók használata módját és ellenértéke fizetésének feltételeit. Az (1) bekezdés b) pontja szerint a kulcs nélküli személyfelvonó esetében a díjat lakásonként (társbérleti lakásrészenként), illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiségként a második vagy ennél magasabb emeleten levő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használója köteles fizetni.
A 16. § (3) bekezdése értelmében a 9. § (1) bekezdésének b) pontja alapján fizetett havi felvonóhasználati díj egésze a kezelőt illeti meg. Minthogy az N. utca 8. szám alatti ingatlan kezelője az alperes, a felperes – az említett jogszabályra figyelemmel – az e házban működő kulcs nélküli felvonó után fizetett használati díj ötven százalékára nem tarthat igényt.
Az alperes tehát nem járt el jogellenesen, amikor a munkaszerződésnek az N. utca 8. szám alatt levő ház felvonóhasználati díjával kapcsolatos kikötését a jogszabálynak megfelelő tartalommal kívánta módosítani.
Az Mt. 22. §-ának (3) bekezdése értelmében ugyanis érvénytelen az a munkaszerződés, amelynek megkötése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha pedig a munkaszerződésnek csak valamely rendelkezése ellenkezik a munkaviszonyra vonatkozó szabállyal, csak ez a rendelkezés érvénytelen, és a munkaszerződés tartalma a szabálynak megfelelően alakul.
Mindezekre figyelemmel a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha a felperes alaptalan keresetét elutasítja. (M. törv. II. 10 312/1981.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás