PK BH 1982/236
PK BH 1982/236
1982.06.01.
I. Ha a személyhez fűződő jog sérelme miatt a bíróság az alperest elégtételt adó nyilatkozatnak a perben nem álló napilapban való közzétételére kötelezi, előzetesen tisztáznia kell, hogy a közzétételnek nincs-e akadálya [Ptk. 79. §, Pp. 345. § (3) bek.].
II. A személyhez fűződő jogok sérelme esetén közérdekű célra fordítható bírságot akkor lehet kiszabni, ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával [Ptk. 84. § (2) bek.].
A megyei lapkiadó vállalat által kiadott szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat 1979. évi decemberi számában jelent meg dr. G. S. újságíró – alperes – „Kiszorítás” című írása G. F. aláírással. Ez a sajtóközlemény, többek között, megállapításokat tett – a név megjelölése nélkül – a K.-i Mezőgazdasági Technikum igazgatójára, aki az azóta meghalt K. L.-lel volt azonos.
A felperesek – akik K. L. örökösei – keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a cikk sérti az elhalt K. L. emlékét. Kérték, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől és kötelezze őt elégtételül a „P. n.” című napilapban nyilatkozat közzétételére. Kérték az alperessel szemben közérdekű célra fordítandó bírság kiszabását is.
Az alperes elismerte, hogy az írás sérelmes K. L.-re, de a kereset elutasítását kérte.
A perben az ügyész is fellépett. Indítványozta, hogy a bíróság a pénzbírság mellőzésével adjon helyt a keresetnek.
A járásbíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes az írásával megsértette K. L. emlékét. Eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy kiemelt, bekeretezett hirdetést tegyen közzé a „P. n.” című napilapban saját költségén az ítéletben meghatározott szöveggel. Egyben kötelezte az alperest 5000 Ft közérdekű célra fordítandó bírság megfizetésére.
A bizonyítás eredménye alapján megállapította, hogy az írás egyes állításai nem felelnek meg a valóságnak, más esetben pedig az alperes alaptalanul – nyilvánvalóan hangulatkeltés céljából – sértő kifejezést használt. Az írás egyes – K. L.-re sértő – állításait az alperes nem tudta bizonyítani, azok a K. L.-lel haragos személyek egyoldalú közlésen alapszanak. Ezért a Ptk. 85. §-ának (3) bekezdése és 84. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság megállapította a jogsértés megtörténtét, az alperest eltiltotta a további jogsértéstől és megfelelő nyilvános elégtételadásra kötelezte. Megállapította azt is, hogy az alperes mint újságíró tudatában volt a sajtó tudatformáló hatásának, ennek ellenére nagymértékben felelőtlenül járt el. Ezért vele szemben a Ptk. 84. §-ának (2) bekezdése alapján a magatartás súlyánál fogva bírságot szabott ki.
A megyei bíróság ítéletével az első fokú ítéletet részben és akként változtatta meg, hogy a „P. n.” című napilapban a bekeretezett hirdetés szövegében K. L. neve helyett K. L. monogramot kell feltüntetni. Egyebekben a per főtárgya tekintetében helybenhagyta az első fokú ítéletet. Az indokolás szerint az alperes által írt cikk súlyosan sértette néhai K. L. emlékét, a sérelmes megállapításokat az alperes nem tudta bizonyítani, azok a személyek, akik az alperest informálták, szintén nem tudták bizonyítani állításuk valódiságát. Szükségtelennek találta viszont az elégtételnyújtó nyilatkozatban K. L. teljes nevének a kiírását.
A jogerős ítéletnek az elégtételadás módjára, valamint a bírság kiszabására vonatkozó része ellen megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.
1. A bíróság feladata – többek között – az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek a és biztosítása. A bíróság ítélete ezt a rendeltetését csak akkor tudja betölteni, ha a végrehajtására – szükség esetén – kényszer útján is lehetőség van. A lényeges feltétele ezért a bíróság marasztalást tartalmazó ítéletének a végrehajthatósága. A bíróság ítéletének a meghozatala előtt köteles felderíteni azt, hogy megvannak-e az ítélet végrehajtásának az előfeltételei. Így pl. államigazgatási engedélyhez kötött építési munkák elvégzésére kötelezés előfeltétele az illetékes államigazgatási hatóság elvi engedélye.
A kereseti kérelemnek helyt adó döntés előtt a bíróságnak tisztáznia kellett volna, hogy van-e lehetőség a nyilvános elégtételadásra kötelező nyilatkozatnak a „P. n.” című napilapban való közzétételére. Enélkül az ítéleti rendelkezés végrehajthatatlan, tehát megalapozatlan.
2. Abban az esetben, ha a helyi napilapban történő közzétételnek akadálya van, a nyilvános elégtételadásnak más módját kell meghatározni.
A sajtóközlemény tartalmáért a cikk szerzőjén kívül a lapot kiadó vállalat is felelős. A sajtó-helyreigazítási igény érvényesítésére rendelkezésre álló határidő elmulasztása nem zárja ki a személyiség sérelméből eredő igény rendes peres eljárásban való érvényesítését és nyilvános elégtételadásként meghatározott tartalmú közlemény közzétételének az elrendelését. A bíróság köteles erről a Pp. 146. §-nak a (2) és (3) bekezdése értelmében a felperest tájékoztatni.
3. A Ptk. 84. §-nak a (2) bekezdése értelmében közérdekű célra fordítható bírságot akkor lehet kiszabni, ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával. A felperes nem érvényesített kártérítési igényt, és a bíróság hivatalból sem vizsgálta, hogy megfelelő igényérvényesítés esetén meglennének-e a kártérítési kötelezettség megállapíthatóságának a feltételei. Így a bírság kiszabása a perben az eddig rendelkezésre álló adatok szerint megalapozatlan. (P. törv. I. 20 678/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás