GK BH 1982/254
GK BH 1982/254
1982.06.01.
Nem állapítható meg a szállítónak a kötbérfelelőssége a fuvarozás során keletkezett árusérülésekért, ha a szállítmány sérült hányada nem haladja meg a vonatkozó szabványban megengedett tűrés mértékét, illetőleg ha a fuvarozó a sérülésért való felelősségét elismeri, vagy a bíróság azt megállapítja [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 18. § (1) bek.; Ptk. 315. §, 488. §].
A felek között különféle építőanyagok szállítására szállítási szerződés volt érvényben. A szállító alperes ennek alapján a felperes telepeire, illetőleg a felperes ellátási körzetébe tartozó ÁFÉSZ telepekre téglát, tetőcserepet stb. szállított. A szerződés szerint a teljesítés helye a mindenkori rendeltetési vasútállomás volt. A teljesítési helyeken törötten kiszolgáltatott építőanyagok után a felperes szavatossági és kártérítési igényét az alperes minden esetben elismerte, kivéve a felperes által felszámított 5%-os mértékű minőségi kötbéreket. A felperes a keresetében 31 tégla- és cserépszállítmány törötten kiszolgáltatott árumennyisége után érvényesítette minőségi kötbérigényét.
Az alperes a kereset elutasítását arra hivatkozva kérte, hogy a fuvarozás során keletkezett töréskárok neki nem róhatók fel, mivel nem követett el szerződésszegést. Utalt arra is, hogy a falazóanyagokra vonatkozó szabványok 3-5%-os mértékű törést engednek, éppen azért, mert az alperes termékei sérülékenyek, amint arra a BH 1977/10. számában közzétett 455. sorszámú jogeset is utal. A sérülékenység kizárja a fuvarozás alatt keletkezett töréskárokért való kötbérfelelősség megállapításának lehetőségét.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a hibás teljesítés – s ezzel összefüggésben a szerződésszegés – bizonyított azáltal, hogy a felperesnek a kiszolgáltatáskor törött építési anyagokkal kapcsolatos szavatossági és kártérítési igényeit az alperes peren kívül elismerte. Az alperes azonban a kötbérfelelősséget kimentette annak bizonyításával, hogy a teljesítésnél a tőle elvárható módon járt el. A bíróság megállapítása szerint ezt az alperes bizonyította, mivel a tégla és a cserép sérülékeny természetű áru a fuvarozással általában együtt járó behatások tehát előidézhetnek töréseket anélkül, hogy a sérült termés hibás lett volna. Ha tehát esetenként a töréskárok mértéke a szabványokban megjelölt tűréshatárokat nem haladja meg, úgy bizonyított, hogy a hibás teljesítés a szállítónak nem róható fel, nem köteles tehát kötbért fizetni.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés alapos, mivel az elsőfokú bíróság a szükséges mértékű bizonyítás nélkül hozta meg ítéletét, ezért az megalapozatlan.
A felek szállítási szerződést kötöttek, ezért a jogviszonyukra a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezései az irányadók. Az R. 18. §-ának (1) bekezdése szerint, aki a szerződést megszegi, kötbér- és kártérítési felelősséggel tartozik, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében a tőle elvárható módon járt el. A törött tégla vagy cserép nem teljes értékű áru, ezért – a bírói gyakorlatnak megfelelően – a teljesítéskor hibás áru után a felperes által érvényesített szavatossági és kártérítési követelést az alperes el is ismerte. Így helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes szerződésszegése bizonyított. Az alperest tehát kimentő bizonyítás terheli, vagyis azt kell bizonyítania, hogy a teljesítés során a tőle elvárható módon járt el. E bizonyítás sikertelensége az alperes terhére esik.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a bírói gyakorlat a tégla- és cserépárukat sérülékeny áruknak tekinti. Ez a gyakorlat éppen a szabványok rendelkezésén alapszik, ezért ha a szabvány a törésekre vonatkozóan tűrést enged, akkor a tűrés mértékén belül a törések után kötbér nem érvényesíthető.
Az alperes állította, a felperes azonban vitatta, hogy az összes szállítmányra vonatkozóan szabványrendelkezés van hatályban az engedélyezett mértékű törésekre. A felperes azt is előadta, hogy minden olyan szállítmány esetében, amelyre nézve hatályos szabvány a törés bizonyos mértékét megengedi, csak a tűrési határon belül jelentkezett törések után érvényesítette a szavatossági, kártérítési és kötbérigényét. E nyilatkozatok között levő ellentmondást az új eljárásban fel kell oldani.
Az alperes abban az esetben is hivatkozhat a vétlenségére, ha egyes szállítmányokkal kapcsolatban bizonyítani tudja, hogy a fuvarozó a töréskárokat vele szemben elismerte, illetőleg azokat megfizette. Az ilyen elismerés ugyanis bizonyítja azt, hogy nem az alperes által gyártott, illetve szállított termék minőségi hibája, hanem a fuvarozási rendellenesség okozta a szavatossági felelősséget megalapozó töréseket. Ilyen esetben az alperes a saját személyében vétlen, mivel pedig a fuvarozó nem közreműködője a feladónak, a közreműködőért való felelősség alapján sem köteles minőségi kötbért fizetni (BH 1978/2. sz. 84.). Ha tehát az új eljárásban az alperes bizonyítani tudja, hogy egyes szállítmányokkal kapcsolatban a fuvarozó vele szemben helytállt a kiszolgáltatáskor mutatkozott törésekért, akkor ezekre a szállítmányokra vonatkozóan a felperessel szemben kötbérfizetési kötelezettség nem terheli. A széles körű bizonyítási eljárás szükségessége miatt a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására utasította.
A fenti irányelveknek megfelelően lefolytatott bizonyítás eredményéhez képest kell megfelelő új határozatot hozni. (Legf. Bír. Gf. II. 31 021/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás