BK BH 1982/232
BK BH 1982/232
1982.06.01.
I. A nagy mennyiségre (értékre), illetőleg nem jelentős mennyiségre (értékre) elkövetett pénzhamisítás megállapítása szempontjából nem vehető figyelembe a meghamisított külföldi pénz forint ellenértéke és nem alkalmazhatók a Legfelsőbb Bíróság II. sz. Büntető Elvi Döntése sem [Btk. 304. § (2) bek. d) pont, (3) bek., II. sz. BED].
II. Nem jelentős mennyiségre (értékre) elkövetett pénzhamisítás bűntette megállapításának nincs helye, ha az elkövető forgalomba hozatal céljából 10 db hamis USA 100 dollárost szerez meg [Btk. 304. § (1) bek. b) pont, (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság a II. r. vádlott bűnösségét nem jelentős értékre elkövetett pénzhamisítás bűntettében [Btk. 304. § (3) bek.] állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. és a külföldi állampolgárságú V. r. vádlott 150 db hamis USA 100 dollároshoz jutott, s ezeket – ismerve azok hamis voltát – értékesítették.
A II. r. vádlott ezekből a hamis USA 100 dollárosokból 10 db-ot forgalomba hozatal céljából megszerzett, s ő a megszerzés időpontjában is tudta, hogy a birtokába került összesen 1000 dollár névértékű bankjegyek hamisak.
Tévedett az elsőfokú bíróság a II. r. vádlott cselekményének minősítése során.
I. A külföldi fizetőeszközre nézve elkövetett pénzhamisítás esetében a minősítő körülmények vagy a más büntetőjogi következmények alkalmazása szempontjából a külföldi fizetőeszköz mennyisége és a névértéke az, amely figyelembe jön és nem annak a változó árfolyamoktól is függő forint ellenértéke. A szóban levő bűncselekmény jogi tárgya a külföldi fizetőeszközök meghamisítása esetén elsősorban a nemzetközi pénzforgalom biztonságához fűződő érdek. Ennek az érdeknek a védelme szempontjából fogalmilag kizárt, hogy a bűncselekménynek a nemzetközi egyezményekben megállapított nagyobb vagy kisebb veszélyessége (súlyosabb vagy enyhébb minősítése) a meghamisított külföldi pénznek ahhoz a forint ellenértékéhez igazodjék, amelyet a külföldi pénz valódisága esetén érne.
Ebből következik, hogy a pénzhamisítás szempontjából a súlyosabb minősítést eredményező „nagy mennyiség vagy érték”, illetve az enyhébb elbírálást lehetővé tévő „nem jelentős mennyiség vagy érték” vonatkozásában a Btk. más rendelkezéseiben, illetve e más rendelkezésekhez fűzött egyéb értelmező magyarázatokban vagy határozatokban levő különböző forintértékek jogi jelentőségét jelző megállapításokat nem lehet figyelembe venni.
A Legfelsőbb Bíróság II. számú Büntető Elvi Döntésének a vagyon elleni, illetve egyes pénzügyi bűncselekmények vonatkozásában a jelentős és különösen nagy érték (kár, vagyoni hátrány) fogalmát kitöltő forintösszegre vonatkozó meghatározásai a pénzhamisítás bűntettével kapcsolatos értékbeli elhatárolásokra a már kifejtett okok miatt nem vonatkoznak. De az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a pénzhamisítás bűntette nem is szerepel azon bűncselekmény-kategóriák taxatív felsorolásában, amelyekre nézve egyébként a II. sz. BED meghatározásai érvényesek.
Téves tehát az első fokú ítéletben kifejtett az az érv, amely szerint az említett elvi döntés általános indokolásából – hogy ti. a Btk. rendszerében elhelyezett egyes bűncselekmények azonos törvényi meghatározásai azonos tartalommal értelmezendők – egyúttal az is következik, hogy a taxatív felsorolásban nem szereplő más bűncselekmény-kategóriáknál az érték terjedelmével kapcsolatban előforduló hasonló törvényi fogalmakra is vonatkoznak az elvi döntés megállapításai.
Téves továbbá ehhez képest az is, hogy Btk. 304. §-ának (3) bekezdésében szereplő „nem jelentős értéknek” mint az elvi döntésben szereplő jelentős érték ellenpárjának a jelentős érték alsó határaként meghatározott 100 000 forintot meg nem haladó értékű hamis pénz felel meg, illetve hogy a pénzhamisítás bűntettének alapesete, a Btk. 304. §-ának (1) bekezdésében foglalt tényállás legalább 100 000 forint ellenértéknek megfelelő fizetőeszköz vonatkozásában valósulhat meg.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a II. sz. Büntető Elvi Döntés csak az ott meghatározott tartalommal és keretek között alkalmazandó, az elvi döntésnek a – törvény erejével ható – kötelező megállapításai és a megállapítások érvényesülési köre az ott fel nem sorolt bűncselekményekre ki nem terjeszthetők.
II. A Btk. 304. §-ának (3) bekezdése szerint a pénzhamisítás akkor büntetendő az alapesetre meghatározott büntetési tételnél enyhébben, ha a hamisítás tárgya váltópénz, vagy ha a hamis, illetve meghamisított pénz mennyisége vagy értéke nem jelentős.
Ez a törvényi rendelkezés arra utal, hogy a törvény olyan mennyiségű vagy értékű pénzre nézve elkövetett hamisítást rendel enyhébben büntetni, amely cselekménynek a veszélyessége általában a váltópénz (fillér, cent, centim stb.) hamisításának relatíve kisebb veszélyességével megközelítőleg azonos.
Minderre tekintettel a Btk. 304. §-ának (3) bekezdése szerint „nem jelentős mennyiség vagy érték” fogalmán csekély, néhány, nem számottevő stb. értéket vagy mennyiséget kell érteni.
Az adott esetben 10 db 100 dolláros, összesen 1000 dollár volt az a pénzmennyiség, amelyre nézve a II. r. vádlott cselekménye kapcsán a pénzhamisítás bűntette megvalósult. A Legfelsőbb Bíróság az 1000 dollár értéket nem találta olyan csekélynek, amely a nem jelentős érték fogalmi körében lenne értékelhető.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. vádlott tekintetében a cselekmény jogi minősítésére vonatkozó részében megváltoztatta és a vádlott cselekményét a Btk. 304. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzhamisítás bűntettének minősítette. (Legf. Bír. Bf. V. 246/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás