GK BH 1982/256
GK BH 1982/256
1982.06.01.
Ha az egalizált zsákokban súlybevallással feladott küldemény kiszolgáltatásakor a zsákok darabszáma egyezik a fuvarlevélen feltüntetett darabszámmal, úgy nem várható el a vasúti fuvarozótól, hogy a súlyhiányt gyanítsa, és hogy maga kezdeményezze kárjegyzőkönyv felvételét [3/1960. (V. 13.) KPM sz. r.-tel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 62. cikk 3. §, 63. cikk 1. §].
Az I. r. alperes két vasúti kocsiban cementet adatott fel a felperes címére. A fuvarokmányokon az egalizált zsákok darabszámát és a bevallott súlyt tüntette fel. A vasúti rendeltetési állomáson a felperes súlymegállapítást végzett, a mérlegjegyek szerint a küldeményekben hiány mutatkozott.
A hiány miatt a felperes a keresetében az alperesek valamelyikét 4280 Ft megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, hogy vasúti kárjegyzőkönyv felvételét is kérte, a vasút azonban a kérelmet nem teljesítette. A bírósági tárgyaláson konkrétan is megjelölte, hogy a felperes térmestere melyik vasúti dolgozótól kérte a kárjegyzőkönyv felvételét.
Az I. r. alperes szállító a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes megszegte a szerződést, mert vasúti kárjegyzőkönyv felvételéről nem gondoskodott. A kárjegyzőkönyv hiányában az I. r. alperes a külföldi eladóval szemben nem tud igényt érvényesíteni.
A II. r. alperes fuvarozó is az ellene irányuló kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy az értesítő- és vétlevél tanúsága szerint a címzett a küldeményt kifogás nélkül átvette, vasúti kárjegyzőkönyv felvételét nem kérte. A kereseti igénye tehát megszűnt.
Az elsőfokú bíróság a II. r. alperest a kereseti összeg megfizetésére kötelezte, egyben az I. r. alperes elleni keresetet elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a vasút a rendeltetési állomáson végzett mérlegelés során megállapíthatta, hogy a bevallott súlyhoz képest hiány mutatkozik. A VÁSZ 62. cikkének 3. §-a értelmében tehát a címzett kérése nélkül köteles lett volna kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyvet felvenni. E kötelezettségének nem tett eleget, a vasúti kárjegyzőkönyv hiányában nem állapítható meg, hogy a külföldi eladó vagy az I. r. alperes felel-e a hiányért. Mindezek alapján a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a fuvarokmányokon szereplő bevallott súly a tényleges súlynak felel meg. E súlyhoz képest a vasúti rendeltetési állomáson hiány mutatkozott, így az II. r. alperes kimentés hiányában köteles a kereseti összeget megfizetni.
A II. r. alperes a fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását és az ellene irányuló kereset elutasítását kérte.
A fellebbezés alapos annyiban, hogy a megnyugtató határozat meghozatalához további bizonyítás szükséges.
A VÁSZ 62. cikkének 3. §-a szerint, ha a küldemény kiszolgáltatása előtt a vasút annak sérülését vagy részleges elveszését fedezi fel vagy gyanítja, köteles kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyvet felvenni.
A konkrét esetben a küldeményeket bevallott súllyal adták fel. A küldemények kiszolgáltatásával kapcsolatos tanácsi jegyzőkönyvek adatai szerint a zsákok darabszáma egyezett a fuvarokmányokon feltüntetett darabszámmal. A jegyzőkönyvekben fuvarozási rendellenességre utaló adat nincs. Ilyen körülmények között arra a következtetésre kell jutni, hogy a vasút nem is gyaníthatta a küldemény részleges elveszését. Esetleges súlykülönbözetre gondolhatott ugyan, az azonban nem azonos a hiánnyal. El kell tehát fogadni a II. r. alperes álláspontját, hogy az adott esetben saját kezdeményezéséből nem volt köteles a kárjegyzőkönyvet felvenni, különös figyelemmel arra is, hogy a címzett a küldeményt kifogás nélkül átvette.
A kifejtettekből megállapíthatóan a felperest terhelte az a kötelezettség, hogy a II. r. alperest a kárjegyzőkönyv felvételére felkérje. A felperes és a II. r. alperes idevonatkozó nyilatkozatai között ellentét van. A felperes állítja, hogy ilyen kérelmet előterjesztett és a fellebbezési ellenkérelmében erre nézve tanúk kihallgatását kérte.
A per újabb tárgyalása során a kérdést tisztázni kell, ennek kapcsán a felek által megjelölt tanúkat ki kell hallgatni. Ha a bizonyítás eredményéhez képest az állapítható meg, hogy a felperes a kárjegyzőkönyv felvételét nem kérte, a kereseti igénye megszűnt (VÁSZ 63. cikk 1. §). Ha a felperes a kérelmet előterjesztette és a vasút ennek ellenére a kárjegyzőkönyv felvételéről nem gondoskodott, jogvesztésről nem lehet szó. Ebben az esetben a megfelelő bizonyítást kell lefolytatni arra nézve, hogy a tanácsi jegyzőkönyvek és a per adatai hitelt érdemlően bizonyítják-e a hiányt. A tanácsi jegyzőkönyvekben ugyanis tizedes mérlegen történt próbamérésről és „vékony zsákok”-ról esik szó. Ezek a kitételek feltétlenül pontosításra szorulnak. (Legf. Bír. Gf. III. 30 072/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás